Véletlenül találtam rá
Jean Rhys Széles Sargasso-tengerére. Éppen Jane Stubbs Thornfield Hall lángokban című regényét fejeztem be, mikor rátaláltam erre a Jane Eyre előzményre. Az író
neve valahonnan ismerős volt, de nem tudtam, hogy honnan, aztán amint
hazaértem, minden összeállt. Ott ült édesanyám polcán a regény, elvegyülve a
többi Femina kiadás között. Áthoztam magamhoz, és nagyon hamar neki is kezdtem.
Azt hittem, hogy ez is tetszeni fog, de nem. Sokkal inkább nyomasztott a
fülledt karibi levegő.
 |
| Magyar megjelenés éve: 1971 Európa Kiadó klasszikus két csillag |
Regényei-összesen ötöt
írt, közülük A sötétség utasa és a Jó reggelt, éjfél is megjelent magyarul-mind
egy-egy asszonyi sorsot, sőt ugyanazt a sorsot ábrázolják. Alapképletük
romantikus: Jean Rhys. legalábbis a felszínen, férfi és nő örök szembenállását jeleníti
meg, ugyanakkor azonban leszámol a romantikus illúziókkal, a „boldog befejezés”
szirupos sablonja egy pillanatig sem kísért írásaiban.
A Széles Sargasso-tenger,
amely Charlotte Bronte Jane Eyre című klasszikus regényének „feldolgozása”,
Antoinette Cosway és Edward Rochester kapcsolatának – az írónő gyermekkorának
színhelyén, a költői érővel ábrázolt karib-szigeteki világban játszódó-érzelmes
történetéből bontja ki az elárult szerelem és a végletes-végzetes szenvedélyek
tragikumát. Jóllehet a cselekmény időpontja a múlt század, a mű nagyon is
modern: a magány és a kiszolgáltatottság élményét szólaltatja meg nagy erővel,
kíméletlen éleslátással és magával ragadó írásművészettel.
Modern klasszikusról van
szó, és talán a modernsége az, ami nem tetszett benne. Meg a pszichés betegség
vonulata is túlságosan leterhelte a lelki világomat. Sokszor csapongott, pont
mint a jövendőbeli Mrs. Rochester, és ugyan egy idő után Mr. Rochester is
elbeszélővé válik, neki sem tetszett a stílusa.
Történetünk…
a fülledt Jamaicában veszi
kezdetét, ahol Antoinette hányattatott gyerekkorát ismerhetjük meg. Beteg öccse
állapotába bolondul be az édesanyja, és sajnos a kislány is hajlamot mutat rá.
Elszegényedtek, így sem a feketék sem a fehérek nem fogadják be őket. Édesapja
halála után nevelőapát kap, aki egy szinten megmenti őket, de neki leginkább a
spanish towni zárda használ. Itt nyugalomra talál, végre nem szekálják. De
végül sajnos férjhez adják, mert egy angol úrnak kell a hozománya, és innen
indul meg a kálvária. Antoinette sokkal nagyobb lángon ég, így minden személyét
érő támadás kikészíti. S mint tudjuk, ez a szabad lány végül egy angol kastély
elzárt szobájában végzi.
Még sosem olvastam karib
térségből származó szerzőtől, így az újdonság varázsával ért a szokatlan
környezet. A szigetem végbement társadalmi konfliktust csak említi, illetve a
szereplők által megéli, de bővebb magyarázatot nem ad rá. Pedig erről
szívesebben olvastam volna, mint Antoinette tönkremenéséről.
Szegény lányt nagyon
sajnáltam, mert igazából nem tehetett az állapotáról. A géneket nem választja
meg az ember, és ő sajnos a férjét sem. Portékaként adták el egy olyan
embernek, aki nem volt képes túllendülni a környék pletyafészkeinek fülrágásán.
Addig tényleg nem volt semmi gond, míg nem hallotta meg a rosszakarókat, de
utána már ő is tehetett arról, hogy ide jutott. Antoinette csak szeretetre
vágyott, és hűséges társ lett volna, viszont gyenge idegrendszerét megroppantva
már nehezebben lehetett kezelni. Nagyon hamar tönkremegy a házasságuk, és ezt
nem érdemelte meg a lány. Igen, látszik hogy nagyon Antoinette-párti vagyok,
hisz ő csak egy áldozat.
 |
| Forrás: Pinterest |
De aztán ott van Mr.
Rochester, aki tapasztalatlan ifjúként nem tudja, kinek higgyen. Rendesen csőbe
húzta mind az édesapja, mint Antoinette nevelőapja, és a felelősséget hárítva
inkább szemellenzőt húz. Neki is nehéz a sorsa, de messze nagyobb felelősséget
kellett volna vállalnia, ha már felesége ilyen állapotú.
Ugyan miközben írtam ezt a
bejegyzést, egy keveset felértékelődött a könyv. Olvasás közben kevésbé tetszett,
utána viszont legalább lehet gondolkodni rajta. De attól még nehezen rágtam keresztül rajta magam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése