Folytattam kálváriámat Sandra Regnier Sárkányok gyermeke sorozatával. A második része, A sötét jóslat már lényegesen kevesebb
gimnáziumi hisztizést tartalmazott, de még mindig a sötétben tapogatóztam. A
vége viszont rendesen meglepett. Határozottan tartalmaz jó ötleteket, csak az a
megvalósítás…
 |
| Magyar megjelenés éve: 2016 Maxim Könyvkiadó ifjúsági, időutazás, fantasy két csillag |
De Fay figyelmét más dolgok is lekötik: ő az elfek
kiválasztottja. Csak ő találhatja meg az elfeknek oly fontos koronaékszereket,
de ehhez az időn át kell utaznia. És ha ez nem lenne elég, Felicity épp csak
visszatért a VIII. századi Germán Birodalomból, máris komoly dolgok miatt kell
aggódnia: az elfek gyilkossággal vádolják. Lee mindent megtesz, hogy bizonyítsa
Fay ártatlanságát, így nyomozásba kezd, hogy kiderítse az igazságot.
Eközben kiéleződik a helyzet az elfek birodalmában
is, és ismét minden Felicitytől függ. Csak ő találhatja meg az elfeknek oly
fontos koronaékszereket, de ehhez az időn át kell utaznia…
Mi ez a fülszöveg már megint? Teljesen félrevezető
és nem mellesleg nem is feltétlenül erről szól. Lee viszonylag keveset
szerepel, és igen, a háttérben tényleg nyomoz, de ebből mi vajmi keveset
látunk. És az eljegyzés… Azt is csak odaböki az egyik mellékszereplő, hogy amúgy
helo, de Lee a jegyesed. És mindezt kb. csak 200 oldallal később beszélik meg.
És ugyan mi már az első könyv eleje óta tudjuk ezt, de Fay nem.
Fay femme fatale átváltozásáról szól. A Leevel
közösen töltött idő előnyére változtatja, és nem egy pali csapja neki a szelet.
Van aki ijesztő, van aki csak szimplán nyomi, de nem hagyják nyugton. Ciaran is
belekontárkodik a képbe, aki a gimnáziuma új történelemtanára lesz. Állandóan
egrecíroztatja a Feyt, próbál neki segíteni, de biztos voltam benne, hogy hátsó
szándék bújik meg emögött. Lee eltűnése után nyomozva Fay a 18. századi
Versaillesbe találja magát, majd a tündérek birodalmában, és kísérő nélkül nem
boldogul olyan könnyen. A fiú azonban csak nem akar előkerülni.
Nem tett jó a történetnek Lee mellőzése. Ciaran
karakterét nem szerettem, mert túl rámenős, és ezt a Fay környezete is
észlelte. Senki nem kapott annyi „büntetést”, mint ő, és alig győzött
magyarázkodni, hogy ennek mi is volt az oka. A két fiú egymás unokatestvérei,
de ez még nem jogosítja fel Ciarant, hogy így bánjon a lánnyal. Rengeteget
segít neki, hisz avaloni képzés híján Fay veszélyes önmagára és az idő
folyamára nézve.
Avalon és a tündérek birodalmának beemelése
tetszett, és többet is olvastam volna róluk, de ez a makacsa lánygyerek csak az
emberi életét tartotta szem előtt. Végre kiderült, hogy miért is olyan fontos a
Jövendölések Könyve, ami amúgy folyamatosan változik, szóval az egyik
pillanatban még Fay a Megmentő, a másikban meg csak egy egyszerű ember, aki
amúgy utazik az időben és ép bőrrel megúszta a tündéreknél való látogatást.
 |
| Forrás: Pinterest |
A való életet is mellőzi, hisz a barátai kezdik
érezni az elhanyagoltságot, aminek hangot is adnak. Ez azonban könnyen
kezelhető, hisz ők mindezek előtt is ott voltak neki. Az állítólagos barátja
azonban nem, így ő könnyen lapátra kerül, amit nagyon nem is sajnálok. Hisz Fay
gondolatai Lee körül forognak, és ugyan csak jóbarátjának véli, abból több
lesz, mert meg van írva.
A végére megérkeztek a sárkányok, akikről ugyan
már tettek említést, de csak mint elpusztult faj. Viszont nem kellett nagy agyi
teljesítmény, hogy a karomnyomos gyilkosságok és a sorozat magyar címéből
kiindulva rájöjjünk, hogy biztos a pikkelyes hüllők állnak a háttérben. Miért
nem lehetett a „Pán-trilógia/sorozat” elnevezést megtartani? Remélem, hogy
ezzel nem spoilerezik el az egész sorozatot, mert akkor nagyon mérges leszek.
Már csak a harmadik rész van hátra, amit ha törik,
ha szakad, elolvasok. Mert szeretném tudni, hogy mit is hoz ki belőle az írónő.
Mivel az a kötet rövidebb, talán kevesebb gimit és több kalandot kapok majd.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése