Soman Chainani a Jók és Rosszak Iskolájának világával egyértelműen belopta magát a szívembe, bár a hosszuk
miatt a könyvek egy idő után elég fárasztóak tudtak lenni. Éppen emiatt fűztem
hatalmas reményeket az előzményduológia nyitókötetéhez, A kezdet kezdetéhez,
amely pont ezen a gyenge ponton emelkedett felül a maga 350 oldalával.
 |
| Eredeti megjelenés éve: 2022 Magyar megjelenés éve: 2023 Menő Könyvek ifjúsági, fantasy, mesefeldolgozás három csillag |
Harc kezdődik a Jó és a
Rossz közt.
Két fivér.
Az egyik Jó.A másik
Gonosz.
Együtt vigyáznak a
Végtelen Erdő békéjére.
Együtt választanak
tanítványokat a Jó és a Rossz Iskolájába.
Együtt oktatják őket, hogy
sorsuk beteljesedjen.
Aztán egyszer csak
történik valami.
Valami egészen váratlan.
Valami hatalmas
erejű.Valami, ami mindent és mindenkit megváltoztat.
Ki lesz, aki életben
marad?
Ki lesz az Iskola
Igazgatómestere?
Innen indul a világhírű
író, Soman Chainani legújabb regénye, amely a népszerű Jók és Rosszak Iskolája
című sorozat előzménytörténete. A két fivér harcáról szóló könyv tele van
különleges varázslatokkal, váratlan fordulatokkal és merész tettekkel, melyek
próbára teszik a főhősök bátorságát, hűségét és folyton fel kell tenniük
maguknak a kérdést: vajon kik ők és valójában melyik oldalon állnak?
Jót tett neki a zabolázott
hossz, bár valószínűleg mindezt azért tették meg, mert nem akarták egy kötetben
megjelentetni az előzményt a nagyobb bevétel reményében. Ugyan egy nagy
fordulatnál ér véget a regény, mégsem éreztem az egész könyvet átfogó ívet,
hanem sokkal inkább az egyes részek alkotnak egységeket.
Történetünk…
Rafalról és Rhianról szól,
akik Iskolamesterségük legnagyobb kihívása előtt állnak. A Jók és a Rosszak
közti egyensúlyt eddig az egymás iránt érzett szeretetük tartott kordában, ám
ez megborulni látszik, mikoris a Ténetész kettejük meséjét kezdi el írni. A
Végestelenek és Végességek egymásnakfeszülése pedig előre nem látott káoszt
idéz elő, amely a tanintézmény fennállását is veszélyezteti.
Mivel töviről hegyire
ismerem az iskola működését, érdekes volt látni a kezdeteket. Leginkább az
lepett meg, hogy a diákok régen közös iskolában laktak és ugyanazokra az órákra
jártak, ebből adódóan az egyik mesében a jó, míg egy másikban a rossz győzött,
és ez így volt rendjén. Aztán egy ponton megépül a külön épület, majd az
Iskolamesterek tornya, megrendezik az első Mesetlont és létrehozzák a Tortúra
Tréning Termet, és egyre inkább kezdi felvenni jól megszokott formáját.
A regény az előre
meghatározott út tematikában két mese szereplőire koncentrál. Az egyik Aladdin,
aki amennyire jónak gondolja magát, a dörzsöltsége miatt szinte egyértelmű
választás lett volna, hogy a rosszakhoz kerüljön. A lámpásával csak a bajt
keveri, a kiszemelt lány helyett egy fiúra sikerül szerelmi varázslatot
szórnia, akivel végül egy nagyon mély, de annál inkább múlékony barátság
alakult ki. Mindez azonban meglétekor nagyon szép volt, hiszen a magányos
tolvaj végre megbecsültnek érezhette magát.
 |
| Forrás: Pinterest |
A másik Hook kapitány,
azaz Kampó Jakab (de miért kellett a nevét mindenképpen lefordítani?!), aki
által a kalózok életébe tekinthettünk be. Kiderült, hogy saját iskolájuk van,
ahol kapitányokat és legénységeket képeznek ki. Jakab a saját sorsa elől
menekülve nem akar Pán Péterrel megküzdeni, ellenben nagyon közel kerül mindkét
fiúhoz. Emberünk nekem már az elején sem volt kifejezetten szimpatikus, de
aztán bebizonyította mindenki számára, hogy aki egyszer kalóz, az mindig kalóz
marad.
Nagyon tetszett a
kötetben, hogy nem fekete-fehér, legalábbis a megoldás valahol a kettő között
helyezkedik el. Mindez a két fivérben ütközik ki, akik Iskolamesterré
válásukkor eldöntötték, hogy melyikük melyik intézményt igazgatja, de attól még
nem kifejezetten csak Jók vagy csak Rosszak. Rhian egyértelműen átesik a ló
túloldalára, és egyedül képtelen megoldani az okozott káoszt. Ellenben Rafal gondolataival
egyet tudtam érteni, aki mindenképpen az egyensúlyra törekszik.
Engem leginkább a szerelmi
szál zavart, mert az író helyében végig inkább a barátságra és a testvériségre
helyeztem volna a hangsúlyt. Az elején ugyan Aladinnál ezt megteszi, ellenben
Rhiant végig az érzelmein keresztül rángatja. Nem is egyszer csalódik, de
minduntalan vakon hisz a flörtölős tekinteteknek. Rafal annyival kompetensebb
volt végig, hogy nem tudtam nem neki szurkolni, pedig elméletileg ő a Gonosz a
mesében.
Összességében
Rövidebb, és egyértelműen
lendületesebb, mint az alapsorozat regényei, de vegyesek az érzéseim. Érdekes
volt az iskola ismert formájának kialakulását, valamint a két oldal közti nem
is olyan egyértelmű határvonalat megfigyelni. A romantikus szál viszont
egyértelműen hanyagolható lett volna, és sokkal inkább a testvéri szeretetet és
a barátságot kellett volna hangsúlyoznia.
Köszönöm szépen a
lehetőséget a Menő Könyveknek!
„Tolvajt tolvajlásra kísérteni sosem jó gondolat, különösen ha a szóban forgó tolvaj úgy gondolja, hogy az eltulajdonítandó tárgyat tulajdonképpen tőle tulajdonították el.”
~~~
„Van némi különbség aközött, hogy az ember Jó, vagy Jó akar lenni (…).”
~~~
„Van némi különbség a hatalommal való szembeszállás és a gátlástalan barbárság között.”
~~~
„A húgod és a fivérem azt gondolják, hogy a lelkük olyan tiszta, hogy nem vonzódik a sötétséghez. De mindannyiunknak két oldala van. A legjobbaknak is. Bevallom, időnként én is cselekszem Jót. De akkor miért retteg annyira a Jó attól, hogy beismerje, ő is tud Gonosz lenni? Ha az ember megtagadja az ösztöneit, belső késztetéseit, akkor ezek az ösztönök és belső késztetések csak még erősebbek lesznek.”
~~~
„Ha valaki, aki holtan akar téged látni, nem öl meg, amikor esélye van rá… az nem jó jel.”
~~~
„Egy gnómiai gnóm azt javasolta, hogy a növendékek vegyenek magukhoz egy bizonyos varázsitalt, amelynek hatására kedvük szerint változtathatják a nemüket, fiúból lánnyá, lányból fiúvá lehetnek, illetve bármilyen köztes állapot lehetséges, míg meg nem találják azt az állapotot, amely a legjobban megfelel nekik.”
A sorozat további kötetei:
A kezdet végzete (#0,5)
Jótett helyébe (#3)
Az én váram (#4)
A király esztelen (#5)
Egy igaz király (#6)
A Miheztartási kézikönyv
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése