Havi zárás – Február 2024

 

El sem tudjátok képzelni, hogy mennyit számított nekem a plusz egy nap. Általa végre nem éreztem azt, hogy kifutott a lábam alól ez a hónap, mint általában a februárnál szoktam érezni. Viszont idén sokkal kevesebb nyugodt időm volt, mert hétvégente az létra tetején metszettem az almafákat, ami után este engem úgy kellett összekanalazni, annyira kifáradtam a jó levegőn. Hétköznap pedig a munka foglal el – míg az egyik helyen a pályázatleadási határidő sürgetett, a másiknál pedig a meetingek zavarják meg a megszokott délelőtti nyugalmamat. Emellett pedig elkezdtem konditerembe járni, hogy fizikálisan is felkészüljek a négyperces versenykoreográfiára. Ez azonban heti két reggelemet veszi el, így azokon a napokon eleve kevesebb időm van olvasni, és jóval fáradtabb is vagyok. Cserébe a vonatozások alkalmával hosszan tudok elmerülni a könyvekben, már ha épp nem melletted beszélik meg az életüket

 

Traumák feldolgozása és a döntések szabadsága a nők életében | Bauer Barbara

Bauer Barbara nagyrészt fikciós köteteket ír, de akaratlanul is belerak önmagából egy szeletet a történeteibe, amellyel sokkal mélyebbé és magával ragadóbbá varázsolja őket. Az eddig megjelent műveire visszatekintve engem is ezek váltak nagy kedvencé. A Vörös posztó című regénye is csatlakozott ehhez a körhöz, amelyben a Találkozások kisregények után ismét egy lelki utazásra invitál minket, ahol több nő sorsán keresztül követhetjük a traumák feldolgozását. 

Eredeti megjelenés éve: 2023
Jaffa Kiadó
családregény, női sors
öt csillag

Körösi Laura háromgyermekes, boldog házasságban élő ötvenes nő. Az élete ugyan izgalmaktól mentes, de talán éppen ezért gondolja úgy, hogy ennél többet nem is kívánhatna magának. Férje sikeres építész, a három fia közül az egyik egyetemre jár, a másik nősülni készül, a harmadik lázadó kamaszévei előtt áll. Laurának nincs más dolga, mint egyengetni a gyerekei útját, és segíteni férje munkáját. Nagy ritkán mégis rátör egy sosem élt élet utáni nosztalgikus vágy. Ilyenkor elmegy a nagyanyjához, és szétnéz a dédnagymama festményei között a padláson.

Laura gyermekkorát a dédnagymamája, nagymamája és édesanyja hármasában töltötte, a három nő hallgatással teli, feszült kapcsolata között egyensúlyozott, miközben fogalma sem volt, mi okozza az örvényt a felszín alatt. Legjobban a dédnagymamájához kötődött, a bohém, ifjúkorában színésznőnek készülő, később minden örömét a festésben kiélő asszonyhoz.

Hosszú évek teltek el, mire Laura teljesítette egykori ígéretét, és a dédnagymama festményeiből kiállítást szervezett. Arra azonban nem számított, hogy minden egyes kép a saját múltjának egy darabja, minden egyes szín egy emléktöredék, a képekhez tartozó elbeszélések pedig lassan kibontakozni engednek egy évtizedekre hallgatásba burkolódzott történetet.

Titkok, elhallgatás. Vajon mi okoz nagyobb lelki terhet: a kíméletes csend, vagy a kimondott, olykor kegyetlen valóság?

Bauer Barbara új regénye a négy asszony történetén keresztül egy generációkon átörökített, mélyen elzárt trauma útját követi végig a tragédia pillanatától a felismerés napjáig, a II. világháború végjátékától napjainkig.

 

Megindító, magával ragadó és roppant tanulságos. Bár korban még elég távolt álltam főszereplőnktől, Laurától, mégis mintha együtt éltem át volna vele a nehézségeit. Ehhez hozzájátszott a katalizátor szerepe is, hiszen általa ismerhetjük meg háromgenerációnyi nő sorsát, akikkel viszont életük különböző pontjain találkozunk. Mindegyiküknek másképp volt nehéz, de a kihívásaikból Laura erőt tud meríteni, ha már nem mindegyiküknek volt ehhez elég bátorsága.

 

Az érme két oldala | Soman Chainani

Soman Chainani a Jók és Rosszak Iskolájának világával egyértelműen belopta magát a szívembe, bár a hosszuk miatt a könyvek egy idő után elég fárasztóak tudtak lenni. Éppen emiatt fűztem hatalmas reményeket az előzményduológia nyitókötetéhez, A kezdet kezdetéhez, amely pont ezen a gyenge ponton emelkedett felül a maga 350 oldalával.

 

Eredeti megjelenés éve: 2022
Magyar megjelenés éve: 2023
Menő Könyvek
ifjúsági, fantasy, mesefeldolgozás
három csillag

Harc kezdődik a Jó és a Rossz közt.

Két fivér.

Az egyik Jó.A másik Gonosz.

Együtt vigyáznak a Végtelen Erdő békéjére.

Együtt választanak tanítványokat a Jó és a Rossz Iskolájába.

Együtt oktatják őket, hogy sorsuk beteljesedjen.

Aztán egyszer csak történik valami.

Valami egészen váratlan.

Valami hatalmas erejű.Valami, ami mindent és mindenkit megváltoztat.

Ki lesz, aki életben marad?

Ki lesz az Iskola Igazgatómestere?

Innen indul a világhírű író, Soman Chainani legújabb regénye, amely a népszerű Jók és Rosszak Iskolája című sorozat előzménytörténete. A két fivér harcáról szóló könyv tele van különleges varázslatokkal, váratlan fordulatokkal és merész tettekkel, melyek próbára teszik a főhősök bátorságát, hűségét és folyton fel kell tenniük maguknak a kérdést: vajon kik ők és valójában melyik oldalon állnak?

 

Jót tett neki a zabolázott hossz, bár valószínűleg mindezt azért tették meg, mert nem akarták egy kötetben megjelentetni az előzményt a nagyobb bevétel reményében. Ugyan egy nagy fordulatnál ér véget a regény, mégsem éreztem az egész könyvet átfogó ívet, hanem sokkal inkább az egyes részek alkotnak egységeket.

 

Mágikus rasszizmus #3 – | N. K. Jemisin

Nagyon örülök, hogy úgy jött ki a lépés, hogy nem egyedül fejeztem be N. K. Jemisin A megtört föld trilógiáját. Dóri sorozatmaratonozásához A megkövült égboltnál csatlakoztam, amely így sokkal jobb élményként marad meg bennem. Olvasás közben folyamatosan beszélgettünk róla, és csak úgy gyártottuk különféle teóriákat. Maga a kötet talán a három közül a leggyengébb, viszont az élmény tudott kárpótolni.

 

Eredeti megjelenés éve: 2017
Magyar megjelenés éve: 2018
Agave Könyvek Kiadó
posztapokaliptikus, dark fantasy
három csillag

Hamarosan visszatér a Hold. Hogy ez az emberiség pusztulásának, vagy esetleg valami még rosszabbnak az előjele, az két nőn áll.

Essun örökölte Tízgyűrűs Alabástrom erejét. Reméli, ezzel megtalálja a lányát, Nassunt, és olyan világot teremthet, amelyben minden orogén gyermek biztonságban nőhet fel.

De Nassun számára mindez késő. Az anyja hiába válik képessé az obeliszkkapu irányítására, ő már látta a világ gonoszságát. Elfogadta, amit az anyja soha nem fog beismerni: az elromlott dolgokat nem mindig lehet helyrehozni. Az egyetlen járható út ilyenkor a teljes megsemmisítés.

 

Leginkább magyarázatokat vártam ettől a résztől, hiszen záróakkordként a tétek emelése mellett a szálak lekerekítését kellene előtérben tartani. Ehelyett azonban egy jó darabig átvezetőkötet hangulata volt, ami a rész nagy gyengesége. Sokat mesél ahelyett, hogy izgalommal töltené meg a lapokat. És a legrosszabb az, hogy rengeteg potenciál volt benne, amit sajnos nem tudott kinyerni belőle az írónő.

 

Történetünk…

a föld megmentését és a hold visszaszerzését helyezi középpontjába. Ehhez Nassun és Essun külön-külön útra kelnek, utóbbi emellett pedig még mindig nem adta fel, hogy megtalálja a lányát. Mindeközben olvasóként mi a világ múltjával is megismerkedünk, és a szálak végül mind összeérnek. De vajon mindenki túléli-e az ötödik évszakot?

 

Mágikus rasszizmus #2 – | N. K. Jemisin

N. K. Jemisin A megtört föld sorozata nem számít könnyű olvasmánynak, de pont a különlegessége miatt gondolom nagyon erősnek. Sajnálom, hogy idehaza nem futott be, amit talán annak is köszönhet, hogy nem jutott el a célközönségéhez, vagy a külföldi piachoz képest ez annyira elenyésző, hogy tényleg nem éri meg kiadni. Ezt egyébként kötve hiszem, mert Az ötödik évszak erős kezdése után Az obelszikkapu is hozta ugyanazt a magas színvonalat, és megdöbbentés eszköze helyett itt már sokkal inkább a témák kifejtésére koncentrál.

 

Eredeti megjelenés éve: 2016
Magyar megjelenés éve: 2017
Agave Könyvek Kiadó
posztapokaliptikus, dark fantasy
négy csillag

Tízgyűrűs Alabástrom – az őrült, a világ megnyomorítója, a megmentő – küldetéssel tér vissza: ki akarja képezni utódját, Essunt. Essunt, aki menedékre lelt, de a lányát nem találta meg. Alabástrom egy kéréssel áll elő: ha Essun megteszi, az örökre megpecsételi Rezdületlen sorsát.

Eközben messze tőle Nassun, a lánya egyre erősebb lesz – és a döntései meg fogják törni a világot. Egyre sötétebbé válik a mindennek végét jelentő évszak, miközben a civilizáció fokozatosan belesüpped a hosszú, sötét éjszakába.

Az ötödik évszak folytatásában az obeliszkek és egy ősi rejtély végre választ adnak a kérdésekre. N. K. Jemisin ismét bizonyítja, hogy nem hiába jelölték az utóbbi években az SF összes komoly díjára: Az obeliszkkapu egy újabb felejthetetlen fantasy, ami merészen feszegeti a műfaj határait – ráadásul az elődjét követően ez a kötet is megkapta a Hugo-díjat.

 

Meglátszott az olvasás kezdetekor, hogy két évet hagytam ki a kötetek között, mert a nevekkel meggyűlt a bajom. Nassunt először nem tudtam hova rakni, illetve Essun társairól alkotott benyomások is teljesen kiestek. 30 oldal után viszont sikerült belerázódnom a stílusába, aminek nagyon örültem, mert emlékeztem arra, hogy az első részben ez sokkal nehezebben ment.

 

Havi zárás – Január 2024

 

A megszokások embereként a drasztikus változások mindig mélyen érintenek. Ilyen volt januárban az új munkahely, amely rendesen felborította az addig megszokott rutinomat. Bár még az első hetek nyugodtabban teltek, mégis ott volt bennem a görcs, hogy már kétfelé tartozom munkaidő elszámolással. A hétvégék kerti munkával teltek – ugyanis elindult a metszés szezon, – és januárban a szőlővel indítottunk. Ez a korábbiakhoz képest fordított sorrend, viszont ez még a hidegben sem annyira megterhelő. Horgolni sajnos nem volt annyi időm, mint szerettem volna, de a fenti képen található mackót sikerült befejeznem, aki azóta is minden nap motivál.