Lassan beindult az élet.
Ugyan rendes eső csak ritkán esik felénk, a természet mégis harcol a
túlélésért. Ezt a cseresznyefánkon látom, amelyen sokáig alig voltak levelek. A hónap utolsó hetében azonban mintha teljesen kicserélték volna az időjárást. Nem mintha ez nem tenne jót a növenyeknek, de mégis úgy tudok örülni minden egyes napsugárnak, ami betéved a szobámba.
Az időm nagy részét még
mindig itthon töltöttem, de már a munkahelyemről is kaptam feladatokat. No meg
itthon is van mindig mit tenni. Beindult a tánc is, így már hetente kétszer
autóba ülhetek, és kimerészkedek a nagyvilágba. Holdbéli tájként látom magam
előtt a környéket, hisz akkora útépítés zajlik felénk, mint még soha.
A hónapban belevetettem
magam Instragram kihívásokban, de a végére kicsit megkopott a lendületem.
Illetve nem akartam mindig ugyanazokat könyveket lefényképezni. Emellett rengeteg
olvasatlan Könyvmolyképzős kötetem van idehaza, így azokról nem tudok bő lére eresztve nyilatkozni. A másik pedig egy egyszerű napi téma volt, melyet drakasworld adott meg. Itt kisebb volt a nyomás, és a kiadói megkötés se zavart a képbe.
A háttérben sokat
ügyködtem. Ebből van, ami a blogra is vonatkozik, van ami csak az életemre.
Az előbbinek gyümölcsét úgyis látni fogjátok hamarosan, utóbbi pedig kevésbé
lehet érdekes számotokra, így ezt megtartom magamnak.