Kiskoromban rengeteg mesét
néztem, melyek közül az egyik kedvencem a Grimm testvérek által összegyűjtött
történeteket feldolgozó Simsala Grimm volt. Ebben két beszélni képes állat,
Jojó és Doktor Kroki kalauzol végig a mesék között utazva egy varázskönyv segítségével.
Mai regényem Chanda Hahn (csak
nekem ilyen vicces?) Balszerencsés tündérmese-sorozatának első része, a
Bűbájtalan. Az írónő a már évszázadok óta létező meséket bújtatja új köntösbe.
Mina Grime az iskola lúzere,
egészen addig a napig, amíg meg nem menti a suli legmenőbb pasijának az életét
egy iskolai kiránduláson. Egy csapásra minden megváltozik, a lány hirtelen a
figyelem középpontjába kerül, és minden lépését a szerencse kíséri. De mikor
már a dolgok nem is mehetnének jobban, Mina édesanyja bejelenti, hogy
elköltöznek. Mina kérdőre vonja édesanyját, aki kénytelen elmondani a családi
titkot. Mina Grime valójában a Grimm testvérek leszármazottja, és egy átok
terheli őt, mely generációról generációra öröklődött. Vannak rések, ahol az
emberek és a tündérek világa összeér, ezen a mesevilág lényei átszöktek, és az
emberek bosszantásával múlatják az időt. Mikor az emberek megelégelték, alkut
kötöttek a varázslényekkel. Azok megígérték, hogy ha az emberek végigjátsszák
az összes mesét, és sikeresen befejezik a történeteket, visszamennek saját
világukba. Ám a mesék gyűjteménye egyszer csak életre kelt, és saját maga
kezdte irányítani a történeteket, megnehezítve ezzel az emberek dolgát.
Olyannyira, hogy bár a Grimm testvéreknek több mint 170 mesét sikerült végigjátszani,
nem tudták mindet befejezni. Így öröklődött az átok generációkon át. Most Minán
a sor, hogy belépjen a mesevilágba és megtörje az évszázados átkot…
Nagy reményeket fűztem hozzá,
és részben be is váltotta a könyv.
A főhősnő, Wilhelmina Grime
szerethetően esetlen. Néhol vannak logikátlan lépései, de egy ilyen zavarodott
helyzetben én sem cselekedtem volna másképp. De nem őrá akarok igazán kitérni,
hanem a végigjátszott mesékre és a mellékszereplőkre.
Ebben a részben három történet
is megjelenik, mely először sűrűnek tűnhet, de megfelelően vannak egymásba
illesztve. Természetesen mindegyiket XXI. századi formában, mert az kicsit
feltűnő lenne a többiek számára, hogy a mesehősök valós alakjukban rohangálnak
az utcákon. A bika és a ló meséjében csak szobrok csatáznak, a Jancsi és
Juliska mézeskalács házikója egy sütöde lesz, a Piroska és a farkas farkasa
pedig egy kigyúrt, teletetovált motoros férfi.
Mina a küldetésére két társat
is kap maga mellé: a Grimoiret, amely egy varázserővel bíró könyv, és Jaredet,
a tündért, aki egy beképzelt, unszimpatikus alak, akármennyire is helyesnek van
leírva. Nekem nincs semmi bajom a tündérekkel, de ő nem az esetem, sajnálom.
Edzi a lányt, próbálja felkészíteni a küzdelmekre, bár néha ő sem bízik benne,
hogy túléli majd a meséket.
De azért mégsem maradtam helyes
fiú nélkül, hiszen ott volt Brody Charmichael, a gazdag srác. Végig szurkoltam
nekik, hogy sikerüljön teljesen egymásra találniuk.
Picit felszínes volt számomra
Nan sablonkaraktere, akinél jól ötvöződött a tipikus amerikai középiskolás és a
legjobb barátnő. Helyenként feleslegesnek éreztem a jelenlétét, de minden
hősnek kell valamilyen lelki támasz. Amúgy egy végtelenül talpraesett,
szókimondó lány, aki imád a figyelem középpontjában lenni, és akire Mina mindig
számíthat.
A családjából az öccsét,
Charliet emelném ki. Nem hajlandó megszólalni, pedig már nem olyan kicsi. A
későbbiekben szerintem ennek jelentősége lesz, én már alig várom, hogy mi.
Mint olvashatjátok, a regény
nem bővelkedik mély, elgondolkodtató karakterekkel, de mégis megfogott a bája
és az egyszerűsége. Néhol kicsit gyorsnak találtam, és kapkodtam a fejemet,
hogy erre most hogyan jöttek rá. Az írónőnek biztosan előrébb járt már a feje.
Bővel elbírt volna még minimum 100 oldalt, akkor kevésbé lenne ilyen feszített
tempója és jobban ki lennének dolgozva a jelenetek.
És a vége...
Ez a rész az átlagosnál több
SPOILERt tartalmaz, úgy vigyázzatok vele!
Hát én azt hittem, lepetézek.
Már minden szép és jó, végigjátszotta Mina a mesét, aztán jön a csavar…
Kedves Tyúkanyó! Kéremszépen
miért törte össze az álmaimat? Ez durva volt, még magától is. Szegény Mina mit ártott magának? A szíve helyén egy jéghegy található? Lehet, hogy
Jaredet pártolja, de nekem KELL a szőke hercegem, érti? Kell Brody!
Összességében
Könnyed olvasmány, rövid, de
annál ütősebb. Megérte elolvasni.
És ha ez nem lenne elég, ott van a borító is. Egyszerre bevonzotta a tekintetemet, hiszen a piros és a zöld egymást kiegészítő és felerősítő színek. Aztán ott vannak még a légies növényminták. Engem megvett.
Amerikában már az ötödik rész
jelent meg, emellett van még egy kiegészítő kötete is Jared's Quest címmel. Biztosan el fogom olvasni őket, már csak az a kérdés, mikor jelennek meg magyarul. Remélem, minél hamarabb.
Hogy kinek ajánlom?
Grimm mesék kedvelőinek,
kikapcsolódni vágyóknak, kezdő olvasóknak kedvcsinálóként. Nem lesz vontatott,
nekem elhihetitek.
Ti már olvastátok? Nektek mi
volt a véleményetek róla? Brody vagy Jared volt a szimpatikusabb? Írjátok meg
nyugodtan.
Addig is maradok,
Babó Buca
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése