2023. október 14., szombat

Cornwalli históriák #2 | Winston Graham

A BBC adaptáció után Winston Graham könyvsorozata is szerelem volt első látásra, amely a második részével csak még inkább megerősített a méltón elfoglalt helyét. A Demelza egy érzelmes kötet, amelynél egyáltalán nem éreztem azt, hogy túl lett volna nyújtva, pedig hosszabb, mint a nyitány. A konfliktusok és a személyes sorsok viszont sosem hagytak nyugodni, és alig vártam, hogy reggelente kézbe vegyem a regényt.

 

Eredeti megjelenés éve: 1946
Magyar megjelenés éve: 2018
Könyvmolyképző Kiadó
történelmi romantikus, családregény
öt csillag

Egy nyomorgó bányász lánya, Demelza Carne, akit Ross Poldark egy vásártéri verekedésből mentett ki, immár a férfi boldog hitvese.

E viharos esztendők eseményei azonban próbára teszik házasságukat és szerelmüket. Amíg Ross ádáz harcba bocsátkozik a bányásztelepülések jogaiért, Demelza erejét megfeszítve igyekszik alkalmazkodni a vidéki úriemberek (köztük a férje) életmódjához, emiatt pedig egyre furcsább és kínosabb helyzetekbe keveredik.

Miután balszerencsés módon kezdetét veszi a Ross és a befolyásos George Warleggan közötti hosszas viszálykodás, felmerül a kérdés, hogy az asszonynak sikerül-e túllépnie az otthoni nézeteltéréseiken, vagy azok végleg megfosztják őt és élete párját a boldogságtól.

A Demelza a tizennyolcadik századi Cornwall lélegzetelállító díszletei közé repíti az olvasót minden idők egyik legcsodálatosabb szerelmi történetébe.

Vajon meg lehet óvni a szerelmet, ha a világ el akarja pusztítani?

 

Ez a kötet még bőven az első évadot dolgozza fel, amelynek történései élénken élnek az emlékezetemben. Mindez, azonban mit sem rontott az élvezeti értékén, hiszen a két könyv által sokkal több időt tudtam tölteni szeretett karaktereimmel, akik itt is remekeltek. Ismét fontos téma a gazdaság, ahol igazi versengés indult el, de emellett a szerelmek is teret kapnak a regényben.

 

Történetünk…

Ross és Demelza első gyermekének viharos születésével indul, amelyet egy káoszos keresztelő követ. Ez után három szálat követhetünk párhuzamosan, amelyek kellő izgalmat szolgáltatnak. Elsőként Demelza kerítőnőként Verity boldogságát egyengeti a család legnagyobb megbotránkozására. A másik szerelmi történet a környékre látogató vándorcirkusz egyik tagja és egy helyi bányász között bimbózik, amelybe egy harmadik fél is beteszi a lábát. Mindezek mellett pedig egy ércfeldolgozó vállalatot indítanak a helyi bányák tulajdonosai, hogy igazságosabb árat harcoljanak ki a piacon. Vajon melyik lesz sikeres és melyik fullad kudarcba?

 

A Horgonyhely traumatikus nyitánya után itt is egy szülésbe csatlakozunk bele, amely témát úgy látszik, hogy nem kerülhetem el. Choak doktor hozzáállását viszont zavart, hiszen önmagát felsőbbrendűnek tartva alig akar kimenni hozzájuk. Szakmai munkáját erősen meghatározzák a személyes kapcsolatai, ami elitélendő. Ezzel éles kontrasztban áll az újonnan feltűnő Dwight Enys, aki teljes odaadással gyógyítja a légúti megbetegedésekkel küszködő bányászokat. Ugyan a könyvben van egy-két megkérdőjelezhető lépése, de a jó szíve és az embersége miatt nekem mégis az egyik kedvencem.

 

Forrás: Pinterest


Az előző rész Ross dominanciája után itt egyszerre egy Demelza szemszöggel nyitunk, és végig hasonló súllyal szerepel ő is, mint mesélő. Nagy utat járt be már az első részben, de itt kezd el kiteljesedni. Még mindig nem érzi azt, hogy az arisztokraták puccos világába tartozna, de például már édesapja váratlan feltűnése zavarja, aki amúgy egy elég kellemetlen alak. Demelza végre bemutatásra kerül a társaságban, ahol körberajongják a férfiak. Ez köszönhető az újdonság varázsának, de ugyanúgy személyiségének és ártatlanságának is. Emellett pedig a háttérben irányítja Verity boldogságát, de kerítőnői tevékenysége nem indul zökkenőmentesen. A szívét követve csak jót akar, ami kitartással meghozza a gyümölcsét.

 

Verity válaszútra kényszerül, hiszen a családja és a személyes boldogsága kerül egymással szembe. Odahaza ugyan biztonságos környezetben van, de mégis inkább mumifikálják, mintsem engednék kivirágozni. Korához képest öregnek néz ki, és nem is igen jár társaságba. Vénkisasszonynak bélyegezik meg, aki a család rangja miatt nem lesz a társadalom kivetettje. Ezzel ellentétben Blamey a szabadságot jelenti számára, ahol tengerészfeleségként ugyan sok időt töltene egyedül, de ezt igazából már megszokta. Az úr kétes hírnevét harsogók is halkulni látszanak, de Poldarkék még mindig inkább a pletykákra akarnak hallgatni, mint megismerni a valóságot.


Frances az első részben keveset tűnik fel, de már akkor sem volt szimpatikus, no de itt… Kapálózik a húga után, holott csak egyfajta házvezetőnőként tartotta. Pénze fogytán a kedve is megcsappan, és egyáltalán nem dívik neki a földművelő lét. Ez a hozzáállás a neveltetés mellett a baráti körén is múlik, akik rendesen ki is játszák. Warleggan kenyérre tudja kenni, mert egy kis megvesztegetéssel kikotyogja a legféltettebb üzleti titkokat is.

 

Forrás: Pinterest


A gazdasági élet elég meghatározó szerepet tölt be a kötetben, amely miatt Ross sokat van távol a családjától. Cornwallban fokozatosan zárnak be a bányák, többek között Ross unokatestvéré, Francesé is, mert az alacsony nyersanyagárak miatt már nem éri meg kitermelni. A rossz körülmények orvoslása érdekében ércfeldolgozó vállalat alapítását fontolgatják, amely nem csak fair felvásárlási árat biztosítana a bányatulajdonosknak, hanem ezáltal megfelelő béreket az ott dolgozóknak, hiszen a feldolgozott termékek eladási ára jóval magasabb. Ez a piactorzítás azonban nem tetszik a konkurenciának, és főleg Warlegganéknek, akik bankjuknak hála kézben tartják a környéket. A fellépő versengést nagyon élveztem, aminek egyértelműen régre visszanyúló és személyes gyökerei vanna. Éppen emiatt Ross és George szóváltásai rendesen odavágtak.

 

Jól komponált jelenetekből itt sem volt hiány, amelyben most a truroi bál jeleskedett. Ross kártyázós jelenete is feszültséggel teli, a börtönlátogatás pedig szintén érzelemdús, holott alig ismerjük az ott raboskodó Jimet. A végén található, ám a történetre igazán spoileres esemény pedig szívszorító volt úgy is, hogy pontosan tudtam, hogy mi fog történni. Emellett is számos helyen érződik a szenvedély, amit nagyon jól használt az író.

 

Összességében

Már az első rész is hatalmas kedvencem lett, amit ez a kötet csak fokozni tudott. Számomra tökéletes kombináció, hiszen a romantikus története mellett ugyanolyan izgalommal figyeltem a gazdasági események alakulását. Nagyon ért az író a feszültségteremtéshez, és a regény teljes hosszában izgalomban tudott tartani. Az újonnan feltűnő szereplők közül pedig egyértelműen Dwight Enys volt a kedvencem.

 

„– Néha úgy érzem magam – magyarázta lassan –, mint egy igazi úrinő, azután rádöbbenek, hogy én igazából csak…

– Te Demelza vagy – mondta Ross. – Isten összetörte az öntőformát.”

~~~

„– Nem csodálom, hogy rád bízták a rézolvasztó vállalatok megszorongatását, mert bárkiben képes vagy szorongást ébreszteni.

~~~

„– Mi vagyok én, virágszál, hogy szaglászol? – kérdezte Demelza. – Vagy talán sárgarépa, amit odalógatnak egy… egy…

– Egy csacsi elé, mézesmadzag gyanánt?”

 ~~~

„– Annyit mondhatok, Poldark, hogy ezzel a sértő viselkedéssel nem tesz jót az ügyének. Nem kétséges, hogy a népség, amivel elegyedik, csorbította azon képességét, hogy érzékelje, mi hangozhat el finom társaságban, és mi nem. Ilyen körülmények között az ember inkább szánalomra, mintsem elmarasztalásra hajlik.

– Egyetértek – mondta –, hogy ez megváltoztatja az emberek látásmódját. Maga is megpróbálkozhatna az elegyedéssel, jóember, meg kéne próbálkoznia vele. Tágítaná a látókörét. Úgy tapasztaltam, hogy még az ember szaglászását is fejleszti.”

~~~

„– Nem a szép keret teszi a szép képet.”

~~~

„– Vigyázzon a törvénnyel, százados úr! Kacskaringós, kacifántos, régimódi találmány az, és ötször-hatszor talán fittyet hányhat rá, de ha egyszer összeütközésbe kerül vele, rá fog jönni, hogy nehezebb szabadulni a szorításból, mint egy óriáspolipéból. Ne feledje, rokonszenvezem a felfogásával. A katonaélet valahogy türelmetlenné teszi az embert az igazságszolgáltatással meg a községi csendbiztosokkal szemben, ezt magam is megtapasztaltam, meg bizony…”

~~~

„– Csak egy a baj a Poldarkokkal – szólalt meg pillanatnyi hallgatás után. – Nem bírják elviselni, ha alulmaradnak.

– A Warlegganekkel is csak egy a baj – vágott vissza Ross. – Nem bírják észrevenni, ha nemkívánatosak.

George elvörösödött.

– De a sértést érzékelik és megjegyzik.

– Akkor remélem, ezt megjegyezted magadnak.”

 

A sorozat további részei:

Ross Poldark (#2)

Jeremy (#3)

Warleggan (#4)

The Black Moon (#5)

The Four Swans (#6)

The Angry Tide (#7)

The Stranger from the Sea (#8)

The Miller's Dance (#9)

The Loving Cup (#10)

The Twisted Sword (#11)

Bella Poldark (#12)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése