Havi zárás – Szeptember 2023

 

Pályázatleadási hajtás, átdolgozott hétvége – ez az oka annak, hogy konkrétan bezúgtam október ablakán, észre sem véve a hónapok közti váltást. Emiatt pedig azt is érzem, mintha két hét teljesen kiesett volna az életemből. A saját dolgaimmal emiatt nemigen tudtam haladni, így a lakásprojekt is csúszott egy további hónapot, de lassan már elkészülünk azzal is. Ha végre méltóztatna a villanyszerelő befejezni a munkáját, akkor jóval előrébb lennénk.

 

A hónap eleje még viszonylag laza volt – ennek a végén szívtam meg igazán a levét. Voltam csapatépítőn a tánccsoportommal, illetve elkezdődött a felkészülési időszak a következő versenyszezonra. Leszüreteltük a szőlőt, ami átlagos mennyiséget hozott az idén. Aztán kékhalál. Majd hónap végével Könyvfesztivál, amelynek egy külön bejegyzést szeretnék szentelni. Nagyon jól éreztem magam, jó volt találkozni a többiekkel, és a hatalmas tömeg ellenére jó volt ott lenni.

 

A mozgóképes kalandozásaim is inkább szeptember nyitányára estek. Még a csapatépítőn megnéztük közösen a Shreket, amit én még meglepő módon sosem láttam, és meglepődtem, hogy mennyire vicces felnőtt fejjel is. Aztán bepótoltuk A galaxis őrzőinek harmadik részét, ami őszintén kisebb nyomot hagyott maga után, mint szerettem volna. Mordály eredettörténete tetszett, de eszméletlen hosszú volt. Ehhez kapcsolódóan megnéztük az Én vagyok Groot második évadját is, ahol az elején lévő megtorpanás után a végére már elég aranyosak az epizódok. Sorra kerítettük még a 2010-es Robin Hoodot, mert párom nagyon szereti a rajzfilmes feldolgozást, illetve az Elemit is, ahol nagyon tetszett a különböző elemek ábrázolása, illetve maga a megalkotott világ. Sorozatok terén befejeztem a Dickinson harmadik évadát, amely egyben az utolsó is, és a végén is tartottam magam ahhoz, hogy ez egy igazi guilty pleasure sorozat lesz a számomra. Sajnos azonban a Jessica Jonest el kellett kaszálnom a harmadik évad legelején, mert átment pszichopatába, és szeretnék nyugodtan aludni.

 

 

Szeptemberi olvasmányaim (3002 oldal)

Ha lett volna több időm…Sokszor jutott eszembe, de aztán mindig megállítottam magamban ezt a gondolatot, ugyanis néha jól esik csak úgy belesüppedni az olvasott regényekbe. Ebben a hónapban ez többször megtörtént velem, és – őszintén – utólag nem is bánom ezt, mert így több időt tölthettem a szereplőkkel. Ennek egyik ékes példája a Bronzváros, amelynek mosómacis olvasásához én is csatlakoztam, bár már itt lemaradtam a többiektől. Nagyon élveztem ezt az új világot, és Alit azonnal a szívembe zártam. A másik lassabb könyv Az igazszerelem-kísérlet volt, ahol már kevésbé volt indokolt a tempó, lévén nem egy vastag könyv, de az élet úgy hozta. A Nem mézes hetek után egy igazi felüdülés volt, ugyanis A lelkitárs-egyenletből ismert Fizzyt követhettem, akit már ott is szerettem, emellett pedig a hímegyedünket is kedveltem. Sajnos regények terén ezen kívül csak csalódás ért. Az ámbrafa egy saját vállalás volt, ugyanis még egy raktárvásáron szereztem be, mondván hogy felnőttebb romantikus regényeket szeretnék olvasni, erre az egyik fele tinédzserkorban játszódik, a másik pedig szimpla szenvedés. Aurora felemelkedésén is forgattam a szemem, mert eléggé dúltak a hormonok, és a Chambers regény után eléggé alulteljesített. Valószínűleg nem fogom folytatni a sorozatot, minthogy Dmitry Glukhovskytól sem fogok többet olvasni, mert az Orosz népellenes mesék egy ponton túl már inkább untatott, mint érdekelt volna. Ezen kívül nagyrészt képes tartalmakat fogyasztottam. A Revenge of the Librarians ugyan tömör, de hozza az elvárt irodalmi poéndömpinget, a Pocket Peaches pedig csak szimplán cuki. Lore Olympus 6. része inkább csak átlagos volt, de annak örültem, hogy felsejlettek a háttérben zajló összefüggések. A The Good Girl-től viszont egyértelműen többet vártam, mert nagyon tetszett a rajzolási módja, viszont kevésbé vagyok otthon a francia történelemben, hogy mindent értsek, illetve kiderült, hogy ez csak egy első rész, és emiatt csak felvezeti a dolgokat. Az Art Matterst pedig azért olvastam el, mert rátaláltam hangoskönyvben, de mivel egy illusztrált kötetről van szó, így szemmel olvasva álltam neki.

 

• 🖼️ Tom Gauld: Revenge of the Librarians
• Katherine Allred: Az ámbrafa
• S. A. Chakraborty: Bronzváros (Dévábád-trilógia #1)
• Christina Lauren: Az igazszerelem-kísérlet
• Neil Gaiman: Art Matters
• Amie Kaufman – Jay Kristoff: Aurora Rising – Aurora felemelkedése (Aurora-ciklus #1)
• Dmitry Glukhovsky: Orosz népellenes mesék
• 🖼️ Rachel Smythe: Lore Olympus 6. (Lore Olympus #6)
• 🖼️ Dora Wang: Pocket Peaches
• 🖼️ Manon Textoris: The Good Girl

 

A hónap kedvence: Bronzváros

A hónap csalódása: Az ámbrafa, Aurora Rising – Aurora felemelkedése

A hónap meglepetése: Az igazszerelem-kísérlet

 

 

Könyvbeszerzések

Míg a Könyvhét szűkölködött a számomra érdekes megjelenésekben, addig a Könyvfesztivál, meg úgy amblock az ősz sokkal ígéretesebbnek tűnik. De azért ennek az előszele már korábban érződött, és összességében magam is meglepődök a számon, mert nem hónap közben nem nézett ki annyira rosszul ez a szám. Viszont személyesen is kilátogattam a Könyvfesztiválra, és hát történtek dolgok.

• Jessica Brockmole: Levelek Skye szigetéről
• Róbert Katalin: Szelidíts meg!

Néha elkap a könyvvásárlási láz, de ilyenkor már tudatosan a használt könyves felületeket kezdem el nézegetni, és mivel a Vintednek van a legkedvezőbb szállítási költsége, így általában ott le is ragadok. A Jessica Brockmole kötet szerintem már a megjelenése óta a radaromon van, de szeptemberben szembejött velem egy Cor Leonis hirdetés, és eszembe juttatta, és sikerült egy hibátlan és olcsó példányra lecsapnom. A dedikálásokra mentálisan készülve rendeltem meg Róbert Katalin regényét, ám végül mégsem álltam be a sorba, viszont ezáltal már egy olvasott és szeretett kötet került hozzám.

 

• Eleanor H. Porter: Az élet játéka (Az élet játéka #1)
• Mackenzi Lee: Úriemberek kézikönyve: a bujaságtól az erényekig (Montague testvérek #1)

Szeretek könyveknek új otthont nyújtani, ezért is szoktam cseréken részt venni. A Soproni Könyvtár ismét megrendezte az ifjúsági csere-beréjét, ahova megint tetemes mennyiségű adománnyal érkeztem (merthogy az idegen nyelvűeket mindig beveszik magukhoz), és Az élet játékát hoztam el, amiről csak jót hallottam. Emellett pedig végre találkoztam Mariannal is, akivel egy jót traccsoltunk, és a könyvespolca nagy szelektálásából egy Mackenzi Lee kötetet hoztam el.

 

• T. J. Klune: A bábuk élete
• Narinder Dhami: Jane Austen: Meggyőző érvek
• Soman Chainani: A kezdet kezdete (Jók és Rosszak Iskolája #0)

Befutottak kiadói recenziók is, bár a Metropolis Mediával úgy beszéltem meg, hogy személyesen veszem át tőlük, ezáltal is megismerkedve az új kapcsolattartóval. Az új T. J.Klune kötet élőben is csodaszép, értenek a megfelelő borítók tervezéséhez. A Manó/Menő Könyvektől pedig megérkezett az új Oltári Austen kötet – ez teljesen egyértelmű választás volt, valamint a Jók és Rosszak Iskolája egyik előzménykötete, aminél meglepődtem, hogy milyen rövid, és remélem ez az előnyére válik.

 

• Humphrey Carpenter: J. R. R. Tolkien élete
• Michael Walden: A végtelen város
• Baráth Katalin: Aki gróf úr akar lenni
• Winston Graham: Warleggan (A Poldark család #4)
• Alice Oseman: Solitaire – Pasziánsz (Pasziánsz #1)
• Строкина Анастасия Игоревна: Чайковский. Торжество света
• Большое путешествие маленького мышонка
• Осип Мандельштам: Два трамвая

Egy molyos vétel, egy recenzió, három regény és három mesekönyv – végül ennyivel zártam a Könyvfesztivált. Listával érkeztem, és tartottam is magam hozzá, de bővebben majd a beszámolóban mesélek róluk.