Mi van, ha a fantasy
regényeknek nem csak nagy csatákról és hihetetlen kalandokról kell, hogy
szóljanak, hanem magukra teríthetnek egy nagy meleg takarót, és a mindennapi
életről meséljenek neked. Travis Baldree Legendás latték című regénye ezen
gondolatot vezérszálként maga előtt tartva ölel körbe olvasás közben, és
varázsol mosolyt az arcodra.
 |
| Eredeti megjelenés éve: 2022 Magyar megjelenés éve: 2022 Fumax Kiadó cozy fantasy öt csillag |
Egy csésze kiváló, habkönnyű fantasy
Miután belefáradt az
évtizedes hadakozásba, Viv, az ork barbár egy utolsó nagy balhé után maga
mögött hagyja a harcosok életét, és szögre akasztja hű fegyvereit. Egy
elfeledett legenda, egy mesés varázstárgy és vérmes reményei Fövenypart
városába szólítják, terve pedig nem kevesebb, mint megnyitni ott a környék első
kávézóját.
Ám egyáltalán nem biztos,
hogy képes lesz megvalósítani álmát, hogy a kardját kávéfőzőre cserélje,
ugyanis nem csupán egy néhai barátból lett ellenség, hanem a város bűnöző
alvilága is egyaránt kész keresztbe tenni az egykori harcosnőnek. Ahhoz, hogy
végre valami maradandót építhessen nyugalomból és fincsi tejhabból, Vivnek új
társakra, új megoldásokra, de legfőképpen új gondolkodásmódra lesz szüksége…
Travis Baldree a
videójátékok világából érkezett, olyan játékok fűződnek a nevéhez, mint a
Torchlight. Első regénye, a Legendás latték klasszikus sikertörténet: először
magánkiadásban jelent meg, és olyan népszerű lett, hogy azonnal lecsapott rá
egy nagy kiadó. A magyar kiadás tartalmazza a bónusz eredettörténetet is.
Igazi belesüppedős és
komótosan olvasós komfortfantasy, amitől nem kell grandiózus dolgokat várni, de
pont így van rendjén. Mindez akkor is tudatosult bennem, mikor a magyar
kiadásba beleemelt előzménynovellát olvastam, ami sokkal inkább közelít a
zsáner tradícióihoz. Hiába ugyanúgy Viv a főszereplő, mégis állandóan
visszakívánkoztam a kávézó szeretetteljes légkörébe, illetve a mindennapok
apró-cseprő dolgaihoz.
Történetünk…
egy önmagát nyugdíjazó ork
harcosnőről, Vivről szól, akit az egyik kalandozása során annyira elvarázsolt a
kávé, hogy maga is egy kávézót akar nyitni. Mindezt egy olyan környéken tervezi,
ahol eme italt egyáltalán nem ismerik. A kötet során végigkövetjük az üzlet
kiépítését és népszerűvé válását, illetve a szortiment bővülését is. A múlt azonban
sötét árnyékot vet, emellett pedig a városi bandavezér is követeli a jussát az
üzletből. Vivet azonban a barátok veszik körül, akikkel közösen átvészelik az
akadályokat.
Leginkább melegséget
éreztem olvasás közben, rengeteget mosolyogtam a mindennapok apró cseprő
dolgairól olvasva. A Hölgyek öröme után itt is előjött belőlem a közgazdász,
hiszen minden egyes döntésnél vadul bólogattam, hogy igen-igen, ez a megfelelő
lépés. Mindezek mellet azonban az izgalom sem maradt el, bár nem epikus
intenzitású, de azért bonyodalomnak bonyodalom. Aggódhattam a szereplők és a
kávézó sorsáért, viszont a bajban mutatkoznak meg az igazi barátok.
 |
| Forrás: Pinterest |
Nagyon szerettem a
szereplőket, akik igazi csapatként dolgoznak együtt. Egyértelműen működik a
hasonló a hasonlót vonzza elv, mert Viv egy szorgos és jószívű orknő. Jó volt
látni, hogy a korábban használt képességeit az új életében is kamatoztatni
tudja, és nem szégyelli azt a profilváltás miatt. Nagyon bírtam Kalt, a lelkes
ácsot is, aki egy-egy időszakban tűnik fel, de képes mindig Viv őrültségnek
tűnő ötleteit megvalósítani. Tandrival egyértelműen az előítéleteket döntögeti
a szerző, hiszen szukkubuszként mindenki az érzékiséget várja tőle, pedig
egyértelműen ő ért a csapatban legjobban marketinghez.
A kötet bővelkedik az
aranyos dolgokban is. Van benne egy puha és ölelni való Rémmacska, aki képes
bárkit azon nyomban kettétépni. Mindenki kedvenc Gyűszűje egy igazi pékzseni,
aki ugyan nem beszél sokat, de az egerentyű kreálmányaitól minden egyes alkalommal
csorgott a nyálam. Számomra viszont egyértelműen Laney vitte a prímet. A
szomszéd öreglány tapasztaltságával mindenkit leköröz és még a tekintetével is
tud beszélni.
Végül pedig szeretnék még két dolgot kiemelni. Az egyik a fejezet címek alatti illusztrációk, amelyek tökéletesen rámutattak az adott rész lényegére, és örömmel kerestem meg őket olvasás közben. A másik pedig a fordítás, amely kedves Esztink keze munkája. A szöveg kreatív és gördülékeny, amely nem is kerülhetett volna jobb kezek közé, mint aki maga is szereti a regényt.
 |
| Forrás: Pinterest |
Összességében
Fantasy, de nem epikus. Mindennapokról mesél el, de nem átlagos. Egy kedves történet, amely sokkal inkább az egymás
segítéséről szól, mint a nagy kalandokról. Amelyet a szereplői és a benne
fellelhető sütemények tesznek különlegessé. Ugyan kávéillat lengi körbe, de
mindenki megtalálhatja benne a menedéket, aki egy meleg ölelésre és kedvességre
vágyik.
„– Egyetlen történetnek sem kell úgy végződnie, mint ahogy kezdődött.”
~~~
„Sosem érdekelte különösebben, hogy mások mit gondolnak róla. Elég könnyű volt figyelmen kívül hagyni az embereket, ha a többségüknél, akikkel valaha összehozta a sors, vagy három és fél lábbal magasabb vagy. Most mégis azon aggódott, hogy ez a pöttöm hob hülyének nézi.”
~~~
„– Attól, hogy hozzászoktál, még nem kell ragaszkodnod valamihez…”
~~~
„Ha ki akarod mutatni a fogad fehérjét, rendben, de akkor előbb rakd rendbe, hogy tudj harapni, amikor kell.”
~~~
„– Régi munkatárs? Látom ti aztán nem szívlelitek egymást.
– Valami olyasmi. Az örök barátság nem volt feltétele a korábbi foglalkozásomnak.”
A sorozat további kötetei:
Koponyák és könyvesboltok (#0)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése