Olvasó nőként a 18. században – boszorkányság vagy lehetőség? | Karády Anna

Az időutazós történetek különleges helyet foglalnak el a szívemben, és emiatt magas elvárásokkal is állok ezeknek a könyveknek. Karády Anna A füredi lány című regényét a magyar Outlanderként emlegették, amelyet inkább elengedtem a fülem mellet, hiszen sem a sorozat, sem a könyv nem nyerte el maradandóan a tetszésemet. A füredi lány viszont a magyar helyszínnel már nagyobb előnnyel indult.

Eredeti megjelenés éve: 2021
Álomgyár Kiadó
történelmi romantikus, időutazás
négy csillag

Szerelem téren és időn át…

Almássy Anna, a XXI. századi jogászlány akaratán kívül az Úr 1763. esztendejében találja magát. Kénytelen beilleszkedni a közösségbe, míg rá nem jön, miként juthat egyszer haza. Hamar megérti, a szabályok itt pofonegyszerűek: a vérhatalom jogán a földesúr élet és halál ura.

A lány számára úgy tűnik, mintha a sötét középkorba zuhant volna vissza: pestis, máglya, pellengér, éhínség…

Ám a rémisztőnek tűnő világban is létezik az az időtlen érzés, amelyet úgy hívunk, hogy szerelem.

Anna egy napon találkozik nemes Oroszy Mihállyal – a fiatal földesúrral. Mindenben különböznek, mégis szenvedélyes vonzalom alakul ki közöttük. A mai értékek szerint nevelkedett lány és az előjogokkal született férfi eltérő világlátása drámai helyzeteket szül.

Vajon a két világot összekötheti a szerelem?

 

Ez egy romantikus regény, tehát így kell kezelni, ám a sok fantasy és sci-fi történet után vártam volna a hasonló izgalmat és fordulatokat. Hosszú idő telik a regény alatt, kerek fél év, ami viszont segített a karaktereknek a helyzetbe való beleszokásban, nem csak pár nap alatt rendezi le az egészet. A mindennapi életre helyezi a hangsúlyt, és jól is ábrázolja azt, ahogy beleszokik hősnőnk az új helyzetbe. Viszont ott lebeg felette a „de”-érzés, amit az elvárásaimnak köszönhet.

Történetünk…

nyitányán Anna épp a Balatonfüredhez közel lévő Koloska-völgyben van családjával a nyári napforduló idején. Egy váratlan pillanatban magával rántja a víz mélysége, és egy ingoványos területen ébred, ahonnan egy asszony menti meg, és veszi a szárnyai alá. Hamar kiderül, hogy 1763-ban járunk, és Annának fogalma sincsen, hogyan juthat haza. Egyedül a téli napfordulót várja, ám addig még fél év van hátra, ami alatt sok víz lefolyik még a Dunán. A beilleszkedéssel nincsen gond, ám özvegyasszonyként a férfiak céltáblája lehet, hiszen akkoriban nem volt divat sokáig egyedül maradni. Egy fürdőmesternél dolgozik, éli mindennapi életét, mikoris olvasási tudása szemet szúr az egyik itt nyaraló földesúrnak, Oroszy Mihálynak, aki felfogadja szolgálójának. Közelebbi kapcsolatba is bonyolódnak, ám szerelmük nem habos-babos, hanem sokkal inkább szenvedélyes és súrlódásokkal teli. Pont mint az élet.

 

Az elején lévő új világba való bevezetést kritikusabb szemmel néztem, mint amire vártam volna. Feltűnt a skanzen hasonlat, bár hősnőnk inkább egy szerepjátékhoz hasonlítja, bár annak elég komplex. A különös nyelv és ruházat pontok is feltűntek, de Katica pikk-pakk beleszoktatja az itteni életbe. Anna tanulmányozza az itteni szóhasználatot, és amint már ismeri, ő is gördülékenyebben beszél. Bár ezt az írónő elég ügyesen megoldja, hiszen a hősnőnk által lejegyzett mondatokon keresztül tárul elénk a világ.

Forrás: Pinterest

Egyszerű eseményeket örökít meg, amelyen keresztül megismerjük az akkori világot. Megyünk az erdőbe gyümölcsöt szedni, mert a telepített gyümölcsösért adót kellett volna fizetni. Így viszont nem, és azé a termés, aki leszedi. Anna naponta jár a fürdőbe és segédkezik a házigazdáinak. Vásárba is mennek, nótáznak és egyáltalán nem tűnik íjesztőnek a kor, mint az nekem a fülszövegből elsőre kitűnt. Emlegeti a pestist, ám csak a betegségek lehetőség szerinti elkerülése került előtérbe. Sokkal inkább veszélyes lehet Anna jelenléte, aki ki tudja milyen vírusokat vitt át a szervezetében.

 

A regény számomra legkedvesebb szereplője a Katica, Anna háziasszonya. Mindent megtesz azért, hogy ne vádolják meg már az első napokban boszorkánysággal, ám ő maga érdeklődve fordul a jövő felé. A férjével is boldog házasságban él, ám általa azt is megtudtam, hogy a válás lehetséges volt akkoriban. Az asszonyé volt mindig az utolsó szó, amin rendesen meglepődtem. Úgy látszik, ez kikophatott az évszázadok alatt az egyházi tanításokból.

 

Anna kevésbé kapott domináns személyiséget, de az írni és olvasni tudásával kitűnik mindenki közül. A nőknek erre akkoriban lehetőségül sem volt, és az alacsonyabb sorból származóknak sem. A fürdővárosi lét egy bizonyos rangot azért adott, nem kell a lakosoknak mezőgazdaságból fenntartani magukat, de ugyanolyan egyszerű emberek voltak. Oroszy Mihály egy modern földesúr, aki nem ítéli el Annát emiatt a képessége miatt, inkább vonzónak találja a tanultságát. Először teljesen véletlenül botlanak egymásba, utána viszont tudatosan keresi a nő társaságát. Kíváncsi a titkaira, hiszen újra és újra meglepi, mint például amikor kimenti a férfi egyik fuldokló barátját a Balatonból, mert akkor a gyorsúszás még nem volt ismert. Macska-egér játék zajlik kettejük között, amit leginkább Anna irányít, hiszen tudja, hogy véges ebben a korban az ideje, és nem akarja hamis ábrándokba ringatni Mihályt.

Forrás: Pinterest

A megjelenő nemesemberek közül azonban nem mind egyformák. Vannak Oroszyhoz hasonló férfiak, mint például Csáky, aki fittyet hányva a kor divatjának, egy cigány nőt szeret. De ott van vele ellentétben az az eset, mikor Anna nem akart válaszolni a kancellárnak, és emiatt Ghéczy megverte erőfitogtatás céljából. Azonban hiba lenne azt állítani, hogy csak az utóbbi fajta urak léteztek akkoriban. Fontos az árnyalás, amiről a történelemkönyvek előszeretettel megfeledkeznek.

 

A kötet utolsó 200 oldalán együltő helyemben olvastam, mert annyira magával ragadott. Kíváncsi voltam, hogy merre csavarintja az írónő a szálakat. Szerettem benne, hogy a regény második felében ugyan vannak 18+-os jelenetek, de ezek inkább fűszerként szolgálnak, és nem az ember arcába nyomva mint egyedüli izgalomforrás.

Nagy dilemma kíséri végig a könyvet, hiszen Anna mintha itt, a múltban találta volna meg a helyét, a családja viszont a jelenben van, és biztosan aggódnak miatta. Ő azonban önmagát helyezi előtérbe sok gondolkodás után.

 

A borító szemetgyönyörködtető, ennél már csak a belső borítója szebb. Ugyan a lovat sokáig nem értette, de egy idő után értelmet nyert az is. A külcsínyre nem lehet panasz. Mivel 21. századi szemmel látjuk a múltat, elmaradhatatlanok az összehasonlítások. A ló is ilyen, amit a Marlboro logójához hasonlít, a vándorló angol nemes európai kirándulását pedig az Erasmushoz. Kis Grofó Mert a nézését meg a járását dal elsőre nagyon kitűnt a szövegből, fel is húztam az orromat, ám mikor Oroszyval kapcsolatban kerül elő, már teljesen másképp viszonyultam hozzá.

Forrás: Pinterest

Összességében

Egy 18. századi nemes úr és egy 21. századi nő egymásra találása, amely főként a romantikus szálra koncentrál, de emellett az adott kort is bemutatja. A nyelvi megoldás is tetszett, és jó élmény volt úgy is, hogy nagyon kritikusan álltam hozzá a regényhez az időutazó mivolta miatt.

 

Nagyon szépen köszönöm a lehetőséget az Álomgyár Kiadónak!

„Megkönnyebbültem, hogy egyedül vagyok, de furcsállottam a telep nagyságát, meg azt is, hogy túl sokan vesznek részt ebben a szerepjátékban, és a helyszínt is extrán nagyvonalúan építették ki.”

~~~

„Vajon ez az én világom múltja? Vagy egy párhuzamos világ?”

~~~

„– A világon minden mérgez – válaszolt István. Éppen elhaladt mellettem, míg én a nadragulya fekete bogyóit morzsolgattam le egy fatálba. – A dózis teszi méreggé – folytatta, és a két ujja közé vett egy apró bogyócskát. – Minden a mennyiség kérdése. Gyermekeknél három-négy szem már halálos, te hat daravtól már örök álomba szenderülnél. – Felsóhajtott. – Nekem legalább tíz kellene – tette hozzá mosolyogva.”

~~~

„– Nem azért kapálunk, mert gaz van – emelte fel a mutatóujját –, az már régen rossz akkor – grimaszolt lekicsinylően. – Azért kapálunk, hogy ne legyen gaz! Ha rendszeresen kapálod, kis sem nő a gyom.”

~~~

„– Itt diót, almát és körtét is szerezhet az ember – mutatott körbe Katica.

– Bárki leszedheti? – csodálkoztam.

– Kóstolni bárki. A vándor is ehet róla – mosolygott –, de szüretelni nem. Akié a verejték, azé a gyümölcs.”

~~~

„Nem ismerték a betegséget, gyógyítani sem tudták, ezért inkább féltek tőle.”

~~~

„Nem butábbak voltak az emberek, hanem mások, mint én, és máshoz értettek.”

 

Forrás: Pinterest

„– Lóvá tett téged – jelentette ki hangosan Katica. – Remélem, szamárnak már nem álltál!”

~~~

„Azt hiszem, amelyik férfi igazán szereti a feleségét, sosem faggatja olyanról, amelyről az hazudni kényszerülne…”

~~~

„Egy könyvet sem vettünk, de legalább az árakat láttam. Igen drága mulatság volt a művelődés, volt kötet, amiért egy forintot is elkértek.”

~~~

„– Ne rohanj így, mert még elvágod a lábad valamivel.

Igaza volt, mert mezítláb mentünk és szürkült. Nem szerettem volna horgászszerszámba vagy egyéb éles tárgyba lépni, mert tetanuszinjekció híján ebbe bele is halhattam volna. Itt mindennek nagyobb tétje volt: a mezítlábas sétának, a kimondott szónak…”

~~~

„Csakhamar rájöttem, hogy nem azért mosolyog, mert nem veszi észre a rosszat a világban, hanem azért, mert észreveszi a szépet. Az összeset.”

~~~

„– A férfiak egyszerűek – jegyezte meg egy alkalommal. – Mind gazdagságra vágyik és egy szép leányra. Annyit küzdenek az aranyért, hogy észre sem veszik a leányt. Ha meg ott a leány, de nincs tőke, akkor másé lesz a leány…

Ennyiből áll az életük.”

~~~

„A pallérozottság nem lehet gúnynak tárgya.”

~~~

„A valóság sokkal árnyaltabb, mint a történelemkönyvekben vázolt tények. Nem mondom azt, hogy a leírtak nem igazak, csak éppen nem a teljes információ. Ott a sötét mellett a napfény is – tudom, mert itt élek, és ebben sütkérezem.”

 

A sorozat további részei:

A füredi földesúr (#2)

A füredi gyermek (#3)

Cigányélet grófi módra