Az interneten is népszerű – Olvassunk graphic novelt #24

 

Mi a közös Sarah Andersenben és Rachel Smytheban? Először az interneten osztották meg a rajzaikat, amit az olvasóik annyira felkaptak és szerettek, hogy végül fizikai könyv formátumban is megjelentették őket. Előbbi esetébe a negyedik comic strip gyűjtemény már nemigen jött be, utóbbinál viszont a Lore Olympus története egyre inkább beszippant.

 

A portréíró | Alessandro Baricco

Alessandro Baricco minden írásában feszegeti a határokat. Van egy megszokott stílusa, de mégis ahogy többet olvasok tőle, egyre inkább azt veszem észre, hogy állandóan kísérletezik – vagy az írásmódon csavar egyet, vagy a feldolgozott témán. A Mr. Gwyn című regénye a kiégés, az írás és az önmagunkról alkotott képet vizsgálja meg, és hoz minket abszurd helyzetekbe.

 

Eredeti megjelenés éve: 2011
Magyar megjelenés éve: 2012
Helikon Kiadó
kortárs fikció
négy csillag

Jasper Gwyn, az alkotói válságban szenvedő író egyik napról a másikra úgy dönt, hogy abbahagyja az írást. Mi ez? Kiüresedés? Kiégés? „Mérsékelten sikeres” szerzőként csupán néhány rövidebb elbeszéléssel és több tucat, a Guardian számára írt cikkel büszkélkedhet… azonban három regénye oly mértékben különbözik egymástól, hogy ha valaki nem tudná a tényt, nemigen jöhetne rá, hogy ugyanaz a kéz alkotta őket. A mesélő tehetségéhez nem férhet kétség, ugyanakkor zavarba ejtő az a könnyedség, ahogyan a szereplői érzelmeit megfogalmazza. Mintha valamennyiük gondolatait ismerné…

Jasper Gwyn tehát negyvenhárom éves korában megírja utolsó cikkét, melyben ötvenkét olyan dolgot sorol fel, amit attól a naptól kezdve soha többé nem tesz. És ezek közül a legutolsó a könyvírás. Alkotói karrierje ezennel véget is ér. Vagy mégsem?

 

Sokak számára a Selyem mellett ez A kedvenc regénye Bariccotól, amit teljesen meg tudok érteni. Nálam nagyon szerencsétlenül jött ki az olvasása, mert nem sikerült befejeznem egy vonatút alatt, pedig vitt magával és hihetetlenül élveztem. Aztán másnap egy számomra diszkomfortos helyzetben vettem kézbe az utolsó 30 oldalt, és már nem éreztem ugyanazt a bizsergést, pedig nagyon szép gondolatokkal zár a könyv. Mindenképpen újraolvasós lesz, hiszen akkor már nem is kell cselekményre koncentrálnom, hanem elmerülhetek a szavakban és a mondanivalóban.

 

Egy rendszer átnevelő ereje | Katherine Kressmann Taylor – Betekintő #33

Számos történelmi fikciót olvastam már a második világháborúról és az azt megelőző időszakról, de ezek mind jóval később íródtak. Utólag könnyű okosnak lenni, ám Katherine Kressmann Taylor levélregényével nem ez a helyzet. A Címzett ismeretlen első kiadása 1938-ban jelent meg, azaz írónő itt a kor eseményeire reflektál, de nem sokkal rá eltűnt a süllyesztőben, pedig a mai napig is aktuális kérdéseket jár körbe ez a klasszikusnak számító mű.

 

Eredeti megjelenés éve: 1938
Magyar megjelenés éve: 2010/2022
21. Század Kiadó
levélregény, történelmi fikció
öt csillag

Az itt olvasható történet először az amerikai Story magazinban jelent meg 1938-ban, majd hamarosan átvette a Reader’s Digest, hogy aztán következő évben a Simon & Schuster könyv alakban is kiadja. A fiktív levélváltás azonnal irodalmi szenzáció lett, és társadalmi vitát váltott ki. A náci Németországban betiltották, az Egyesült Államokban és egy sor európai országban a legnagyobb dicséret hangjain méltatták.

A Címzett ismeretlen egy levélváltás egy San Franciscóban élő zsidó műkereskedő és korábbi üzleti partnere között, aki visszatért Németországba. Nyomasztó történet, amely hatása alá vonja az olvasót, és nem engedi el.

 

A kötetet rövid, lényegre törő és szemléletes, ami egyáltalán nem meglepő, hiszen az írónő egy ideig reklámügynökségnél dolgozott. Bő egy éven keresztül követjük két férfi fiktív levelezését, amely a barátságuk mellett az országok – az USA és főképp Németország – helyzetét is bemutatja. Első kézből látjuk a változásokat és a rendszerek emberekre gyakorolt hatását. A végén lévő csavar pedig meglepett, mert egy ponton úgy hittem, rájöttem a megoldásra.

 

A borító első ránézésre idegen a kisregénytől, ugyanis se levelek nincsenek rajta, se a náci Németországra nincsen utalás. Az olvasás során azonban hamar kiderül, hogy a két főszereplőnk Max és Martin közös galériát üzemeltetnek San Franciscoban. Ezt az üzlettársi viszonyt utóbbi Németországba való visszaköltözését követően is fenntartják, mert az öreg kontinensen jóáron lehet műalkotásokhoz jutni, Amerikában pedig kapósak még a legcsúnyább festmények is.

 

Havi zárás – November 2022

Szintén tevékenykedéssel teli hónapot zártam, ahol egy kicsit többször tudtam megpihenni a nagy munkálatok közepette. Célegyenesbe fordult a szakdolgozatom, amelyet ma (december 1.) végül sikerült leadnom. Nagy munka áll mögöttem, amely három féléven át kísért rendületlenül. Viszont megérte ennyit foglalkoznom vele, mert elégedett vagyok a végeredménnyel. Ugyan csak elektronikus formában kellett benyújtanom, de biztosan köttetek be egy példánnyal, ha már ennyit foglalkoztam vele.

 

Tatárok vagy a csjertik jelentik a nagyobb veszélyt? | Katherine Arden

Az északi erdő legendáját egyértelműen a szláv/orosz világáért olvasom. A fantasy szál számomra csak fűszerként szolgál, ezért is rabolt annyira el A lány a toronyban pezsgő Moszkvája, és ezért is maradtam egy kicsit hoppon A boszorkány éjszakájával. Szeretem Katherine Arden trilógiáját, de a zárókötettel nem vagyok teljes mértékben megelégedve. Viszont jól esett a lelkemnek.

 

Eredeti megjelenés éve: 2019
Magyar megjelenés éve: 2020
Alexandra Kiadó
fantasy
négy csillag

Az Északi erdő legendája-trilógia lélegzetelállító végső felvonásában Vászja és Morozko halálos ellenségekkel küzd a látható és a láthatatlan Oroszország megmentéséért.

A katasztrófa sújtotta Moszkva lakói válaszokat és felelőst keresnek. Vászja magára marad, minden oldalról ellenségek veszik körül. A tomboló nagyherceg szövetségesei háborúba és pusztulásba vezetik az országot, miközben egy gonosz démon káoszt és halált hint szerteszét. Vászja az események sűrűjében találja magát, és rá kell döbbennie, hogy mindkét világ sorsa az ő kezében van. A fiatal boszorkány kétségbeesetten próbálja megmenteni Oroszországot, Morozkót és a mágikus világot, de könnyen lehet, hogy választania kell.

 

Ha nem olvastad végig a sorozatot, akkor nem ajánlom ezt a bejegyzést. Mert ugyan nem lövöm le a végén lévő nagy csavarokat, de számos pontra ki fogok térni, ami ronthat az olvasmányélményen, ha vakon szeretnél belemenni. Viszont ha továbbra is maradnál, akkor én szóltam előre.

 

Történetünk…

a moszkvai tűz és annak csodás eloltása után veszi fel a fonalat. Kedvenc pópánk, Konsztantin a népet felhergelve megrohamozza Vászja nővérének kastélyát a lányt követelve. Boszorkánynak kiáltják ki, és elfogása után máglyán akarják elégetni, de sikerül megszöknie az Éjfél birodalmán keresztül. Ottartózkodása alatt forrongó hangulat támad a városban, amit Medvegy szít, és a tatárok fenyegetése sem szűnt meg.

 

Az elme sakkjátéka | Stefan Zweig – Betekintő #32

A könyvklubok reneszánszukat élik az internetnek hála, ám ez mégsem pótolhatja a tényleges találkozásokat. A közös olvasás élményét már a BookTube Könyvklubnak hála át tudtam érezni, valamint saját projekteknek köszönhetően is. Ehhez viszont egy szekérnyi kitartás kell. A NNKK második kísérletezése sikeresebbnek bizonyult, mert sikerült kiválasztanunk egy közös olvasmányt, mégpedig Stefan Zweig Sakknovelláját. Ez a klasszikus vonal lehet, hogy nagyobb motiváló erő, hiszen közösen régóta magunk előtt tologatott műveket olvashatunk el, vagy épp számunkra kevésbé ismertek kerülnek a kezünkbe.

 

Eredeti megjelenés éve: 1941
Magyar megjelenés éve: 1996
klasszikus
négy csillag

Az osztrák Stefan Zweig (1881-1942) is azon nagy, humanista írók közé tartozik, akiknek a műveit a német nácik olyan veszélyesnek ítélték, hogy nemcsak betiltották, de rögtönzött máglyákon el is égették azokat. Mi sem bizonyítja jobban Zweig írásainak értékét, mint az, hogy könyveit „a német szellemet mérgező” termékekként vetették máglyára, többek között Heinrich Heine, Franz Werfel, Erich Maria Remarque, Heinrich Mann és Eric Kästner műveinek társaságában. Zweiget mélyen lesújtotta az ellene és eszmetársai ellen folytatott német gyűlöletkampány, és a fasizmus fenyegetése elől 1933-ban előbb Londonba, majd 1939-ben Brazíliába emigráló író a nácik kezdeti háborús sikerei miatti elkeseredésében 1942 februárjában öngyilkosságot követett el. A halála előtti évben, 1941-ben született meg az egyik legismertebb, már Brazíliában írt műve, a Sakknovella, amelynek főhőse – dr. B., egy letartóztatott ügyvéd – a Gestapo börtönében, egy, a vallatóitól elcsent könyvből tanulja meg a sakkjáték stratégiáját. A sors úgy hozza, hogy szabadulása után dr. B.-nek az akkori sakkvilágbajnokkal szemben kell bizonyítania tudását. Az ügyvéd és a világbajnok drámai feszültségű összecsapásának történetét Fónagy Iván klasszikus fordításában kínáljuk az olvasóknak.