Elszáguldott mellettem ez az október. Rengeteget tettem-vettem a lakás
körül a költözés miatt, és helyenként teljesen el is voltam veszve. Viszont
boldogan számolhatok be nektek arról, hogy a több mint fél éves projektünk a
végére ért. Ugyan még nincs minden a helyén, viszont hatalmas örömmel tölt
el, hogy alakul az életünk. Egy új kihívás előtt állok, amit szerencsére nem
egyedül kell megugranom, de őszintén megvallva ez azért elég ijesztő az
állandóságot szerető természetemmel. De a megszokások visszacsempészése a
mindennapokba sokat segít, mint például ezen összegző bejegyzés
megírása.
Sikerült eljutnom a soproni Alexandra Könyvvásárra, ha már a győrit munka
miatt ki kellett hagynom. A Ligneum egyébként nem volt rossz helyszín, a
térerő hiánya viszont nehezítette a molyos keresgélést egy-egy kötetnél.
Orsi barátnőmmel jártuk végig a vásárt, aki pont ezen a hétvégén
tartózkodott a városba. Ő nehezebben állta meg a vásárlást, nekem kicsit
könnyebb volt, mert kevés volt a nagyon olcsó kötetek közül, ami érdekelt,
az újabb megjelenések ára pedig még százalékolva is magas. Direkt
koradélután mentünk, így pont elkerültük a hatalmas sort és a tülekedést, és
teljesen nyugodtan nézelődhettünk a kupacok között. Teljesen megértem
azokat, akik csalódtak az eseményben, mert én sem voltam maradéktalanul
elégedett, de hát nem is könyves nagybevásárlást szerettem volna
tartani.
Sorozatok terén az extrán sűrű napok miatt csak kevésre került sor.
Befejeztem az Ahsoka első évadát, amit először szinkronosan kezdtem el, de
Sabine magyarhangja annyira felidegesített, hogy angolra váltottam, pedig
anno a Rebelst és a Clone Warst is magyarul láttam, és szerettem, viszont
itt főleg nála félrement valami. Ezt leszámítva érdekesek voltak a részek,
és Ahsoka még mindig az egyik kedvencem. Ezen kívül pedig megnéztem a
Sanditon harmadik évadát, amit egyszerűen imádtam. Mr. Colbourne megint
hozta a formáját, és nem egyszer megdobogtatta a szívemet a pillantásaival.
De azt is szerettem a sorozatban, hogy nem csak egy párosra koncentrálunk,
hanem a városka lakóinak élete is alakul mellette. Ezen kiemelkedő élmény
után viszont nem tudtam, hogy milyen sorozatba vágjak bele, ezért megnéztem
két filmet is a hónapban. A Selyem Baricco számomra nagyon kedves regényének
adaptációja, ami a könyv feszességével ellentétben lassúra és líraira
sikerült, és pont emiatt eléggé szenvedtem rajta. A Veled minden hely
ragyogóról előzetesen sejtettem, hogy kemény menet lesz, és pont annyira
volt megható, mint amennyire a végső fordulata meglepő. Valószínűleg nem
fogom elolvasni könyvben, mert szeretném megtartani ezt az élményt.
Októberi olvasmányaim (2474 oldal + 9 óra)
Ugyan a számok mást mutatnak, de belül úgy érzem, hogy alig olvastam
valamit. Mindez annak köszönhető, hogy a hónap vége fele voltak olyan napok,
mikor egyáltalán nem tudtam a megszokott módon olvasásra szánni az időt.
Emellett pedig a rézkirályság egy vaskos vállalás volt így költözés
közepette, ahol az elején kevésbé kapott el a lendület. Mindez annak is
köszönhető, hogy a szeptemberből átcsúszó Hölgyek öröme egyszerűen
fantasztikus volt. Teljesen levett a lábamról ez az igazi közgazdászregény,
aminél már alig várom, hogy nekikezdhessek a BBC adaptációnak. A méhek
titkos életénél viszont már korábban láttam a könyvből készült filmet, így
tudtam, hogy mi fog történni, viszont még most is úgy gondolom, hogy
számomra inkább kiegészítették egymást. Elolvastam még az Oltári Austen
sorozat legújabb darabját is, a Meggyőző érveket, amihez a komfortossága
miatt nyúltam, és nagyon is jól esett a lelkemnek. Érzetre ugyan kevesebb
volt az illusztráció, és kevesebbet nevettem rajtuk, mint az előző kettő
köteten, de továbbra is csodálatos. A nagy takarítások közepette
meghallgattam a Magisterium első részét, ahol a sorozatot sokáig nem is
akartam folytatni, de a végén lévő csavar kíváncsivá tett. Ezen kívül
elolvastam még Nap aranya, Hold ezüstje mesekönyvet, amely felnőtteknek
íródott. A NetGalley-ról igényelt kötetek közül hatot is sikerült sorra
kerítenem, amelyek közül Milk & Mocha kötet volt a favorit, de a
megcsavart Piroska történet, a The Little Red Wolf is nagyon tetszett. A
többi igazából felejthető kategóriába esett sajnos.
- Émile Zola: Hölgyek öröme
- 🖼️ Sarah Burgess: Skip!
- 🖼️ Amélie Fléchais: The Little Red Wolf
- 🖼️ S. J. Miller: Mage and the Endless Unknown
- 🖼️ Amy Rose – Ryan Estrada: Occulted
- 🖼️ Melani Sie: Milk & Mocha Comics Collection – Our Little Happiness
- S. A. Chakraborty: Rézkirályság (Dévábád-trilógia #2)
- 🎧 Holly Black – Cassandra Clare: Der Weg ins Labyrinth (Magisterium #1)
- Mészöly Ágnes: Nap aranya, Hold ezüstje
- 🖼️ Saxton Moore Jr.: Born Driven
- Sue Monk Kidd: A méhek titkos élete
- Narinder Dhami: Jane Austen: Meggyőző érvek
A hónap kedvence: Hölgyek öröme
Könyvbeszerzések
A Könyvfesztivál nagy megjelenési hulláma után lenyugodtak a kedélyek,
illetve az elfoglaltságom miatt nem is igen volt időm impulzusvásárlásokra.
A hónap elején ugyan érkezett egy recenziós csomagom, illetve a hó végén
ellátogattam a soproni Alexandra Könyvvásárra, de ott sem éreztem a „mindent
is meg akarok venni”-érzést. Mivel a lakásba csak az olvasatlan köteteimet
hoztam át, amiket eddig kevésbé voltak szem előtt, így most a bőség
zavarával küzdök.
- Gáspár András Gáspár: Tiszta
- Mészöly Ágnes: Nap aranya, Hold ezüstje
Egyértelműen a Könyvfesztivál miatt érkezett recenziós csomag, ugyanis volt
szerencsém dedikáltatni Gáspár András Gáspárral a Héjnélkülit, amire ha
rágondolok, még most is borsózik a hátam. Mivel most jelent meg a legújabb
regénye, amihez utólag megtudtam, hogy nekem is volt egy kis közöm, nem volt
kérdés, hogy olvasni szeretném. Mészöly Ágnes neve is már egy ideje fent van
a radaromon, ezért is örültem meg, hogy felajánlották a frissen megjelenő
felnőttmesekönyvét.
- Mathias Malzieu: A szív mechanikája
- Kathryn Stockett: A Segítség
Ugyan kiskosárra vágtam bele az Alexandra Könyvvásárnak, de mégsem
pakoltam tele. Az elején fotós kívánságlistát vezettem, hogy mik azok,
amik érdekelnének, de ilyen meg olyan indok miatt nem instant vásárlás
alapanyaga. Nézegettem egy Tracy Chevalier kötetet, de hát a Leány gyöngy fülbevalóval-t sem olvastam el még. Volt ott Csontórák, Kullervo és Az ellenálló,
ahol az utóbbinál nagyon sajnálom, hogy nem volt jobban leakciózva. Végül
azonban csak kettő könyvvel lettem gazdagabb, amelyekről nagyrészt
BookTuberek tehetnek. A szív mechanikáját még anno Enikőnél láttam, A
Segítségnél pedig Avilda és Dóri ültették el a bogarat a fülembe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése