Napforduló Tündérföldén | Sarah J. Maas

Karácsonyra nem csak a sütés-főzéssel lehet hangolódni, hanem olvasmányaink megválasztásával. Nálam 2021-ben Sarah J. Maas A Court of Frost and Starlight – Fagy és csillagfény udvara szolgálta ezt a célt, melynek világában ugyan nincsen karácsony, de a téli napforduló alkalmával itt is megajándékozzák egymást az emberek. Azaz tündérek. A Tüskék és rózsák udvara sorozat kiegészítőköteteként nem vártam el tőle semmit, a rövidsége viszont előnyére vált.

Eredeti megjelenés éve: 2018
Magyar megjelenés éve: 2019
Könyvmolyképző Kiadó
new adult, romantikus, fantasy
négy csillag

A remény még a legfagyosabb éjszakán is melegséget nyújt.

A téli napforduló egy hét múlva lesz. Még mindig újnak éreztem királynői szerepemet, és csak halvány elképzelésem volt hivatalos teendőimről.

Egy éve. Te jó isten! Rhys közel egy éve hajtotta be rajtam a megállapodásunkat, mert mielőbb ki akart engem szabadítani a mérgező Tavasz udvarából, és ezáltal megmenteni az összeomlástól kétségbeeséstől. Ha csak egy percet késik, csak a Jó Anya tudja, mi történt volna, és hol lennék most.

Eszembe jutott a párom, aki oly' keményen és önzetlenül küzdött, pedig semmi reménye nem volt arra, hogy mi együtt leszünk.

Mind a ketten megküzdöttünk a szerelmünkért, a vérünket adtuk érte. Rhys meg is halt érte.

A Hybern elleni háború nem múlt el nyomtalanul Feyre, Rhys és barátaik életéből, mégis mindent megtesznek, hogy újjáépítsék az Éjszaka udvarát. A küszöbön álló téli napforduló kiváló alkalmat kínálna arra, hogy végre egy kicsit kikapcsolódjanak. Ám az ünnepi hangulat sem tudja visszatartani a múlt árnyékait. Miközben Feyre az Éjszaka úrnőjeként próbál helytállni, szembesülnie kell vele, hogy barátai sebei mélyebbek, mint hitte, és az udvar jövőjét is tönkre tehetik.

 

Ez egy kiegészítőkötet, amely a rajongók vágyainak kielégítése mellett átvezető szerepet is tölt be az eredeti trilógia, és a későbbi könyvek között. Ennek értelmében úgyis csak azok olvassák el, akik szerették a sorozatot, vagy épp olyan mazochisták, mint én, hogy kíváncsiak bizonyos szereplők sorsára annak ellenére, hogy összességében nem szeretik a történetet.

Maga a „karácsony” csak egy kellemes jelenetet ölel fel, sokkal inkább foglalkozik az ünnepre való hangolódással, és a korábbi események lecsengéseként is szolgál. Sok feszültség maradt még bennük, és a feldolgozatlan traumák mennyisége is plafont veri, a téli hangulat, azonban minderre egy porcukorréteget szór. A komoly dolgokkal ráér utána is foglalkozni. A háttérben ugyan zajlik a szervezkedés, mert nem áll le a világ a napforduló idejére sem, de nem látunk belőle semmit. A nők egyenjogúságának témakörébe is belekap, ugyanis az illíreknél csak férfiak harcolhatnak.

 

Forrás: Pinterest

 

Feyre egy érdeklődő, alattvalóira odafigyelő királynő, aki sokat tesz a környezetéért, de nem árt néha otthon is lennie, hogy a háziasszonyi teendőket is ellássa. Rhysand az ünnepek előtti hajtás megtestesítője, aki csak úgy beesik a buliba. Csak fogtam a fejem a legnagyobb problémáján, hogy nem tudta elégszer magáévá tenni a feleségét. Nem maradhatott ki belőle a tündérpornó jelenet sem, de a történet rövidsége miatt legalább nem vitték túlzásba.

 

Kettejük szemszögén kívül Cassian fejébe is beleláthatunk, akinek össze kell szednie magát, mert a szerelme is ott lesz az ünneplésen. Akinek viszont jobban örültem, az Mor, aki a bulit követően küldetésre fog menni, de nem biztos benne, hogy erre vágyik a leginkább. A nagy durcázást követően Nesta is feltűnik, de csak azért, hogy alapot szolgáltasson a következő kötetnek. Eléggé zárkózott, sokat morog és semmi sem jó neki, amit Cassiannal együtt én is kezdtem megunni.

 

A megszokott szereplőgárda mellett feltűnik még Emerie, a ruhaboltos és Ressina. Utóbbi megszólítja a Feyre-ben lakozó művészlelket. A történetnek fontos részét képezi a traumafeldolgozás, amelynek nyitja az alkotás. Egy régi galéria helyén festőiskolát nyitnak közösen, ahol ingyen oktatják a gyerekeket. Ez egy nemes cselekedet, ami előtt emelem a kalapom.

„– Hogy csinálod? – A szövőszékre mutattam, a félkész műre a keretben és a falon függő műremekekre. – Hogy vagy képes tovább alkotni úgy, hogy ennyi veszteség ért?

Nem adta tanújelét, hogy meghallotta volna, mennyire megtört a hangom. Szomorú, bánatos szemekkel rám nézett, és egyszerűen ennyit válaszolt:

– Mert muszáj.

Egyszerű szavaival mintha fejbe vert volna.

– Muszáj alkotnom, különben minden hiába volt. Muszáj alkotnom, különben összeomlok a kétségbeeséstől, és ki sem kelek többé az ágyból. Muszáj alkotnom, mert másképp nem tudom kifejezni ezt.

A szívére tette a kezét, és ettől égni kezdett a szemem.

– Nehéz – mondta, és nem vonta el a tekintetét. – Fáj, de ha abbahagynám, ha megengedném, hogy a rokka és az orsó elnémuljanak… – Végül elfordította rólam a tekintetét, és a faliképre nézett. – Akkor a voidon keresztül nem ragyogna át a remény.”

 

A sorozat további részei:

Tüskék és rózsák udvara (#1)

Köd és harag udvara (#2)

Szárnyak és pusztulás udvara (#3)

Ezüst lángok udvara (#4)