Cassandra Austen cenzúrája | Gill Hornby

Jane Austen életének cenzúrázásáért nővére, Cassandra nagyon sokat tett. Gill Hornby is ezt a témát járja körbe az Austen kisasszony című regényében, ahol egyszerre jelenik meg az idősebb lánytestvér múltja és a jelene. Az elején sokkal inkább lekötöttek azok a részek, amikben maga Jane is szerepelt, és leginkább csak azokat olvastam volna, viszont a végére megkedveltem az idős Cassandrát is. Bár sok részletet ismertem a család életéből Claire Tomalin életrajzából, jó volt egy kicsit mégis ábrándozni, és a jeleneteket az írónő fantáziájára bízni.

Eredeti megjelenés éve: 2020
Magyar megjelenés éve: 2021
GABO Kiadó
regényes életrajz, történelmi fikció
négy csillag

Anglia, 1840. Cassandra Austen imádott húga, Jane halála óta, immár két évtizede egyedül él, napjait a barátok és rokonok látogatása tölti ki, és persze a húga jó hírnevének megóvásába fektetett csendes, eltökélt munka. Cassandra, aki már betöltötte hatvanadik évét, és egészsége egyre törékenyebb, meglátogatja Kintburyben Fowle-ékat, régen elhunyt vőlegénye családját. Jane kincset érő leveleit keresi. Amikor házigazdáját és a minden lében kanál szobalányt kijátszva a levelek nyomára bukkan, nemcsak Jane-nel, de saját magával kapcsolatos titkokkal is szembesül. Vajon hajlandó lesz a világ szeme elé tárni életének legbensőségesebb részleteit, vagy tűzre veti húga hagyatékát?

Az Austen kisasszony felváltva mutatja be a parókia életét és Cassandra élénk, a Jane-nel töltött évekről szóló emlékeit, közben megismerhetjük Jane zseniálisan elképzelt elveszett leveleit. A még sosem hallott történet Cassandráról szól, aki a legfontosabb szerepet töltötte be Jane életében. Gill Hornby rendkívüli empátiával, összetett érzelmek ábrázolásával és szellemességgel ismeri el Cassandra érdemeit. A nő, akit életre kelt, éppen olyan elragadó, mint akármelyik Austen-hősnő.

 

Jane Austent leginkább regényei által ismerik az olvasók, viszont az igazi személyiségének csak egy darabja süt át ezeken. Régebben már olvastam Syrie James Jane Austen naplója című könyvét, amely azonban inkább fikció, mint valóság. Itt viszont az írónő végigköveti időszakra pontosan azokat az eseményeket, ahol Jane és Cassandra járt, ugyanis nem korlátozódunk le a fiatalabbik Austen kisasszonyra, hanem mindkettejük sorsát aktívan követhetjük.

Történetünk…

két szálon mozog. A keretet Cassandra Austen unokahúgánál tett látogatása teszi ki, aki épp édesapja halála után készül elköltözni a paplakból. Az idős Cassandra lelki támaszként is érkezik, de sokkal inkább azon van, hogy összeszedje és megsemmisítse a házban felellhető, az Austenokkal kapcsolatos leveleket, amelyek rossz színben tüntetnék fel őket. A másik szál ezeken a leveleken keresztül kerül bevezetésre, amikor is Cassandrának megtörténik az első és egyetlen eljegyzése, amely kötődik a vénkisasszony korában meglátogatott családhoz. Innentől kezdve követhetjük végig az Austen nővérek sorsát egészen a tragikus 1817-es évig.

Forrás: Pinterest

A kötet egy térképpel és egy családbemutatással kezdődik, ami szerintem nagyon jó, hiszen nem mindenki ismeri a családot. Nekem is segített, hiszen pár, Jane életében kevesebb szerepet játszó emberről jó volt összerakni, hogy ki fia borja. Mivel azonban elektronikus példányban olvastam, így nem tudtam visszalapozni, és olvasás közben is nézegetni ezeket, ami azért egy kicsit zavart, de viszonylag hamar megjegyeztem a népes szereplőgárdát.

Az elején nem kedveltem Cassandra karakterét, mert egy zsémbes vénasszonynak gondoltam, aki idejött a volt vőlegénye családjához kutakodni, és még az olvasóknak sem mondja el, hogy mégis mi a manót keres. Aztán amint megtalálta a leveleket, és elkezdi olvasni őket, aminek köszönhetően újraéli az eseményeket, ő is változik. Legalábbis jobban meg tudtam érteni a viselkedését, és mivel a fiatalkori énjét megszerettem, ez kihatott az idősebb változatára is. Néhány Jane levélen kívül végig az ő szemszögét láthatjuk, így volt időm mindenre.

 

Rengeteg idézetet írtam ki a regényből, a jegyzetem felét körülbelül ez teszi ki, mert sok érdekes gondolattal foglalkozik a könyv. Cassandra nagy bölcsen osztja meg tapasztalatait és Jane élénkségét, valamint az Austen család különlegességét is sikerült visszaadnia az írónőnek.

 

A történet a vénkisasszonyság körül forog, hiszen nem titok, hogy Cassandra és Jane Austen is erre a sorsra jutott. Emellett megismerünk más vénlányokat is, mint például a meglátogatott Isabellát, aki korából fakadóan még nem teljesen lenne annak mondható, de roppant koravén, hiszen apja nem engedte kirepülni a házból. Most viszont kénytelen megválni mindentől, amihez eddig hozzászokott és nehezen viseli. Emellett eléggé szétszórt, nincs hozzászokva, hogy neki kell a döntéseket meghozni, ezért is egyezik bele, hogy Cassandra akaratlanul is, de egyengesse a sorsát.

Forrás: Pinterest

A személyes kedvencem a múltbéli szál volt, amelybe azért fikciós elemeket is szőtt az írónő, de ettől még történhetett volna így is. Ha az Austenokról beszélünk, akkor mindenkinek Jane jut az eszébe elsőre, de Cassandra is ugyanúgy alakította húga sorsát. Cassyt eljegyezték, ám a férfi segédlelkészi pozíciójából adódóan nem rendelkezett nagy jövedelemmel, így nem házasodhattak hamar össze. Ám adódott egy lehetőség, amellyel Amerikába utazhat egy nemes úrral és hazatérve busásan megfizetne neki. Az úton azonban betegségben elhunyt. Nem tudhatjuk meg, hogy valóban jó párost alkottak volna-e, hiszen mindegyikük máshol képzelte el a jövőjét, az viszont biztos, hogy gyásza kihatott az egész családra. Emellett megmaradhatott a szoros kapcsolata a húgával, ami férjezés után csak gyakori levélváltásra szorítkozott volna.

Epizodikusan ugyan, de feltűnnek a további Austen tesók, azaz James, Frank és Charles is, de ugyanúgy megjelennek a Lloyd nővérek és a kis Fanny is, akire nagy hatással volt nagynénje munkássága. Érdekes teória, hogy mivel nem szerette Jane a fiatalabbik Lloyd lányt, Maryt, róla nevezte el a Büszkeség és balítélet egyik keveset szereplő Bennet lányát.

 

A legjobb részek azok voltak, ahol jelen volt szeretett írónőm is. Levelei tükrözik a stílusát és a beszédstílusa is lehetett ilyen a tényleges leveleit ismere. Megjelenik benne Bath iránti utálata, mikor Steventonból oda kényszerülnek. Élénksége ellensúlyozta Cassandra gyászos hangulatát, aki fejébe vette, hogy apácaként fog viselkedni. Látjuk a híres Big-Wither eljegyzést is, bár azzal nem voltam sosem tisztában, hogy ennyivel fiatalabb volt az úriember Jane-nél. De aki ismeri az írónőt egy kicsit is, tudhatja, hogy végül sosem ment férjhez, csak ez az egy éjszakán át tartó eljegyzése volt.

Forrás: Pinterest

Cassandrát másodjára is megtalálja a szerelem, holott ő nagyon ágál ellene. A tengerparti jelenet viszont teljesen magával ragadott, és kezdtem sejteni, hogy miért is akarja eltűntetni ennek a nyomait a vénkisasszony énje. Míg Janet hagyják alkotni, addig ő állandóan segít, néha emiatt nem is igazán veszik emberszámba. Ugyan a pesztonkálás sokat segít neki, és talán ebben megtalálta volna az életcélját, ám mást szántak neki. Egyik nyári vakációjuk alatt kialakult ismeretségük sem tartott sokáig, amit Cassy főleg magának köszönhetett.

 

Austen tiszteletes halála után szűkösebb és szerényebb körülmények között éltek. Mrs. Austen és a két Austen kisasszony mellett hozzájuk költözött Martha Lloyd is, akivel nagyon jó barátságot ápoltak. Ez a nyugodt környezet adta meg végül Jane-nek a lehetőséget, hogy a kéziratait tökéletesítse. Látjuk, ahogy az Első benyomásokon majd a Watsonon dolgozik, tudjuk, hogy leadta a Susant. Ám ezen boldog időszaknak is meglehettek a nehézségei, amikről az utókor nem tud. Valószínűleg küzdhetett bizonyos fokú depresszióval, de erről az oldaláról mi nem ismerhetjük.

 

Sokáig mintha egy lépés távolságból figyeltem volna a történetet, ám sikerült berántania, és a végét meg is könnyeztem. Viszonylag későn derült ki számomra, hogy miért van kézimunka a borítón – az idős Cassandra rengeteget hímez szabadidejében.

Forrás: Pinterest

Összességében

A kezdeti nehézségen túllendülve szerettem ezt a regényes életrajzot, amely ugyan kimenetelben számomra nem tartogatott újdonságot, mégis adott az Austen kisasszonyok életének egy színezetet, hiszen rengeteget a fekete folt, köszönhetően Cassandra tökéletes cenzúrájának. Ha szeretnél többet tudni Jane életéről és személyéről, akkor nyugodt szívvel ajánlom – úgy is, hogy a kötet nagyrészt Cassandrára koncentrál, de a két nővér élete szorosan összefonódik. Bevezetésnek tökéletes, de a végállomás ezen a területen mindenképp a Tomalin féle életrajz.

 

Nagyon szépen köszönöm a lehetőséget a GABO Kiadónak!

„Mégis kivel fordulna elő, hogy egy idős hölgyre pillant, és meglátja benne a valaha volt, ifjú hősnőt?”

 ~~~

„Édesapám már abban is kételkedett, jó-e, ha doktor költözik a faluba. Aggódott, hogy attól csak megszaporodik a betegek száma, és különösen azok fognak megbetegedni, akik ezt nem engedhetik meg maguknak.”

~~~

„…legtöbbünkre ezeknek a dolgoknak köszönhetően emlékeznek, a szeretet apró gesztusai miatt, hiszen egyedül ezek bizonyítják, hogy valaha mi is éltünk ezen a földön. A befőttek az éléskamrában, az öltések az imazsámolyon. A tollvonás a papíron.”

~~~

„Mindig ugyanaz a nóta. Akármekkora legyen is a család, a gondozó-szervező-társ szerepét mindig csak egyre osztják. – Mintha a természet generációnként csak egyetlen támogatásra képes személyt adhatna. Az én családomban ez mindig is én voltam.”

~~~

„…az ő jövőjét a nővérei jelentik, hiszen az egyedülálló nők csak egymásra számíthatnak. Sokak számára csakis egymás támogatása jelenti a pénzügyi túlélés egyetlen módját, de a többség számára egyéb előnyökkel is jár a helyzet – végtelen kényelemmel, társasággal, örömmel.”

 

Forrás: Pinterest

„Ne tegyünk keresztbe saját megelégedésünknek már akkor, amikor még el sem értük!”

~~~

„A vidámság és a humor volt az Austenek gyógyírja mindenre.”

~~~

„Az Austen családra sosem volt jellemző a fontoskodás, sem a mások elnyomása.”

~~~

„Se zene, se játék, se olvasás, se kellemes társalgás! Cassy most először vendégeskedett valahol úgy, hogy egyetlen családtagja sem tartott vele. Mindig is tudta, hogy Austenék kivételesek, most azonban arra jutott, hogy egyszeriek és megismételhetetlenek.”

~~~

„Cassy számára úgy tűnt, más családok az élet kifürkészhetetlen rejtélyei. Felesleges is volt kívülállóként megkísérelni, hogy megfejtse őket.”

~~~

„…kétségeknek, amelyeket bármely házasság előtt álló, fiatal hölgy szégyen nélkül érezhet.”

 

Forrás: Pinterest

„Jane elnevette magát.

– Látod? Az elméletem dióhéjban: egy arában még a boldogság is bosszantó. Ezzel szemben a boldog, egyedülálló hölgy mindenkinek képes örömet szerezni.”

~~~

„Cassynek talán nem volt sok pénze, de tudta, hogy más szempontból nézve igenis gazdag – hiszen hasznos. Hasznossága pedig kitűnő valutának bizonyult.”

~~~

„Amikor Jane nénikéd még köztünk volt, és élvezte azt a kis sikert, amely neki jutott, azonnal megjelentek a hiénák, akik örömmel lecsaptak az életének bármely apró részletére. Nem elégítették ki őket a történetek. Minden tényt tudni akartak róla, neki pedig esze ágában sem volt bármit is megosztani velük. A regényei tovább élnek, ezt remélem és hiszem, és a jövőben még több ilyen hiéna fog felbukkanni. Nagyon kell vigyáznunk, milyen cafatokat hagyunk nekik szabad prédául.”

~~~

„Mit is írhatnék Bathról? Nem osztom szüleim nagy reményeit, de ők olyannyira izgatottak, hogy lehetetlen is lenne ugyanazt érezni, mint ők. G. A. úr és neje eltökélték, hogy pompás időskor vár rájuk, annyi kellemes táraságnak és jó egészségnek örvendenek majd, amennyit csak elbírnak, eközben mi, fiatal hölgyek állítólag csodálatos kérők végtelen sorával fogjuk szemben találni magunkat. Majd meglátjuk. De ha mindez valóban megtörténne, időben figyelmeztetlek, hogy nem foglalkozom majd sem jellemmel, sem külsővel, sem a család érdekével, inkább azonnal a leggazdagabb jelölt mellett teszem le a voksomat. Akkor aztán olyan rémesen elkényeztetett és gőgös leszek, hogy te, szegény, jámbor Eliza, nem is remélheted, hogy valaha is hallasz még felőlem.”

~~~

„Talán ebben rejlik az ő bölcsessége: úgy előzi meg a betegséget, hogy alaposan felkészül rá. A legjobb betegekhez hasonlóan mindnyájunkat túl fog élni.”

 

Forrás: Pinterest

„Az ő baját sajnos nem tudom meggyógyítani, hiába szeretném. Szegénységben, szerencsétlenségben szenved, és egy olyan rendszertől, amely a hozzá hasonlókkal teljességgel igazságtalanul bánik.”

~~~

„…a boldog befejezés mindenkire ott vár valahol, beleszőve az élet szövetébe. Csak meg kell keresni a részleteket, követni a mintát, és meg kell találni a magunkét.”

~~~

„Lemondani a könyveinkről egy és ugyanaz, mint lemondani a lelkünk egy darabjáról.”

~~~

„Nem fogok emberekkel bajlódni elbeszélő költeményemben. Az emberek mindig túlontúl bonyolultak és nevetségesek. Még a végén belegabalyodom a drámáikba, és az megzavarná az alkotási folyamatot.”

~~~

„A legjobb házasságok két lánykérés után köttetnek, nem igaz?”

 

Forrás: Pinterest

„Saját káromon tanultam meg, hogy a városok általában véve semmi előnyt nem képesek felmutatni a vidékkel szemben. Micsoda zaj, füst, és mennyi ember zsúfolódik ott össze! Egy-két látogatásra megfelelő lehet, de hosszabb időre semmiképp.”

~~~

„Mindig is fenntartottam, hogy a szerelem pénz nélkül lehetetlen, de bizonyára van még remény, hogy ha pénz van, idővel a szerelem is kialakul.”

~~~

„Ó, milyen hatással van az ember hírnevére a korai halál és egy csepp ismertség meg siker! Miközben összepakolta a holmiját, arra gondolt, nem fogja kétségbe vonni ezt a legendát, ha a családja ezt szeretné átadni az örökkévalóságnak. Az örökké vidám Jane Austen. Milyen csodálatos kép! Felemelkedett a székéből. Már csak az maradt hátra, hogy minden ennek ellentmondó bizonyítékot eltüntessen. Nagyon remélte, hogy visszakerültek hozzá a levelek.”

~~~

„A jelek szerint ez a jövőnk: számtalan más emberrel kapaszkodunk össze, akiknek hasonlóan korlátozottak a lehetőségei, mint nekünk, és valamiképpen eléldegélünk.”

~~~

„A katasztrófa sokszor a legjobbat hozza ki belőle. Csak a siker zavarja meg a jó természetét.” 

A bejegyzés a 6. Blogszületésnap alkalmából került megosztásra.