Húsvét és az egyetemi véghajrá előtti csend hónapja. Amikor egyszerre kell a munkahelyeden, a családodban és az iskolában helyt állnod, miközben nem ártana néha magaddal is foglalkoznod. Mivel a hónap elején sikerült véleményezésre leadnom a szakdolgozatomat a konzulensemnek, így azzal nem kellett foglalkoznom, de helyette beadandót csinálhattam és tanulhattam.
Most kezdtem igazán azt
érezni, hogy lemerültem. Instagramra már március eleje óta nem posztoltam, és
ugyan sztorikat készítek, de az nem ugyanaz. És mindezt nem azért teszem, mert
nem lenne ötletem. Dehogynem, sőt. Viszont az energiáimat koncentrálnom
kellett, hogy a kötelességeimet mindenképpen elvégezzem. Ezért voltak számomra
összevisszaságban a blogbejegyzések. Hét nem maradt ki, de nem is tudtam az
elvártat hozni. Ezt előre tudtam, mégis nehezen dolgozom fel.
Node boldogabb vizekre
evezve. Az egyik tényleges „eltűnésem” oka egy észak-olaszországi tanulmányút
volt, amelynek célja Friuli Venezia Giulia tartomány helyi termék
előállítók és értékesítési helyek felkeresése volt. Nagyrészt szakmai
programok voltak, amelynek keretében többek között ellátogattunk San Danielebe,
Udinébe, Palmanovába, Aquileiaba, Triesztbe és Gradoba. Rövid időt ugyan, de
sikerült csak úgy sétálnom is az egyes településeken, amelyek közül Grado és
Palmanova volt a kedvencem. Azt viszont le kell szögeznem, hogy nyáron tuti nem
mennék ilyen helyekre, mert teli vannak emberekkel. Így viszont nagyon kellemes
volt.
A hónap másik kiemelkedő
élménye a Bridgerton második évadának megnézése volt. Halogattam, mondván, hogy
majd sort kerítek rá, ha kész a szakdolgozatom, de végül kiderült, hogy
esélytelen lesz ebben a félévben leadnom. Húsvét előtt nem értem rá, így maradt
a tanulmány utánra, és két nap alatt ledaráltam. És te jó ég. Nekem nagyon
tetszett. Emlékszem, hogy az első évadban egy ponton nagyon el kezdett
idegesíteni Daphne, de itt nem volt bajom a fő párosunkkal. Sőt, itt jobban is
éltem a kettejük közti kémiát, hiszen oda vagyok az ilyen típusú szerelmi
történetekért. Nagyon szerettem továbbá, hogy a többiek életét is tovább vitte
a sorozat. Az „öreglányok” trióját imádtam, és a ruhák korhűtlenségével sem
volt már semmi bajom. Egyértelműen Kate és Anthony a kedvenceim, de nagyon
szeretem még Elois éleslátását, Benedict mókásságát és Pen magabiztosságát. Ha
szereted a Büszkeség és balítéletet, akkor a második évad neked való.
Áprilisi olvasmányaim (2228
oldal)
Voltak terveim, de sokkal több időt tettek ki az elfoglaltságaim, így kevésbé tudtam magam tartani hozzájuk. Viszont mégis büszke lehetek magamra, mert két regénysorozatot is befejeztem egy hónap alatt, amire rég nem volt példa. Inkább rövid könyvekre fókuszáltam, így került sor egy kisregényre, egy verses memoárra, egy verseskötetre, egy mesére és egy graphic novelre. Minőségben nem volt kiemelkedő, nem csalódtam kifejezetten egyikben sem, de egyik sem ejtett úgy rabul, hogy azt mondanám: igen, ez hatalmas kedvencem lett. A Pride and Prejudice Chronicles viszont guilty pleasure szintet bőségesen megütötte és jót szórakoztam rajta. A Verity szörnyei viszont sajnos Az elvetemültek szintjén mozgott, és ugyan kevésbé durva, mégsem sikerült kötődnöm hozzájuk. A messziről jött fiú sem okozott katarzist, ellenben a Sakknovella rendesen ledöbbentett. Még bőven halogattam volna az olvasását, ha a Könyvklubunk nem ezt választja ki közös könyvnek.
- Victoria Schwab: Egy kegyetlen dal (Verity szörnyei #1)
- Bauer Barbara: A messziről jött fiú
- Anna Elliott: Pemberley to Waterloo (Pride and Prejudice Chronicles #2)
- Stefan Zweig: Sakknovella
- Victoria Schwab: Egy sötét duett (Verity szörnyei #2)
- Laurie Halse Anderson: Shout
- Alessandro Baricco: Don Giovanni
- Finy Petra: Folyékony tekintet
- Anna Elliott: Kitty Bennet's Diary (Pride and Prejudice Chronicles #3)
- 🖼️ Debbie Tung: Quiet Girl in a Noisy World
A hónap kedvence: Quiet
Girl in a Noisy World
A hónap csalódása: -
A hónap meglepetése: Sakknovella
Könyvbeszerzések
Idén a tervem TÖKÉLETESEN
halad, ami talán annak is köszönhető, hogy a szabadidőmet nem könyves akciók
nézegetésével töltöm. Illetve az is közrejátszik, hogy korábbi években már bizonyos
kiadóktól szinte minden olyan könyvet megvettem, amit meg akartam, és már
inkább a „nem feltétlenül venném meg, inkább csak olvasnám” szekció van a
kívánságlistámon. Ellenben bizonyos kiadókkal és kiadócsoportokkal, akiknél a
rajtárvásárok a fehér hollónál is ritkábbak. Áprilisban a jókönyvek.hu-n volt
egy nagy leértékelés a Librihez tartozó könyvekből, amiket ritkán kapunk meg
ilyen áron. Több Helikon Zsebkönyvvel is szemeztem, de végül önmegtartóztatásom
gyümölcseként ők kikerültek, és összesen csak öt könyvet rendeltem.
- Alessandro Baricco: Don Giovanni
Legkevésbé kérdéses az
egész pakkból, hiszen gyűjtöm Baricco életművét. Jelenleg épp nincsen
olvasatlan könyvem tőle, mert ezt is nemsokkal azután már kézbe is vettem,
amint megjött. Ehhez nagyban hozzájárult mesekönyv mivolta, valamint a történet
iránti kíváncsiságom. Igényes kiadás, amely meglepően nagyméretű. Nem is tudom,
hogy hogyan fogom a többi mellé rakni.
- Finy Petra: Folyékony tekintet
A Kerti szonáta nagyon
tetszett, így az írónőt fel is raktam magamnak egy olyan polcra, ahol azokat a
szerzőket tartom, akiktől még szívesen olvasnék. A regényei az Athenaeumnál
jelentek meg, ami a Lírához tartozik, de aztán szembejött velem a verseskötete
az akciónál, amin egy pillanatra meglepődtem. Korábban már láttam egyszer a
könyvtárban, de el is feledkeztem róla. Az egyedi borítója miatt azonban
azonnal felismertem. További gondolkodás nélkül landolt a kosárban. Azóta már
ezt is olvastam, és líraisága mellett megterhelt.
- Colm Tóibín: A blackwateri világítóhajó
- Colm Tóibín: Mária testamentuma
Colm Tóibíntől eddig még
csak a Brooklynt olvastam, de az akkora hatást gyakorolt rám, hogy tőle is el
szeretném olvasni az összes magyarul megjelent kötetét. A Nora Webstert még
2020 februárjában szereztem be, és azóta édesanyám már olvasta is, de nekem még
nem került sorra. Ezekkel viszont egy jó időre beraktároztam az írótól. Az írón
kívül nem tudok többet a könyvekről, de őszintén megvallva nem is akarok. Majd
belesüppedek és meglátom.
- Amy Harmon: Csak a szél tudja
A nagy százalékos
leértékelések mellett kisebbek is voltak, főleg az újabb kötetekre. Az írónőre
már régebben felfigyeltem, minthogy ez a regénye megjelent, de itt éreztem azt,
hogy ezzel szeretnék kezdeni. Ez egy időutazós történelmi romantikus regény,
amely történetek a gyengéim. Mivel tudom, hogy az írónő stílusa is jó, így nagy
reményeket fűzök hozzá.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése