2020. augusztus 28., péntek

Mérgeskígyók násza | Sarah MacLean


Sarah MacLean A csábítás kilenc szabályával egy teljesen újfajta irodalmi zsánert nyitott meg előttem, melyről nem gondoltam, hogy létezik. Tudjátok, ezek azok a könyvek, amelyben jóképű férfiak vagy épp kevés ruhát viselő nagykeblű nők feszítenek a borítón természetesen az adott történelmi korhoz hűen. Erős bennük a felnőtt vonal, én mégis a történetért olvasom el őket, nem a testiség miatt. Az írónő legújabb Magyarországon megjelent könyve a Hozományvadászok kíméljenek is csatlakozik elődei csapatához, viszont teljesen új szereplőkkel népesíti be az Angliai tájat. Vagy mégsem?

Eredeti megjelenés éve: 2012
Magyar megjelenés éve: 2020
Könyvmolyképző Kiadó
történelmi romantikus, felnőtt
három csillag
Egy hozományvadász bármire hajlandó, ha el akar érni valamit…
Tíz éve már, hogy Bourne márki a rangján kívül mindenét elveszítette. A rideg és könyörtelen férfi időközben London legelőkelőbb szerencsejáték-barlangjának társtulajdonosa lett, és bármire hajlandó, hogy visszaszerezze örökségét – még arra is, hogy feleségül vegye a feddhetetlen és karót nyelt Lady Penelope Marburyt.
A lady azonban felbontott jegyessége és az alkalmatlan kérőkben bővelkedő, hosszú évek után nem elégszik meg egy unalmas, kényelmes házassággal. Még szerencse, hogy újdonsült férje, a londoni alvilág hercege dúskál a hölgy számára eddig ismeretlen élvezetekben.
Bourne márki azonban megfogadja, hogy távol tartja feleségét a szerencsejáték bűnös világától – ami nehéz feladatnak bizonyul, ugyanis a lady pontosan tisztában van a saját vágyaival, amelyekért bármit hajlandó feláldozni… akár a szívét is.

Néha picit sok volt, néha kevés, néha fura, néha szívmelengető, ezért nemigen tudom hova tenni. Faltam a lapokat, mert kíváncsi voltam, hova fog kifutni, de könnyen is olvastatta magát. Hozta az írónő stílusát, de helyenként nagyon emlékeztetett A csábítás kilenc szabályára, mintha nem tudna újat letenni az asztalra. Annyit ugyan csavart rajta, hogy korábban zajlik le az esküvő, így a házasságon belül éri a hölgyeményt az élvezet, de ennyi.

Történetünk szerint…
Lady Penelope Marbury egy felbontott jegyesség árnyékában él, és emellett már vénkisasszonyként sincs sok esélye a házasságra, nemhogy a boldogságra. Édesapja azonban hozzácsap a hozományához egy a szomszédjától frissen elnyert birtokot, evvel is jobb partinak tüntetve fel. A baj csak az, hogy ez a birtok a hölgy gyerekkori egyik legjobb barátjának a szülőháza, amit ő még fiatal férfiként huszonegyezésben elvesztett. S most adódik az alkalom számára is, hogy visszaszerezze, majd bosszút álljon a legyőzőjén. Ezért azonban el kell rabolnia és házasságra kell kényszerítenie Penelopet, aki a kaland reményében bele is megy, de kirakatházasságnál nem kap többet. Ezt megorrolja, és saját utakon kezd járni, amit a férje is hamar megneszel. Vajon ki fog felülkerekedni a másikon?

Elöljáróban meg sem fordult a fejemben, hogy az írónő sorozatai összefügghetnek. Nem sokban kapcsolódiknak, de nekem azonnal feltűnt az ismerős név. Penelope ugyanis Leighton herceg menyasszonya volt, aki a Tizenegy botrány egy herceg meghódításához című regény egyik főhőse, és aki pont ott bontja fel az eljegyzését, hogy egybekeljen szívszerelmével Juliana Fiorival, Raltsonék féltestvérével. És azóta már eltelt nyolc év, és Penny még mindig nem tette túl magát a szerelmi házasságon, mint tényen.

Forrás: Pinterest

A regény elég hamar a lényegre tér, talán túlságosan is. Nekem hiányzott belőle az udvarlási rész, ami férj és feleség között is ugyanúgy működik, ha érdekházasság együttlétük alapja. Ugyan csipkelődnek és vitatkoznak, de ebben több a düh és a ki nem mondott szó, mint a csábítás. Lehet, hogy valakinek ez bejön, de nekem nem. Sosem kedveltem a megtért rosszfiúkat, talán ezért sem olvasok New Adult könyveket, viszont bennem is megvan a hajlam, hogy mindenben és mindenkiben a jót vegyem észre, így meg tudtam érteni Penelope álláspontját is. Csak néha túlságosan szenvelegtek. Igen, mindketten, mert a könyv dupla nézőpontból íródott, ami jót tett neki, csak néha megengedtem volna, hogy egymás gondolataiban is olvassanak, hogy hamarabb rendeződjenek a dolgok.

Penelope és Michael szerelmének kialakulását és a jellemfejlődésüket követhetjük végig. A többiek sajnos el lettek hanyagolva, cserébe a főhősöket jobban megismerhetjük kívülről-belülről. Penelope a szerelmet keresi és bár voltak kérői, mindegyiket kerek perec visszautasította. Egyedül a Tommynál, a gyerekkori barátjánál gondolkodik el, mert mellette nyugodt élete lenne. Viszont rá mindig csak mint fiútestvér gondolt, nem mint a triójuk harmadik tagjára Michaelre, akivel Penelope rendszeresen levelezik a fiú szüleinek haláláig. Ezek az apró szösszenetek, nagyon aranyosak voltak, megmutatták, hogy már akkor is mennyire fontosak voltak egymásnak, és engedte sejtetni a végkifejletet. Hogy Michael mégsem olyan romlott, mint azt állítja magáról. Aztán a levelekre egy idő után már nem érkezett válasz, sőt már el sem küldte őket, de attól még megírta neki, mert fontos volt számára a fiú. Fontosabb mint fordítva.

Forrás: Pinterest

Michael látszólag megváltozott. Bournenak hívatja magát mint valami rosszfiú. Tényleg híres a londoni alvilágban, de mind alvilági klub társtulajdonos, és mint bukott nemes, viszont belül megmaradtak az értékei. A bosszú vezérli, de képes a vörös leplen túl is észlelni a valóságot. Azonban kezd észhez térni, de néha olyan makacs mint egy megbántott kisfiú. Penelope váltja ezt ki nála, akivel „loveandhate” kapcsolatban leledzenek.

A könyv erősen tartalmazza a nők társadalmi elnyomását. Penelope apja ugyan csak jót akar lányainak a kiházasításával, hisz fiúörökös híján az egyik unokaöcssére száll majd a birtok, de akkor sem kéne ezt ilyen bicskanyitogató módon. Portékának kezeli őket, akiket bármikor áruba bocsáthat. Szomorú, de sajnos van valóságalapja. Még az a szerencse, hogy Michael kézbe veszi a két hajadon sógornője sorsát, így várható arrafele is némi izgalom.

Szívesen olvastam volna még a Bukott Angyalról, a helyről aminek Bourne társtulajdonosa, de csak néhány szegletébe pillanthattunk be, és a férfi sem mesélt valami sokat róla. Remélem a sorozat további részeiben jobban megismerhetjük mind a helyet, mind a légkört és az ott lévő embereket. Mert igen, ez egy négyrészes sorozat, melyből mindegyik kötet egy-egy tulajdonosról szól.

Forrás: Pinterest

„– Penelope! Vagyonos, tisztességes fiatalemberektől kapott házassági ajánlatok nem teremnek minden bokorban.
Meghiszem azt, főként januárban.
~~~
„Kimondatlan társadalmi igazság, hogy a jó hírnéven esett folt közel sem olyan rossz, mint amilyennek beállítják. Szabadság jár vele. Ami nem elhanyagolható.
~~~
„– Legalább mesélj róla!
– Miről?
– Az alvilágról.
A férfi keresztbe tette a karját.
– Véleményem szerint éppolyan pokoli lehet, mint egy végtelennek tűnő hintóút a feleségemmel, aki újonnan rátalált a kalandok ízére.

A sorozat további részei:
One Good Earl Deserves a Lover (#2)
No Good Duke Goes Unpunished (#3)
Never Judge a Lady by Her Cover (#4)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése