Lassú események szótlan csordogálása | Shannon Winslow

Mivel fejembe vettem, hogy el szeretnék olvasni minden Austennal kapcsolatos magyarul megjelent művet, így a Büszkeség és balítélet újabb folytatása sem maradhatott ki a sorból. Shannon Winslow Titkok és szenvedélyek című regényét az eredeti mű után kezdtem, így magasak voltak az elvárásaim, amit sajnos nem ugrott meg több okból kifolyólag, de a stílusa zavart leginkább.

Eredeti megjelenés éve: 2011
Magyar megjelenés éve: 2017
Lazi Könyvkiadó
történelmi romantikus
három csillag

Elizabeth és Mr. Darcy csaknem egy éve házasok, heves vitáik immár a múlt homályába vesztek. De vajon hogyan élik át a házas élet első jelentős válságát? Ki lehet Georgiana titkos szerelme? Miféle bajba keveredik legközelebb Wickham? Utoléri valaha is Lady Catherine-t a megérdemelt büntetése? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a regény, mely hű maradt Jane Austen stílusához, és az általa megálmodott szereplők karakteréhez.

 

A legrosszabb az egészben az, hogy ígéretesen indult. A prológusban felfrissíthettük az emlékeinket, hogy mi is történt eddig a hőn szeretett szereplőinkkel, majd belecsapunk a közepébe. Az első fejezet teljesen úgy indít mint az Austen regény, csak itt Mrs. Bennet Mrs. Phillipsnek között zajlik a tere-fere. Utána viszont engem teljesen elvesztett a stílusával, ami még nyomokban sem hasonlított az eredetire. Sokkal távolságtartóbb, kevésbé elmés és szórakoztató, ami miatt méretes hátrányból indult.

 

Történetünk…

Mr. Collins halálhírével indul, aminek köszönhetően Charlotte költözni kényszerül a parókiából. Csatlakozik hozzá sógornője is, aki szintén özvegyi fátylat hord. Lizzyék eközben boldogan élik mindennapjaikat Pemberleyben, és már alig várják, hogy a Bingley házaspár a környékükre költözzön. Emellett Georgiana kiházasítására is gondjuk van, illetve kellemes és kellemetlen vendégeket is fogadnak a csodás pemberly-i birtokon.

Először is szeretném kiemelni azt, hogy végre találtam egy olyan Büszkeség és balítélet folytatást, ami mindenkinek az utóéletével foglalkozik. Ugyan fontosságuk függvényében szerepelnek a lapokon, de nem érzetem azt, hogy bárkiről méltatlanul kevés szó esett volna. Ugyan főként Georginával foglalkozunk, amire az angol címből (The Darcys of Pemberley) lehetett is következtetni. Nem könnyíti meg az írónő a lányzó sorsát, sokat tépelődik, úgy tűnik, hogy nem kapja meg a boldogságot, aztán egy váratlan csavar folytán mégis minden boldog mederbe terelődik. Mellette még sokat foglalkozunk Fitzwilliam ezredessel is, aki az én személyes kedvencem. Szegényt Lady Catherine kipécézte magának vejként, és szépen tervezik is az esküvőjüket, ám Annehez egy új és sokkal szakképzettebb orvos kerül, aki jó hatással van a lányra.

Forrás: Pinterest

Érdekesek voltak a könyv utalásai mind más Austen művekre, mind a filmekre. Mr. Collins húgát például Mrs. Sanditionnak hívják, ami utalás az írónő befejezetlen művére a Sandition-re, ami magyarul Charlotte címmel jelent meg. Emellett megjelenik még Cherubin áriája is a Figaro házasságából, amely pedig az 1995-ös BBC feldolgozás egyik emlékezetes jelenetében adja elő Lizzy.

 

Sokáig csak csordogál a történet, nemigen tudtam, hogy hova akar kilyukadni. A házasságszerzés eléggé evidens, de főszereplő párosunk életének is folynia kell. Nem teheti parkolópályára, ha már ők állnak a középpontban. Nem tetszett, hogy az írónő beemeli a testiséget, az elején ugyan még viccesnek találtam Lizzy megjegyzését avval kapcsolatban, hogy Mr. Darcy elég jó az ágyban, de mivel eléggé sokat tesznek a gyermekáldás érdekében, gyakoriak az ilyesfajta megjegyzések, amelyek ugyan beleférnek egy történelmi romantikusba – magam is olvastam már ilyeneket –, de egy austeni folytatásba már számomra nem.

 

A stílusából adódó nemtetszésem lehet, hogy a fordításból is akad. Nem néztem bele angolul, de lehet akkor más képet alkotnék róla. A magyarban viszont feltűntek olyan bakik, amik viszont biztosan a fordításnak köszönhető, mint például hogy Mrs. Bennetet nem hívják sosem a lányok anyának, hanem ő mamának van említve. Aztán meg Őladységét is helyenként egyszerűen Catherinenek hívja, ami eléggé botrányos. De a magázás-tegezés fronton sem jut dűlőre, Lizzy és Charlotte például sosem magázták egymást, hiszen barátnők, itt viszont valamiért úgy gondolta a fordító, hogy ez járja, valamint Elizabeth és Darcy között is elég következetlen. És ezek így leírva csak apróságnak tűnnek, viszont olvasás közben engem nagyon kidobtak a regényből.

Forrás: Pinterest

A szereplőkről alkotott véleményem sem változott meg időközben. Wickhamet továbbra is egy gerinctelen fráternek tartom, aki nem érdemli meg Lydiát. A többiek közül viszont senki sem váltott ki különösebb érzelmi reakciót, inkább csak elfogadtam a sorsukat, miközben érdeklődve néztem az alakulásukat.

 

Magát a regényt egy kerek egésznek tartom, amely szerintem nem indokolja a közvetlen folytatást. Ezért is vagyok kíváncsi a sorozat második kötetére, amely visszavisz Longbournba.

 

Összességében

Ötletes és végre mindenkivel foglalkozó Büszkeség és balítélet folytatás, amely nálam sajnos a stílusán csúszott el, vagy a fordításán, de ezt az eredeti mű ismerete nélkül nem tudnám megmondani. Viszi tovább a még elvarratlan szálakat, de csak a végére válik igazán izgalmassá. Addig viszont csak történnek dolgok, de nemigazán láttam az irányukat. Nem a legerősebb folytatás, pedig szerettem volna, hogy jó legyen.

„Mr. Bennet, a csípősen szellemes észjárású, kedélyes úriember nagy örömét leli az olvasásban, és az emberi ostobaság tanulmányozásában. Az előbbi elfoglaltság lehetőségeiről tekintélyes könyvtárral, az utóbbiéról népes családdal gondoskodik.”

~~~

„Általános érvényű igazság, hogy még a földkerekség leghitványabb emberét is kiválóbbnak ítélik meg halála után, mint életében.”

~~~

„– Kétlem, hogy anya valaha is elégedett volna. Mindig azt mondta, hogy csak akkor lesz boldog, ha férjhez megyünk, és letelepszünk. Most pedig, amikor ez megvalósult, azon kesereg, hogy többé nincsenek vele a gyerekei. Talán soha nem gondolt arra, hogy a kívánsága teljesülésének ára van. Mindazonáltal majd megtanulja elfogadni; nincs más választása. Bizonyára azonnal föl fog épülni a megrázkódtatásból, amint talál valami mást, ami miatt aggódhat.”

 

„Az ésszerű gondolkodás azonban gyakorta a sutba kerül, ha szerelemről van szó, és akkor bármi megtörténhet.”

~~~

„– (…) A férfiak soha nem érhetik be a barátsággal? Miért kell többet kívánniuk annál, mint amit módomban áll adni?”

~~~

„A tapasztalat kíméletlen, de hatásos tanítómester.”

~~~

„– Igen kevéssé ismeri a női nemet, uram, ha azt feltételezi, hogy mindössze lényegtelen, közönséges dolgokkal foglalkozunk. Talán nem bánja, ha megtudja, hogy nekünk hölgyeknek fontosabb beszédtémáink is akadnak a legutóbbi ruhadivatnál. Egymást közt megvitatjuk egyebek mellett a politikát, a társadalmi reformok szükségességét és az élet értelmét: olyasmiket, amiket a férfiak alig-alig képesek megérteni.”

A sorozat további részei:

Visszatérés Longbournba (#2)

Miss Georgiana Darcy of Pemberley

A bejegyzés a 6. Blogszületésnap alkalmából került megosztásra.