Homályba burkolózó női sorsok | Mörk Leonóra – Betekintő #43

Mörk Leonóra regényeihez kutatva számos elfeledett női sorsra bukkant, amelyet most a Saját utakon című könyvében foglal össze. Már A papagájos ablak során megállapíthattam, hogy számomra jobban fekszenek a fikciótól mentes művei, és így volt ezzel a kötettel is. Bár egy ponton túl már nem voltak annyira maradandók a bemutatott hölgyek, de belesimultak és kiegészítették a felépített komplex képet.

 

Eredeti megjelenés éve: 2024
Jaffa Kiadó
nonfiction
négy csillag

Lánynak születtek, de meg sem fordult a fejükben, hogy emiatt be kellene érniük a fiúkénál szűkebbre szabott lehetőségekkel. Ha kellett, elfogadták, hogy csak függöny mögé rejtve vehetnek részt az egyetemi előadásokon, hogy kigúnyolják őket a férfiak, hogy álruhába kell bújniuk, hogy megállás nélkül gyereket várnak, mégsem tévesztették szem elől a céljukat. Nem mindig jártak sikerrel, de soha nem adták fel. Tanítottak, írtak, festettek, muzsikáltak, gyógyítottak, dolgoztak. Valóban a saját útjukon jártak, rendíthetetlenül és bocsánatkérés nélkül.

A kötet lapjain tizenöt nő portréja bontakozik ki, az 1500-as évek elejétől az 1800-as évek közepéig. Olyan személyiségeké, mint Katharina von Bora, Luther felesége és a reformáció legtehetségesebb topmenedzsere; Anna Maria van Schurmann, a 17. századi Európa legokosabb asszonya; Maria Sibylla Merian, a rovartan tudományának megalapozója és lélegzetelállító illusztrációk alkotója; Johanna Schopenhauer, az első sikeres hivatásos írónő; a nőként született, de férfiként meghalt James Barry, a világtörténelem legelső transznemű orvosa,; vagy épp a rézrozsdazöld festéket termelő montpellier-i nők, akik a 18. században felszámolták a két nem fizetése közötti bérszakadékot.

Mörk Leonóra a tőle megszokott módon most is fordulatos kultúrtörténeti utazásra hív, ám ezúttal kitalált alakok helyett valós múltbeli személyiségekkel.

 

Tizenöt hölgy sorsába kapunk betekintést, de már a kötet hossza is indikálja azt, hogy a legtöbb esetben csak a felszínt fogjuk kapargatni. Ez azonban lendületet adhat további elmélyülésre, amely szerintem az írónő célja is volt. Azt viszont azért sajnálom, hogy helyenként tényleg alig foglalkozunk a női alakokkal, hanem sokkal inkább a körítésre fókuszálunk.

 

Luther nyomában | Mörk Leonóra

Végre! Eddig is nagyon szerettem volna szeretni Mörk Leonóra regényeit, de valamiért a fikciós alkotásaival nem tudtam zöld ágra vergődni. A papagájos ablak azonban egy nonfiction könyve, ahol mesterkéltségtől mentesen mesél egy németországi útjáról. Ez a személyes hangvétel visszavezeti őt a gyökereihez, hiszen újságíróként kezdte pályafutását.

 

Eredeti megjelenés éve: 2017
Jaffa Kiadó
nonfiction, útinapló
öt csillag

Olykor szabadságra kell mennünk a saját életünkből. Amikor fordulóponthoz érkezünk, és rádöbbenünk, hogy már régóta nem azzal töltjük a napjainkat, amivel szeretnénk. Amikor végre meghalljuk, mit mond addig makacsul elnémított belső hangunk. Amikor megértjük, hogy ki kell lépnünk a megszokott környezetünkből, mert csak így láthatunk rá önmagunkra, és találhatjuk meg a hitelesebb élet felé vezető utat.

Sokan ilyenkor felülnek egy Spanyolországba tartó repülőre, és meg sem állnak az El Caminóig. A papagájos ablak szerzője másfelé indult, Németországba, ahol szintén vezet egy zarándokútvonal, összekötve Luther életének legfontosabb színhelyeit. Utazott hajóval az Elbán és szamárháton fel Wartburg várába, lakott romantikus panzióban és gótikus kolostorban, sétált girbegurba középkori utcákon és tévedt el őserdőben, s eközben megtanulta újraértelmezni legfontosabb élményeit, emlékeit. Hiszen egy régi történelmi alak és egy mai, modern átlagember is könnyen találhatja magát hasonló helyzetekben, nézhet szembe hasonló kihívásokkal, és tapasztalhat meg hasonló érzéseket.

A papagájos ablak egy szökés történetével indul, és egy megérkezéssel fejeződik be. De ahogy a mondás tartja: ahol egy út véget ér, ott elkezdődik egy másik.

 

A korábbi tapasztalatok miatt vonakodtam kézbe venni, de beleolvasva egyszerre elkapott a stílusa, és azt vettem észre, hogy az eredetileg csak kísérő olvasmánynak szánt kötetet sokkal szívesebben veszem kézbe. Nagyon érdekesen mesél a németországi útjáról, annak állomásairól, a környék történelméről, valamint személyes múltjáról. Kombinálódnak a megfigyelések és a kutatómunka gyümölcsei, amelynek segítségével én is rengeteget tanulhattam Németország közepének egy szeletéről.

 

Festékkel fedett múlt | Mörk Leonóra

Mörk Leonóra regényeivel időről időre megpróbálkozok, de a siker eddig háromból kétszer elmaradt. Hiába meseszép kívülről A Hellinger-Madonna új kiadása, a beltartalma kevésbé nyűgözött le. Ugyan bővített az eredeti szövegen az írónő, amelynek pozitív hatása mellett nem lehet szótlanul elmenni, de témakörében számomra eléggé összecsengett Bauer Barbara Vörös posztójával, ami lényegesen jobb élményként maradt meg bennem.

Eredeti megjelenés éve: 2014
Jaffa Kiadó
romantikus
három csillag

Kata, az elegáns pesti galéria művészettörténésze a szakmájában sikeres, a szerelemben kevésbé. Egy fájdalmas csalódást követően úgy dönt, kipróbálja a Hellinger-féle családállítást, ahol bebizonyosodik, magánélete kudarcaira a múltban kell keresnie a magyarázatot. Élményei akkor nyernek értelmet, amikor egy eltűnt családi örökség, egy Madonna-kép után kutatva Németországba utazik és megismerkedik a mű új tulajdonosával. Johannes, a weimari ügyvéd nem hajlandó megválni a képtől, ám meglepő ajánlatot tesz a lánynak. Kata igent mond a férfinak, és közösen igyekeznek felderíteni a festményt övező rejtélyt.

Nyomozómunkájuk az 1500-as évek Wittenbergjébe vezeti őket, ahol egy nap titokzatos fiatal nő érkezik a szász választófejedelem udvari festőjének, Lucas Cranachnak a házába. Matthiast, a festő legkedvesebb növendékét elbűvöli a különös idegen, és amikor a mester megbízza a lány portréjának megfestésével, a fiú olyan üzenetet rejt el a képen, amelyből a figyelmes szemlélő megrázó történetet olvashat ki.

Két fiatal nő, akiket ötszáz év választ el egymástól. De mi köti össze őket?

MÖRK LEONÓRA író, újságíró, szerkesztő, műfordító, éveken át az Elle főszerkesztő-helyetteseként, illetve a Nők Lapja vezető szerkesztőjeként dolgozott. Regényeiben nem elégszik meg azzal, hogy elmesél egy magával ragadó történetet, hanem izgalmas kultúrtörténeti kalandozásra is hívja olvasóit. A Hellinger-Madonna az eredetileg 2014-ben megjelent regény bővített, átdolgozott kiadása.

 

Leginkább a távolságtartás jut eszembe Mörk Leonóra regényeivel kapcsolatban. Ugyan szeretem az események mögötti szorgos kutatómunkát, de a bevonódás hiánya rányomja a bélyegét az olvasmányélményemre. Az átdolgozás hatása és az írói fejlődés is érezhető, de nem állította a feje tetejére a kötetet, emiatt elég kétélű lenyomatot hagyott.

 

A flopilemez titka | Mörk Leonóra

Mörk Leonórával Törött tulipánok kapcsán kezdtem meg az ismerkedést, holott nem ezt a könyvet láttam tőle először, és nem is ez szólított meg igazán. A fránya borítóesztéta szemem akkor győzedelmeskedett, ám most a megérzéseimre hallgattam inkább. A herceg és a lányka című regényének története már előzetesem is sokkal közelebb állt hozzám, mert a zenét helyezik a középpontba, és ezt elolvasása után meg tudom erősíteni. Az írásmódja azonban kevésbé érzelemdús, a bevonódás élménye elmaradt, de mégis szerettem olvasni.

Eredeti megjelenés éve: 2020
Jaffa Kiadó
női sors, történelmi romantikus,
romantikus
négy csillag

2019, Budapest. Nóri, a fiatal gitárművész különös ajándékot kap a tizennyolcadik születésnapjára az édesanyjától: egy régi flopilemezt, amit meg sem tud nyitni. A lány mindent elkövet, hogy megtudja, mit rejt a lemez, mert ez az egyetlen lehetősége arra, hogy rátaláljon az apjára, akivel soha életében nem találkozott, és akiről jóformán semmit nem tud. Hamarosan kiderül, hogy az adathordozón egy regény kézirata található, egy Beethoven korabeli szerelem története, amelynek két szereplőjét a muzsikus zenéje hozta össze. Nóri merész elhatározásra jut, de ahhoz, hogy a tervei megvalósulhassanak, Berlinbe kell utaznia.

1800, Poroszország. Frieda, a jómódú berlini hugenotta család lánya vidéken nyaralva ismeri meg a szomszédos kastélyban vendégeskedő porosz királyi herceget, aki egyszerre hadvezér, zeneszerző és zongoraművész. Frieda életét szintén a zene határozza meg, ám hiába rendkívül tehetséges, lány lévén még csak nem is álmodhat arról, hogy zongoraművész legyen. Amikor rádöbben, hogy a javíthatatlan szoknyavadász hírében álló herceg, aki olyan elérhetetlennek látszott számára, mintha a holdon élne, viszonozza az érdeklődését, hiába tudja, hogy nem lehet helye a férfi életében, igent mond erre a logikátlan, jövőtlen, de annál szenvedélyesebb szerelemre. Kettejük nevét mindössze egy Beethoven-darab köti össze, és a titok, amelyet a herceg magával visz, amikor a porosz seregek élén harcba indul Napóleon ellen.

MÖRK LEONÓRA részben napjainkban játszódó, részben a múltba kalandozó, váratlan fordulatokban és zenetörténeti érdekességekben bővelkedő új regénye két megkapó szerelem sokszólamú története, amelyben Beethoven muzsikája játssza a főszerepet.

 

Múlt és jelen összefonódása ez a kötet, amely hasonló sorsokat mutat be. Ezeket teljesen párhuzamosan viszi az írónő, így sejthetjük, hogy mi is fog történni múltban vagy a jelenben. Ez azonban nem zavaró, mert a múltbéli szál csak eszköze annak, ahova el szeretnénk jutni a jelenben.

Kertek és madaraik | Mörk Leonóra

A Jaffa Kiadó tavaly került a látószögembe Bauer Barbarával, de a kínálatukat böngészve Mörk Leonóra nevével is összefutottam, ám csak egy évre rá sikerült olvasnom tőle. A legfrissebb könyve, a Törött tulipánok került a kezembe, amibe nagy elvárásokkal fogtam bele. Az elején még élveztem a különleges helyszín miatt, ám a végére teljesen elveszett a lelkesedésem. Más irányba ment el a történet, mint szerettem volna, és emiatt hiányérzetem is keletkezett.

Eredeti megjelenés éve: 2021
Jaffa Kiadó
történelmi fikció, női sors
három csillag

1651, Hollandia. A köztársaság virágkorát éli, hajói bejárják az óceánokat, a világ négy sarkából szállítják haza távoli tájak kincseit. Jant, a fiatal festőt, Rembrandt egyik tanítványát egy gazdag amszterdami kereskedő vidéki udvarházába szólítja a megbízatása. Nem sokkal később azonban váratlanul nyoma vész, és nem marad utána más, mint egy tulipános képekkel teli album, és egy ismeretlen, cinóberruhás fiatal nőt ábrázoló festmény.

A hír hallatán a húga, Helena azonnal útra kel a kastélyba, és mialatt megpróbálja kideríteni, mi történt a bátyjával, magával ragadja a ház egyszerre vonzó és nyugtalanító légköre. Miről árulkodik a selyemruhás lány portréja? Mit üzen a kertben épülő labirintus? És mi köze Jan eltűnéséhez az erdélyi magyar diáknak, Gábornak? Miközben a fivére után nyomoz, Helenának arra a kérdésre is választ kell találnia, mit érez iránta egykori gyerekkori játszótársa, Christiaan. Még mindig csak barátságot, vagy viszonozza azt a szenvedélyes szerelmet, amivel ő szereti már régóta a fiút?

A könyv lapjain megelevenedik a Vermeer képeiről ismerős világ, ahol oromzatos téglaházak sorakoznak a csatornák partján, drága tulipánok nyílnak delfti fajanszvázákban, csipke főkötős lányok olvasnak levelet a nyitott ablakon beáradó fényben, de az idilli felszín mögött ijesztő árnyak leselkednek. Szerelem, halál, veszteség, fájdalom, hűtlenség: a Törött tulipánok egy változásokkal teli, izgalmas korszak, egy sebzett lelkű férfi és egy bátor nő története.

 

Le a kalappal Mörk Leonóra előtt, aki egy teljesen idegen terepen és nem egy megszokott korban volt képes mozgatni a szereplőit, felhasználva a létező embereket és a kitaláltakat. A fejezetcímek külön pluszpontot érdemelnek, mert mindegyik egy teljesen más szín Vermeer palettájából. Fogalmam sem volt, hogy ennyi különböző árnyalat létezik, és jó volt azon gondolkodni, hogy vajon hol tűnhet majd fel majd a fejezet közben.