Havi zárás – Április 2024

 

Minden téren sűrű volt az áprilisom. A hónap elejének délutánjait a szőlőkötözés tette ki, emellett pedig mind a soproni, mind a budapesti irodát megjártam, ami után mindig kell egy nap regenerálódás. Emellett pedig három hétvégén is táncversenyünk volt, így az előkészületek és az utána lévő pihenés is elég sok időmet elvette. Érzetre azonban – meglepő módon – csak a hónap második felét mondanám sűrűnek. Az viszont tény, hogy végtelen hosszúnak érződött.

 

Technikailag még márciusban, de az utolsó nap utolsó estéjén néztük meg A vándorló palotát, ami teljesen belopta magát a szívünkbe. Már az első képkockáktól imádtam a szettingjeit, Sophie pedig öregnéniként végtelenül bájos és szerethető. Ismét eljutottunk moziba, ahol a Dűne végtelenül hosszú második részét néztük meg. Nem volt rossz, bár én az első részt jobban szerettem. Az viszont biztos, hogy az ilyen hosszúságú filmeket – hiába sokkal jobb széles vásznon nézni – az itthoni kényelemben éri meg. Sorozatok terén az Puszi: Kitty első évadát binge-eltem végig. Éreztem, hogy rájátszik a koreai sorozatok egy-két elemére, amiket én személy szerint nem ismerek. Élvezhető volt, bár azért nem ér fel a filmekhez.

 

 

Áprilisi olvasmányaim (2930 oldal + 6,5 óra)

 

Egyre csak fogyott az olvasásra fordítható időm, viszont sikerült tartanom magam az évszakos kihívásom tervezett üteméhez. Mindehhez nagyban hozzájárultak a Bagolyváros kisregények, amelyek közül számomra a negyedik lett az abszolúte kedvenc a maffiás vonalával. Tovább próbálkoztam Mörk Leonórával, de sajnos A Hellinger-Madonna sem tetszett igazán, bár az utólag hozzáírt múltbéli szál már sokkal jobb volt. A korona sorozat Ipatyev házas része miatt kedvet kaptam Falconer Anasztráziájához, amelynek történelmi részei ugyan tetszettek, de a karakterdrámától a falat kapartam. Sullivanben azonban most sem csalódtam, ugyanis a Mítoszok korában történelmi alapozás mellett a különböző fejlettségű civilizációk találkozásával és a hiedelmek erejével foglalkozik. Hangoskönyvben befejeztem a Magisztérium sorozatot, ahol az egyes részek nálam egy haranggörbén helyezkednek el kedvelés szemponjából. Nem hagyott maradandó nyomot. Képregényes fronton folytattam a Lore Olympust, ahol a hetedik részben rohadt menő volt a tárgyalás. Szintén nagyon jó élmény volt a Nothing Special sorozat első két része, amelynek első részét NetGalleys reciként kaptam ki, és egyszerűen zabáltam a cukiságát. A Petar & Liza már sokkal nehezebben csúszott, mert elég sokat szenvelegnek benne. Sajnos egy félbehagyásom is volt, mégpedig a Légyszi, ne mondd el a szüleimnek, hogy szupergonosz lettem!, amit két fejezetig bírtam.

 

• Gabriella Eld: Húsevők ketrece (Legendák a Bagolyvárosból #3)
• 🖼️ Miroslav Sekulic-Struja: Petar & Liza
• Gabriella Eld: A lányok titkos élete (Legendák a Bagolyvárosból #4)
• 🖼️ Rachel Smythe: Lore Olympus 7. (Lore Olympus #7)
• Mörk Leonóra: A Hellinger-Madonna
• 🎧 Cassandra Clare – Holly Black: Der goldene Turm (Magisterium #5)
• 🖼️ Katie Cook: Through the Elder Woods (Nothing Special #1)
• Michael J. Sullivan: Mítoszok kora (Az Első Birodalom legendái #1)
• 🖼️ Katie Cook: Concerning Wings (Nothing Special #2)
• Colin Falconer: Anasztázia

 

A hónap kedvence: A lányok titkos élete, Mítoszok kora

A hónap meglepetése: Nothing Special sorozat

 

 

Könyvbeszerzések

 

Teljesen véletlen jött ki úgy, hogy mindkét áprilisi szerzeményem az Agave Kiadó kínálatába tartozik. Sokáig nem is igen gondolkodtam könyvvásárláson, de aztán teljesen véletlenül botlottam bele a Vinted ingyen szállítós akciójába, és már a Sárga elolvasása óta nézegetem az írónőtől a Bábelt, csak hát elég borsos az ára. Az már akkor biztos volt, hogy használtan szeretném beszerezni, ha már a könyvtár intézményével nem sikerült összebarátkoznom (pedig a kapuvári egy szöcskeugrásnyira van, a kínálatuk sokszínűségét viszont nem ismerem). Így sem a legolcsóbb kötet, de sikerült lecsapnom, egy majdnem féláras példányra.

 

• R. F. Kuang: Bábel

Az Emilyre már külföldi megjelenésekor felfigyeltem a komfortosnak kinéző borítója miatt, és azóta is csak annyit sikerült megtudnom róla, hogy tartalmaz némi romantikát és egyetemi légkört a tündérek mellett. Mindez azonban szerintem bőven elég ahhoz, hogy az ember eldöntse, el akarja-e olvasni vagy sem. Ugyan szép lett az élfestés, de egyáltalán nem bánom, hogy a kiadótól egy sima példányt kaptam, mert így is elég színes a kötet.

 

• Heather Fawcett: Emily Wilde tündérenciklopédiája