Mostanában nem járok
könyvtárba, mert eléggé frusztrálnak az itthon porosodó olvasatlan kötetek. Az
Egyetemi Könyvtárba viszont néha eljutok a beadandókhoz szükséges szakkönyvek
miatt, és észrevettem, hogy van egy szépirodalmi szekció. Ott találtam rá F. Scott Fitzgerald Benjamin Button különös élete című kötetére, amelyből egy
híres filmváltozat is készült, viszont én még azt nem láttam. A sztori fő
csavarját ugyan ismertem, de A nagy Gatsby után szerettem volna mást is olvasni
az írótól.
 |
| Eredeti megjelenés éve: 1922 Magyar megjelenés éve: 2011 Fapadoskonyv.hu klasszikus négy csillag |
F. Scott Fitzgerald
(1896–1940) 20. század egyik legjelesebb és legnagyobb hatású amerikai
modernista regény- és novellaírója, aki az első világháború utáni évek
generációjához, az úgy nevezett „Elveszett nemzedékhez” tartozott.
Az 1922-ben íródott
elbeszélés Benjamin Button életét mutatja be, születésétől halála napjáig, aki
1860-ban látta meg a napvilágot egy különleges rendellenességgel: aggastyánként
született és előreláthatóan újszülöttként fog majd távozni a világból. F. Scott
Fitzgerald megrendítő és elgondolkoztató novellája a másság elfogadásáról,
illetve el nem fogadásáról szól, s érzékletesen mutatja be, hogyan változnak
meg az ember kapcsolatai, amikor már kevésbé van rá szükség.
A történet 2008-ban a
három Oscar-díjjal jutalmazott azonos című film alapjául szolgált, melynek
főszerepét Brad Pitt és Cate Blanchett alakították.
A kötetben nem csupán a
magyar fordítás, hanem az eredeti angol nyelvű elbeszélés is olvasható.
Én egy kétnyelvű példányt fogtam ki, ami azért is volt jó, mert ez egy kisregény. A rövid oldalszám miatt csak e-könyves lehetőség állt volna fenn, mert az író rövid történeteinek gyűjteményeit már nem lehet kapni (khm… célzás arra, hogy jó lenne).
Történetünk
Benjamin Buttonról szól,
aki hetvenévesen született meg, és ahogy haladunk az időben egyre csak
fiatalodik. Ez számos konfliktust szül az élete elején és a végén is. A közepén
igazából elég jól megvan, kevésbé traumatizálja, hogy nem mehet egyetemre, mint
a kortársai. Egy egyszerű mégis különleges ember életét követjük végig, ahogy
küzd azzal, hogy elfogadják olyannak, amilyen.
A megnemértettségnek egy különleges módját választja az író a fordítva öregedéssel. Ezzel garantálja azt, hogy folyamatosan kényelmetlenül érezze magát hősünk, sose legyen boldog, mert valaki biztosan belé fog kötni. Már születésével is rossz fényt vet a kórházra, így minél előbb ki akarják onnan rakni, valamint apjára is, aki menő vállalkozó. Kezdetben nem öltözhet „korának” megfelelően, nem hordhatja a szemüvegét és nem mehet bottal a házon kívül. Forszírozzák a beilleszkedést, holott ő nagyon jól megérteti magát. A nagyapjával. A huszas éveiben az apja áll a legközelebb hozzá, de mindenki testvéreknek nézi őket. Feleséget is könnyen talál, mert buknak az ötvenesnek kinéző pasikra. Egyre inkább sikeres lesz, de a fiatalodás kihat a házasságra is. Megvádolják feltűnési viszketegséggel, pedig ő csak nem akar mást, csak élni.
 |
| Forrás: Pinterest |
Az egész kötetnek van egy borús alaphangulata, amit a felhőtlen évek sem tudnak megváltoztatni. Kardként végig ott
lebeg a fejünk fölött az ismeretlen, hiszen nem tudjuk, hogy milyen hatással
lesz a változás mind Benjaminra, és erre hogy fognak reagálni az emberek. Végig
nagyon sajnáltam, hiszen ő tehet a legkevésbé arról, hogy ilyennek született.
Sosem lehet igazán önmaga, mert mindig elvárják tőle, hogy a korának
megfelelően viselkedjen. Nemegyszer diszkriminálják és kinevetik.
A vége volt a legszomorúbb,
mikor beköszönt nála egy kevésbé szokványos demencia. Fiatalodva egyre inkább a
fiára szorul, akinek leginkább koloncot jelent. Benjamin pedig nem emlékszik
arra, hogy mi mindent élt meg, hiszen a kisbabáknak nincsenek emlékei.
Maga az írói stílus tetszett, bár örültem volna, ha jobban ki lett volna dolgozva. Erre viszont reményeim szerint ott lesz a film, ami majd csak fokozza az élményt.
„– [...] Azt hiszed, nem akarsz olyan lenni, mint mások. Mindig is ilyen voltál, és mindig is ilyen leszel. De gondolj csak bele, mi volna, ha mindenki más is úgy látná az életet, ahogyan te látod, milyen lenne akkor a világ?”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése