Kiruccanás a déli kontinensre | Sarah J. Maas

Sarah J. Maas A hajnal tornya című kötete sok port kavart megjelenésekor. A borító is teljesen más stílusban készült, a helyszín sem Erilea, és sokak bánatára kénytelenek az olvasók Chaol és Nesryn kalandjait végigkövetni. Sokszor ismételt kérdés, hogy mennyire kapcsolódik a fő történetszálhoz, hogy ki lehet-e hagyni ezt a kötetet. A válaszom egyszerű: NEM. Fontos részét képezi a cselekménynek, hisz ezzel ugyanazt érnéd el, mintha bizonyos fejezeteket nem olvasnál el egy könyvből. Mindenképp adj neki egy esélyt, hátha megváltozik Chaolról a véleményed.

Eredeti megjelenés éve: 2017
Magyar megjelenés éve: 2018
ifjúsági, fantasy
öt csillag

Egy csodálatos birodalom.

Egy kétségbeesett küldetés.

Egy ősi titok.

Chaol Westfall és Nesryn Faliq azért érkezett Antica tündöklő városába, hogy szövetséget kössön a déli kontinens kagánjával, akinek hatalmas serege jelenti Erilea utolsó reménysugarát. De nem ez az egyetlen oka, hogy Anticába utaztak: gyógyírt keresnek Chaol Résvárban szerzett sebeire a legendás Torre Cesmében.

A gyerekként iszonyatos borzalmakat átélő Yrene Towers a legkevésbé sem kíván az ifjú adarlani nemesen segíteni, meggyógyítani meg aztán főleg nem akarja. Csakhogy esküt tett, miszerint segíti az elesetteket – és tartja is a szavát. Azonban Lord Westfallt sötétség kíséri, és Yrene hamarosan rádöbben, hogy a fiú múltja mindkettejüket magával ragadhatja.

A távoli hegyekben harcosok lenyűgöző rukokon szárnyalnak, és az árnyak mélyén régóta várt válaszok lapulnak. Olyan tudás, ami a túlélést jelentheti a világ számára – vagy a végső pusztulást.

Üdítő színfoltja az Üvegtrón sorozatnak, és pont emiatt szerettem. Nem titkolt tény, hogy Chaol a szívem csücske, és mikor megtudtam, hogy külön sztorit kap, megörültem. Sokkal jobban élveztem, mint a Viharok birodalmát, mert a lassú folyású cselekménybe egy teljesen új világ megismerését szőtte bele két olyan karakter segítségével, akik egy dologban hasonlóak, mégpedig hogy mindketten testőrkapitányok voltak. Kellemes adagolású intrika, rejtély és karakterábrázolás. Én pont ezt szeretem a sorozatban, nem a nagy volumenű csatározásokat.

Történetünk…

szintén a résvári ütközet után veszi fel a fonalát, mint a Viharok birodalma, csak ezúttal a déli kontinens felé vesszük az irányt, ahova Chaol és Nesryn két céllal érkezett. Meg szeretnék nyerni a kagán támogatását az Erileában készülődő nagy háborúra, ez azonban nem megy zökkenőmentesen. Még érkezésük előtt az egyik hercegnő halála rázza meg az udvart, és egy gyászba borult családot nem kifejezetten ildomos ilyenkor zaklatni. Nesryn azonban barátságot köt az egyik herceggel, akivel felfedezheti tényleges szülőhazáját. Chaol nem tud velük tartani, mert ápolásra szorul. A Torre Cesme legjobb gyógyítóját jelölik ki mellé, akit azonban ezzel hatalmas veszélynek tesz ki, ugyanis a déli kontinensen is kezdenek gyűlni az Árnyak.

Olyan volt ez a kötet, mint mikor Mannon történetét figyeltük. Látszólag függetlenül folyt a fő cselekményszáltól, mégis fontos kimenetelt sejtettem neki. Hisz olyan reménytelen a helyzet odafenn északon, hogy kell egy kis extra segítség. Örültem, hogy az írónő nem csapta össze fejezetekre, hanem engedte kibontakozni és regénnyé fejlődni, mert így a jobban megismerhettük az új szereplőgárdát. Az elején ugyan sok a leírás az új helyszín miatt, de határozottan tetszett ez is. Aelinék pár helyen azért befigyelnek, de csak azt suttogják el az udvari kémek, amit amúgy is tudunk. Viszont így érkezett némi időbeli visszacsatolás, hogy szegényeink épp hol csatároznak.

Forrás: Pinterest

A regény borítójának tetején szerepel egy mondat, mely értelmet ad mindennek. Ezt a mondatot írja fel ugyanis Celaena az Innishben megsegített csaposlánynak egy papírra. Igen, kis Yrenünk ilyen messzire jutott, de hát ez is volt a célja. Már eleve is szimpatikusnak tűnt, de itt vált számomra kedvessé. Az édesanya elégetése miatt menekülni kényszerült gyógyító hosszas úton érkezett meg Torre Cesmébe, a gyógyítók fellegvárába, ahol két év alatt letette az összes vizsgáját. Vissza akar térni hazájába, hogy életeket mentsen, mert egy gyógyítónak ez a legfőbb feladata. Azt azonban már ő is tudja, hogy egy háborús övezetbe készül. Utolsó próbatételként azonban kap még egy feladatot, az általa oly gyűlölt adarlani király volt testőrparancsnokát. Ha tudná, hogy igazából kinek az oldalán harcol, akkor teljes mellszélességgel segítene, de Maas nem könnyíti meg a dolgunkat.

Érdekes volt a déli kontinens, bár a térképét azért helyenként hiányosnak éreztem, mert volt néhány olyan hely, amiről ugyan esett szó, de nem jelölték. Pedig a térképek fontosak. Erősen közel-keleti beütésű ország terpeszkedik el az egész földrészen, mind építészetben, mind öltözködésben és étkezésben. A kávét nagyon jót mosolyogtam, főleg az írásmódja miatt. A kisebb népek békességben megélnek a kaganátus nagy esernyője alatt, ahol minden vallást szabadon lehet gyakorolni. Emellett mindenkinek joga van iskolába járni és mindenki egyenlő. Nagyon szimpatikus atmoszféra uralkodik a fővárosban, nem csodálom, hogy Chaolt is megérintette. Na én is pont ilyennek képzelném el a jövő Erileáját. A trónutódlási renden azonban lehetne még mit változtatni, de szerintem ezen a közeljövőben változtatni fognak, hisz nem célra vezető, hogy a legrátermettebb lekaszabolja a testvéreit.

Az elején rendesen meggyűlt a bajom a trónörökösök neveivel. Gyakorlatilag három oldalon mutatja be őket, utána meg úgy dobálja az öt nevet, mintha mi sem történt volna. Fogalmam sem volt, hogy most melyik a kémkedős, melyik a légi és melyik a földi hadvezér, meg a születési sorrenddel sem voltam tisztába. Az én rendszerhez szokott agyam segítségért kiabált, ezért írtam róluk egy kisebb bemutatást magamnak, hogy ha megakadnék, akkor tudjam, hogy melyiket kell szeretni, és melyiket utálni. Hasar a szabadszájú, Duva a csendes hercegnő, őket még könnyebb volt megkülönböztetni, mert természetben is különböztek egymásról, Arghun, Sartaq és Kashin azonban az elején kevésbé. Aztán ahogy telt múlt a regény, már könnyebben ment.

Forrás: Pinterest

Mindenki gyanús, ez volt az alapfelállásom, hisz nem ismertem senkit. Arghun azért, mert kiterjedt kémhálózatával gyakorlatilag naprakész információkkal látta el a kagán. Ki lenne gyanúsabb mint ő. Meg legidősebbként csak van ráhatása az apja döntéseire. Sartaqot kedveltem meg a leginkább, de ehhez az is hozzájátszott, hogy vele tölthettük el a legtöbb időt. A rukhin hadvezér rendkívül higgadt és éleslátó, aki fontos szerepet tölthet be a zárókötetben is. Kashintól viszont többet vártam. Azt hittem, hogy ő lesz a nagy udvarló, aki majd elcsábítja a gyógyítót, de elég hamar kiszáll a ringből, amit sajnálok.

Chaol viszont… Ó te jó ég, hogy lehet ezt az embert még ennél is jobban kedvelni. Szeretem a morállovag karaktereket, akik bár ugyan emberi mivoltukban esendők, és nem egyszer hibákat követnek el, ezt felismerik és jobbá akarják tenni a világot. Sérülésével is vezekel, amit teljes mértékben át tudtam érezni, hisz magam is voltam már teljesen tehetetlen, és ugyanezeken a fázisokon mentem keresztül. Küzdött teljes erejéből, de lélekben is fel kellett dolgoznia az elmúlt idő eseményeit. Nagyon aranyosak voltak Yrenenel, öröm volt a kapcsolatuk alakulását figyelni. A gyógyítás nehézkesen indul be, de célt és eszközt adva legalább nem voltak a szobára korlátozva.

A regény második felében kezdett íjesztővé válni a helyzet. A városban munkálkodó sötét erő egyre inkább kiterjeszti karmát, emberek halnak meg, és Yrenet is nem egyszer menekül meg előle. Rendesen rám hozta a frászt, és próbáltam kitalálni, hogy vajon ki és hogyan juthatott ide. Sejtettem, hogy itt lesz a kulcs Erawan és valgjainak legyőzésére, de sokkal szörnyűbb a valóság, mint arra gondoltam volna. Nem is egy hanem három valg herceg létezik, ami nehezíti a helyzetet, legalábbis a tekercsek ezt mutatják, amikről szintén fogalma sincs senkinek, hogyan kerültek el ilyen messzire. Aztán ott vannak az enyhén bakacsinerdei beütésű pókok, akikkel még annyira sem találkoznék, mint a morcos Manonnal.

Forrás: Pinterest

Két szerelmi szál is épülget a regény folyamán. Chaol és Yrene nagyon aranyosak, ők az én kis cukorborsóim, akiket mintha egymásnak teremtették volna. Yrene ugyanis a férfit látta meg benne, nem a beteget, mint oly sokan. A másik párocskával sem okozok szerintem nagy meglepetést, ugyanis Nesryn is talál magának egy társat, aki teljes mértékben illik hozzá. Nála inkább a cselekményre fókuszáltunk, nem is annyira a személyiségérem, viszont aranyosak Sartaqal, na meg Kadarral, mert egy rukhin csak rukjával teljes.

A vége pedig…

Az utolsó oldalak olvasása közben a Bosszúállók – Végjátékjának portálos zenéje ment a fejemben, na meg lúdbőrőztem. Van remény, értitek, van REMÉNY! Előtte azonban jól gyomorszájon vágtak a csavarok, de ez már nem számított. Reszkessen mindenki!

„– Máskor nem szoktál ilyen mogorva lenni, Yrene!
Na tessék… Még a neve is kiderült.

– Ma reggel nem ittam kahvét.

Azt a sűrű, fűszeres, keserű italt, ami reggeli közben fuldokolásra késztette Chaolt.”

~~~

„– Önnek is vannak rabszolgái Adarlanban?

Egyszerűeb, már-már közönyösen tette fel a kérdést. Hiszen csak cseveg, miközben előkészül!

– Nem, dehogy.

Yrene az asztalra tette a fekete bőrkötéses naplót, mielőtt felvonta a szemöldökét.

– Egyetlenegy sem?

– Én abban hiszek, hogy az embereket meg kell fizetni a szolgálatukért, ahogyan itt is. És hogy minden emberi lénynek joga van a szabadsághoz.

– Csodálom, hogy a királya életben hagyta ilyen eszmékkel.

– Megtartottam magamnak a véleményemet.

– Bölcs döntés volt. Jobb saját magunkat védeni a némasággal, mint felszólalni a több ezer igába hajtottért.”

~~~

„– Vannak olyan múltbéli döntéseim – szólalt meg feszülten –, amiket megbántam. De csupán egy dolgot tehetek: továbblépek, miközben megpróbálom kijavítani őket. Harcolok azért, hogy olyasmi többé ne történhessen. – Állával az Yrenne által kipakolt holmi felé bökött. – Ehhez viszont fel kellene kelnem ebből a székből.”

 

Forrás: Pinterest

 

„Nem helyénvaló pénzt kérni olyanért, amit ingyen kaptam.”

~~~

„– Van bármiféle fogalma arról, milyen érzés volt? Hogy olyanból – intett Yrene felé, a teste, a lába, a gerince felé – ilyenné váltam?

Mintha kezdett volna kicsúszni Yrene lába alól a talaj.

– Tudom, hogy nehéz, de…

– Valóban az. És ön miatt ma még nehezebbé vált. Gyakorlatilag pucéran ülök itt, mégsem éreztem magam még sosem ennyire meztelennek, mint ma reggel. – Pislogott egyet, mintha ő maga is megdöbbent volna, hogy ezt kimondta… Mintha kész döbbenet lenne, hogy beismerte.

– S-Sajnálom.

Nem tudta, mit mondhatna még.

Chaol ádámcsutkája fel-alá szánkázott.

– Minden, amit gondoltam, amit terveztem, amit akartam… Minden elveszett. Már csak a királyom van, meg ez a nevetséges reménysugár, hogy túlélem a háborút, és valahogy jóvátehetem.

– Mégis mit?

– Mindent, ami hamuvá vált a kezem ügyében. Mindent!”

~~~

„A szeretethez bizalom kell.”

A sorozat további részei:

Az orgyilkos pengélye (#0,1-0,5)

Üvegtrón (#1)

Éjkorona (#2)

A tűz örököse (#3)

Árnyak királynője (#4)

Viharok birodalma (#5)

Felperzselt királyság (#7)