2021. május 28., péntek

Szellemek és a régmúlt istenei | P. Djèlí Clark

P. Djèlí Clark nevét először talán Fruzsinál hallottam, aki A 015-ös villamos kísértetét emlegette vagy talán meg is volt neki és úgy láttam nála? Erre már nemigen emlékszem, de azt tudom, hogy a kötetnek utánaolvasva eléggé megfogott a steampunk kairói helyszín, illetve nem is hosszú, emellett pedig az író trinidad és tobagói szülők gyermeke, aki arab dzsinnekről ír. Emellett idén jelent meg magyarul a következő kisregénye, A fekete isten dobjai, ami New Orleans gengszterei és istenei közé visz el minket. Különösen hangzó mixek, de nekem nagyon bejöttek. 

~~ ~~ ~~ ~~ ~~ ~~ ~~ ~~ ~~ ~~ ~~ ~~ ~~ ~~ ~~ ~~ ~~ ~~ ~~ ~~ ~~ ~~ ~~ ~~ ~~ ~~ ~~ ~~

Eredeti megjelenés éve: 2019
Magyar megjelenés éve: 2019
Főnix Astra
alternatív történelem, 
steampunk, fantasy
négy csillag

P. Djèlí Clark: A 015-ös villamos kísértete


1912-t írunk. Kairó a világ egyik legfejlettebb városa, felhőkarcolói között függőpályás villamosok suhannak, Alexandria, Luxor és más, távolabbi helyek mágikus léghajókon érhetőek el, az életet bádogrobot szolgák teszik kényelmesebbé. A varázslat a dzsinneken keresztül beragyogja a mindennapi életet, de vajon a társadalmi változások képesek-e követni a robbanásszerű technikai és kulturális fejlődést?

Ebbe a káprázatos világba csöppenünk bele, amikor az Alkímia, Bűbáj és Természetfeletti Valóság Minisztériumának két ügynökét, Hamed Nasrt és zöldfülű társát, Onsi Youssefet egy kísértethez riasztják. Az ügy hétköznapi megszállásnak tűnik, ám kiderül, hogy a tett helyszíne egy elvarázsolt villamos, és a kísértetnek esze ágában sincs azt elhagyni. Ahogy a két ügynök nyomozni kezd, útjukat szüfrazsettek, titkos társaságok és gondolkodó robotok keresztezik, miközben beszippantja őket a bürokratikus Kairón kívül létező rejtélyes világ. Kénytelenek versenyt futni az idővel, hogy megmentsék a várost egy ismeretlen erő okozta a katasztrófától.

 

Kisregényhez híven egy szálra koncentrál, ami jelen esetünkben egy rejtély. A tapasztalt Hamid és a betanítandó Onsi azt a feladatot kapja, hogy űzzenek ki egy kísértetet egy villamosszerelvényből, aki utasokat támadott meg, így ki kellett vonni a forgalomból. Nyomozásuk közben végigjárják Kairót, ahol örmény édességet esznek, szüfrazsett tüntetésen vesznek részt valamint dzsinnűzésen. Ám számomra ez inkább csak indokot adott arra, hogy bemutassa az író az általa kitalált világot, amely levett a lábamról.

 

1912-ben járunk egy olyan Kairóban, amelynek idejében létezik Alexandria a híres könyvtárával egyetemben. Az emberek léghajóval közlednek a kontinensek között, a városokban pedig felfüggesztett villamosokkal. Utóbbit tiszta dzsinnenergia hajtja, amely a fejlődés kulcsát jelentette számukra. A meggondolatlanságból a világra szabadított dzsinnek mágiája Egyiptomot az európai nagyhatalmak versenytársává tették. Bár belőlük keveset látunk, de az ő társadalmukra is nagyon kíváncsi lennék. Azt viszont tudjuk róluk, hogy nem sosem árulják el a neveiket, hanem földrajzi neveken hívatják magukat. A varázslat mellett azonban jelen van a tudomány is, hiszen bádogeunuchok segítik a mindennapi munkát. Az arab és afrikai neveket és elnevezéseket még azért egy kicsit szoknom kell, mert nem olvastam sok történetet ebben a témában, de már itt figyel a Bronzváros.


Forrás: Pinterest


A cselekmény és a helyszín mellett egy komoly kérdéssel is foglalkozik, mégpedig hogy a gépek vajon tisztában vannak rabszolgasorsukkal? A villamosokat eléggé kihasználják, hiszen a dzsinnmeghajtás által gondolkodó lényeknek minősülnek. A bádogeunuchokról meg ne is beszéljünk, akik meg aztán még emberi formát is kaptak. Aztán ottvannak még a szüfrazsettek is, akik teljesen random tűnnek fel a női jogokért harcolva, de annál nagyobb jelentőségük van.

 

Főszereplőink az elején eléggé szerencsétlennek tűntek, de aztán kiderült, hogy mégsem olyan csapnivaló nyomozók. Származásuk miatt különböző tudással rendelkeznek, és kiegészítik egymást, no meg dinamikát adnak történetnek. Sokkal jobban is ki lehetett volna bontani őket, de rövidsége miatt ezt megbocsátom neki. Illetve engem a világ kárpótolt, ezért is leszek majd annyira kíváncsi A Master of Djinn-re, amely egy 2021-ben megjelenő regénye az írónak, amely szintén ebben az időszakban játszódik.

„A közös étkezéstől és italozástól általában megered az emberek nyelve.”

~~~

„A dzsinnek mindenben alkalmazkodnak a modern világhoz, beleértve a megfelelő díjazás kiszabását is.”

~~~ 

„– Már tanulnak varázslást a Sorbonne-on is. Oxford és Cambridge szintén nyitottak a természetfelettivel foglalkozó tanszéket az utóbbi két évben. Napjainkban a transzcendentális tudományok megkerülhetetlenek.”

 ~~ ~~ ~~ ~~ ~~ ~~ ~~ ~~ ~~ ~~ ~~ ~~ ~~ ~~ ~~ ~~ ~~ ~~ ~~ ~~ ~~ ~~ ~~ ~~ ~~ ~~ ~~ ~~

 

Eredeti megjelenés éve: 2018
Magyar megjelenés éve: 2021
Főnix Astra
alternatív történelem, fantasy, steampunk
négy csillag

P. Djèlí Clark: A fekete isten dobjai


Az amerikai polgárháborúban Észak és Dél közé szorult, alternatív New Orleansban egy Kúszó becenevű lány szeretne elszabadulni a talajtól, szó szerint. Hogy feljusson az Éjféli Rabló fedélzetére, Kúszó megpróbálja elnyerni a léghajó kapitányának bizalmát: titkos információt kínál neki egy tudósról és borzalmas fegyveréről, amit mindenki a fekete isten dobjaiként emleget.

Kúszó saját titkot is őriz: Oya, a szelek és viharok afrikai istennője beszél hozzá, azonban a szándékai nem egyértelműek. A fiatal lány hamarosan veszélyes küldetésre indul az Éjféli Rabló legénységének tagjaival, hogy megakadályozzák a fekete isten dobjainak bevetését, ami elsöpörné egész New Orleanst.

 

Az íróval való ismerkedésemet folytatva sorra vettem másik kisregényét is, A fekete isten dobjait, amely a polgárháború utáni Amerikába kalauzol el minket. Itt Észak és Dél békét kötöttek, nem törölték el a rabszolgaságot, és New Orleans egyfajta semleges területnek számít. Ugyan korban a másik előtt játszódik, de a léghajós közlekedés már ekkor is divat volt. Nagy szerepet kap, hiszen egy kikötőből indul el maga a történet és a történet során is feltűnik egy.


Szerettem, hogy fokozatosan ismerhetjük meg beszélgetések és helyzetek alapján főszereplőnket, Kúszót, aki egy new orleansi tolvaj. A legfontosabb, hogy ő lány, bármennyire is szeretne fiúnak tűnni, ezáltal megvédve magát az esetleges támadásoktól. Rengeteg időt tölt az utcán, így mindenhol van füle és tudja, hogy honnan kell információt szerezni. De leginkább szabadulni szeretne ebből a városból, ahova nem köti semmi, és úgy tűnik, hogy talán sikerülni is fog neki.


Az egész könyv a rabszolgák által Afrikából az Újvilágba hozott istenek köré épül, akik nem hagyták el őket. Kúszót és a később feltűnő kapitányt is egy-egy istenség védelmezi, ám utóbbi nem fogadja el az őseit. Emellett a címben szereplő fekete isten dobja is mágikus erővel bír – mert attól még hogy ezt sci-finek mondják, erőteljesen megjelennek benne a fantasy elemek. Ez a dob haitit védte meg az őket elfoglalni akaró betolakodóktól hatalmas vihart idézve, ami a helyieket sem kímélte. Érdekes volt a szökőár istenekkel való megmagyarázása, hiszen a természetközeli népek másképp nem is tudták volna megmagyarázni az időjárási jelenségeket.


Forrás: Pinterest


Clark ezt a kisregényt jobban felépítette, végig tartotta az izgalmat.
A hangulata és a világa nálam ismét nagyon betalált, a gengszteres vonalat pedig külön élveztem. A harcos apácák pedig külön színfoltot jelentettek és egyáltalán nem zavart, ha francia szavakat használtak. Tetszett a végén lévő megoldás is, és csak egyetlen bajom volt vele: olvastam volna még tovább.

„– A népednek szüksége van rád! – könyörgök. – Ahogy a múltban is szüksége volt. Akkor az erődet kérték, és te olyan szörnyűséges voltál, amilyennek látni akartalak. Mert hát et csináljuk, nem? Bárhová megyünk is, megváltoztatjuk az isteneket, és átformáljuk őket azzá, amire szerintünk szükségünk lehet.

Nagyon szépen köszönöm a lehetőséget a Főnix Könyvműhelynek!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése