Forrás: Pinterest |
Aki régebb óta követ,
az tudhat rólam ezt-azt, főleg azt, hogy hogyan is haladok az egyetemmel. Anno
az érettségi időszakomban kezdtem el könyvekről írni nektek, és azóta már egy
diplomával büszkélkedem, és jelenleg csinálom a másodikat.
De hogy miért is
beszélek most minderről?
Jó barátosném, Réka, a Bari olvas bloggerinája keresett meg ezzel a témaötlettel, hogy többedmagunkkal meséljünk egyetemi tanulmányainkról. Sok területen tanulunk, hisz attól még, hogy az ember szeret olvasni, nem feltétlenül lesz bölcsész. Az írók közül nekem mindig Friedrich Dürrenmatt és Moskát Anita jut eszembe, mert az előbbi építésznek, utóbbi biológusnak tanult.
A többiek bejegyzéseit itt megtaláljátok:
- Milieux
Gimnáziumban fogalmam
sem volt, hogy mi legyek. Minden érdekelt, legalábbis mindenből a jegyek alapján
nehéz lett volna választanom. Végül a szaktanáraim segítettek, akik objektívebben
látták a teljesítményemet, mint saját magam. Eleve német nemzetiségi tagozatra
jártam, ahol csőstől kaptam a németet az ezen a nyelven tanult tantárgyak és a
német irodalom miatt, és fakultációként végül matematika és angol duót nyert.
Forrás: Pinterest |
Kizárásos alapon
letten közgazdász, mert a matematika-történelem-nyelvek hármassal ezt dobta ki
a gépezet, és egyáltalán nem bántam meg. Végre volt valami, amit mondhattam,
hogy mi leszek. Arra azonban nem jöttem rá, hogy sokaknak el kell majd
magyaráznom, hogy ténylegesen mit is tanulok, és hogy ez mire jó. Az évek alatt
arra is rá kellett jönnöm, hogy még mindig nem tudom, hogy mi érdekel igazán,
mert a gazdálkodási és menedzsment alapképzések általános tudást adnak. Egy
pénzügyes, turizmusos vagy kereskedelem-marketinges jobban tudja, hogy hol
szeretne elhelyezkedni, de az én szakommal minden lehetek.
2016-ban kezdtem a
Soproni Egyetem Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Karának
Betriebswirtschaftslehre und Management szakán. Várj, de nem azt mondtad, hogy…
De, azt mondtam, hogy gazdálkodási és menedzsment alapképzést végeztem, csak
azt nem kötöttem még az orrotokra, hogy mindezt német nyelven. Ezt a
nemzetiségi gimnáziumom és a nyelvtudásom miatt választottam, viszont ez
annyira specifikus dolog és már azt hiszem nem is indítják, hogy
általánosságban beszélek az alapszakomról.
Sopronban ez egy 7
szemeszteres mutatvány, ami 6 elméleti és egy gyakorlati félévből áll. Ebből az
első másfél évben még az összes közgazdász palánta együtt csücsül az alapozó
tantárgyaknál, és csak ez után indul el a szakspecifikáció. Tehát mindegy, hogy
épp turizmusos vagy pénzügyes leszel, matekod mindenképpen lesz. Nem menekül
meg senki a mikro- és makroökonómia csodáitól sem, mint ahogy számvitellel is
mindenkit bombáznak. Ez az időszak azért is fontos, mert ilyenkor még szabadon
válthat az ember szakot, és nem csúszik miatta. Az elején még előnyt jelent, ha
a közgazdasági szakközép, egy idő után azonban ez eltűnik.
Kislétszámú karról
lévén szó mindenki ismer mindenkit, ami nagyon sokat segít a tanulmányok
gördülékeny elvégzésében. A kapcsolatok minden egyetemen fontosak, amit
Sopronban leginkább a diákhagyományok segítenek elő. Magam is részese voltam a
barátságon és az összetartozáson alapuló közösségnek, amelynek alapja egyfajta
mentor-mentorált kapcsolat. És a legjobb az egészben, hogy ezeket a selmeci
diákhagyományokat nem csak itt, hanem Miskolcon, Székesfehérváron és
Dunaújvárosban is megélik.
Forrás: Pinterest |
A tanulásra
visszatérve nagyon fontos a csapatban dolgozás készsége. A
számos egyéni teendő mellett meg kell tanulnotok együttműködni másokkal,
amelyet a munka világában is kamatoztathattok. Nem árt egyfajta matematikai
alapkészség, de nem feltétlenül kell hozzá emelt szintű tudás, viszont nem árt a
feladatmegoldóképesság. Fontos, hogy szeress írni és fogalmazni, mert rengeteg
beadandód lesz különféle témában. Emellett még számos prezentációd is lesz, de
az ehhez tartozó kiállást az egyetemi évek alatt még gyakorolhatod, nem kell
profi TED előadásokat tartanod. Ezek is mutatják, hogy különböző embertípusok
is megállják a helyüket egy közgazdasági szakon.
Amikor még én
jelentkeztem, nagyon magasak voltak az állami férőhelyek ponthatárai,
mostanában azonban úgy láttam, hogy már nem lehetetlen a bejutás. Létezik egy
kiskapu arra az esetre is, ha fizetős helyre kerülne csak be az ember, amelyre
nálunk több példa is volt. Mivel a FOSZK képzések államilag finanszírozottak, és
a szakmai részén ugyanazt tanulják, mint a BSc képzésen, így egy sikeres FOSZK
elvégzése után azonos BSc szakra jelentkezve a korábban tanult tantárgyak
elfogadtatásával már alig marad aktívan hallgatandó tantárgy, ezáltal kevesebb
félévet kell fizetni.
Mindenképpen ajánlom
az külföldi (ERASMUS) félévet, mert rengeteget ad. Én csak fél évig voltam Németországban,
de sokat tanultam a különböző kultúrák mellett saját magamról is. Ugyan
hivatalosan tanulni mentem ki, de rengeteget kirándultam. Igyekeztem minél több
helyet felkeresni a környéken saját magam vagy épp csoportosan. És egyáltalán
nem kell félni attól, hogy nem értenek meg odakinn, mert egy középszintű
nyelvtudással már vígan meg lehet élni, illetve a kinn töltött hónapok alatt ez
rengeteget fejlődik. A barátaim közül szinte mindenki járt kinn, és ők is csak
jó tapasztalatokkal tértek haza.
Jelenleg már a
mesterszakomat végzem, amely sokkal speciálisabb tudást ad, mint egy
alapképzés. Bár már BSc diplomával vígan el lehet helyezkedni, viszont én
szerettem volna elmélyülni a közgazdaságtanban, amire ez tökéletes lehetőséget
nyújt. Nincsenek alapozó tantárgyak, és csak olyan dolgokkal foglalkozom, ami a
szakomhoz szükséges. Mindezt munka mellett levelező tagozaton, mert ide már
elengedhetetlen a gyakorlati tudás. Alapképzésnél még nem ajánlanám a
levelezőt, mert a három év nagyon hosszú idő és nem tudod megtapasztalni az egyetemi
létet. Mesteren viszont azzal együtt, hogy leterhelő, sokat profitálhatsz
belőle.
Remélem ezzel a
bejegyzéssel tudtam segíteni a pályaválasztás előtt állóknak. Amit mindenképp
vigyetek magatokkal az az, hogy a külföldi félévet nem szabad kihagyni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése