A soha véget nem érni akaró bonyodalom | Cassandra Clare

Cassandra Clare az évek előrehaladtával enged annak a rajongói nyomásnak, és eszméletlen hosszú regényeket ír, hogy minél több időt tölthessünk kedvenc szereplőinkkel. A Gonosz fortélyok sorozatának egyes darabjai felérnek egy falazni való téglával, amelyek közül a harmadik, az Éjsötét királynő a leghosszabb. Rettentően szenvedtem vele, mert nem akartak fogyni a lapok. Egyedül a Végzet ereklyéi sorozat szereplőinek további sorsa érdekelt, amelyet megkaptam, de milyen áron… Ha esetleg nem olvastad volna a trilógia korábbi köteteit, akkor eléggé elszóló jellegű lesz neked ez a bejegyzés, ami miatt kérlek, hogy később térj vissza, ez zavar téged.

Eredeti megjelenés éve: 2018
Magyar megjelenés éve: 2019
Könyvmolyképző Kiadó
ifjúsági, paranormális, urban fantasy
két csillag

A sötét titkok és a tiltott szerelem már az árnyvadászok létezését fenyegetik!

Ártatlanok vére folyt a Tanács termének lépcsőjén az árnyvadászok otthonában. Livia Blackthorn tragikus halála után a Klávéban a polgárháború réme kísért. A Blackthorn család néhány tagja Los Angelesbe menekül, ahol a boszorkánymesterek között pusztító kór forrását keresik.

Eközben Julian és Emma azon igyekeznek, hogy túltegyék magukat tiltott szerelmükön, és veszélyes küldetésre indulnak Tündérföldére A holtak fekete könyvéért. Végül olyan titkokra bukkannak a tündérek között, melyek akár végleg szétszakíthatják az árnyvilágot, és utat nyithatnak egy kilátástalan, sötét jövő felé. Emma és Julian az idővel versenyt futva igyekszik megmenteni az árnyvadászokat, mielőtt a parabataiok átkának rettenetes ereje végez velük és a szeretteikkel.

Lehet, hogy a kárhozat az igaz szerelem ára?

 

Nem véletlenül szántam rá magamat oly nehezen a Gonosz fortélyokra, mert elöljáróban hallottam róla hideget-meleget, ami a kötetek alatt beigazolódni látszott. Egyre inkább csak a kíváncsiságom hajtott és nem az izgalom, ami abban is megmutatkozik, hogy rövidebb történetekkel valamint képregényekkel kellett motiválnom magamat.

Könyv Kemping Readathon 2021 tavasz

Forrás: moly.hu

Idén már másodjára kerül megrendezésre a Könyv Kemping, a magyar booktuberek által szervezett olvasási maraton 2021. március 29. és április 4. között, amelyet az első információ morzsától követek. Míg az őszinél sokat vacilláltam a csatlakozáson, addig itt ez már egyáltalán nem volt kérdés, mert hatalmas élmény volt.

Podcast adás Jane Austenról, avagy ha a blogger kilép a konfortzónájából

Ha már egy ideje követtek, akkor tudhatjátok, hogy mennyire szeretem Jane Austen munkásságát. Ez a rajongásom gyermekkorom óta elkísér, és ma már ott tartok, hogy kiterjedt gyűjteményem van azokból a regényekből, amelyek az írónő műveit folytatják, az életéről, vagy épp megszállott Austen rajongókról szólnak. Szerencsére ezen olvasmányaimról az utóbbi majd 6 évben már írásos emléket is hagytam, amit az Jane Austen hét fül alatt meg is találtok.

 

Austennal kapcsolatban még a tavalyi őszi Könyv Kemping alatt kezdtem el beszélgetni Andival, az Andi kis könyves világa csatornáról. Akkor én már tudtam a videóiból, hogy mennyire szereti az írónő regényeit, de ez fordítva nem volt igaz. Hamar beszélgetésbe bonyolódtunk és egy idő után Andi felhozta, hogy lenne-e kedvem erről podcast formájában is társalogni. Hihetetlenül megörültem a lehetőségnek, és azonnal igent is mondtam, az időpont közeledtével azonban egyre idegesebb lettem és nem tudtam, hogy mire számítsak.

Avatar: Az utolsó léghajlító Book Tag

Kép forrása: Pinterest

Még februárban hívott ki Réka, a Bari olvas bloggerinája az Avatar: Az utólsó léghajlító Book Tagre, amit kellett egy kicsit érlelnem. A jelenséggel osztálytársaim által találkoztam, és magam egy filmet és sorozatot sem láttam a témában. Talán ezért sem hajtott annyira a vágy, no meg azért meg kell hagyni, elég nehezek is a szempontok.

Rémesen jó paródia | Jane Austen

2021 Jane Austen éve lesz, bár ez mindegyikről elmondható, mert az utóbbi időben nincs olyan év, hogy ne olvasnék újra legalább egy regényét vagy olvasnék el egy általa inspriált művet. A mai bejegyzésben egy korai, ámde posztumusz kiadott könyvéről, A klastrom titkáról lesz szó, amelyet Andi kihívása miatt olvastam el. Emellett már egy ideje magam is szerettem volna még egy esélyt adni a regénynek, mert nem árulok el nagy titkot azzal, ha azt mondom, hogy kedvenc írónőm történetei közül ez tetszik a legkevésbé.

Eredeti megjelenés éve: 1818
Magyar megjelenés éve: 1983 (?)
klasszikus, női sors
négy csillag

A Klastrom titkában új oldaláról ismerhetjük meg Jane Austent. Halála után kiadott regényében az (ön)ironikus Austen mutatkozik meg nagy kifejezőerővel és roppant szórakoztató formában.

Mint minden regényében, az írónő itt is egy fiatal lány, Catherine Morland útját ábrázolja, akit kezdettől fogva „antihősnőként” mutat be. Catherine semmi különleges tulajdonsággal nem dicsekedhet, sem nem bájos, ám nagy csodálója a kor „gótikus” rémregényeinek. Életére is úgy tekint, mintha regényhősnő volna, és önnön jövőjét olvasná a fordulatos regények lapjain. A jövő azonban nem tartogat számára sem szerencsés kimenetelű hintóbalesetet, amely során a semmiből felbukkanó hős megmenti majdani szíve hölgyét, sem fényes báli részvételeket, sem örökké tartó barátságokat. A lányka bathi utazása balesetmentesen zajlik, élete első bálján kis híján elvész a tömegben, anélkül, hogy bárki lovagféle fölfigyelne rá, igaznak tűnő barátságáról pedig csak egyedül ő nem sejti, hogy üres, pénzhajhász és naivitását kihasználó kapcsolat csupán.

Látogatása a Northanger Klastromban megcsillantja előtte a dermesztő kalandok lehetőségét: szellemjárta padlásszobákat, holttestnek ható viaszfigurákat, föld alatti cellákba zárt, elgyötört feleségeket, titkos csapóajtókat, ám a regényes fordulatok és a romantikus titkok itt is elmaradnak. Catherine jutalma mindössze némi élettapasztalat, mert ahogyan illúzióit vesztve kezdi megérteni a való életet, lassan kigyógyul romantikus csacskaságaiból, és igazi Austen-hősnővé válik: önismeretet szerez. Még egy tisztes kérő is felbukkan, akinek az oldalán aztán Catherine új fejezetet nyithat egy immár kevésbé ábrándos-ijesztő történetben: a saját hétköznapi életében.

 

Későn ismerkedtem meg ezzel a regénnyel, mert nem volt meg idehaza, és emiatt hatalmas elvárásokkal ugrottam neki, amelyet nem sikerült megugrania. Ezt leginkább a rövidségének és a kiforratlanságának köszönheti, amely más korai műveit tartalmazó kötetekre (Catherine ill. Szerelem és barátság) is jellemző. Ettől függetlenül fontos része az Austen életműnek, főleg a gótikus irodalom kifigurázása miatt.

Álomfölde professzora | Kij Johnson

Végtelen kívánságlistám süllyesztőjében előszeretettel bújnak meg olyan könyvek, amikről már azt sem tudom, hogy milyen indíttatásból kerültek oda, de egyben biztos vagyok, hogy el akarom olvasni őket. Kij Johnson Vellitt Boe álom-utazásánál is gondolkodnom kellett, hogy vajon én találtam-e rá, vagy Zsófi ajánlotta még anno, de már csak a borítója miatt is szerettem volna megismerni a történetét.

Eredeti megjelenés éve: 2016
Magyar megjelenés éve: 2018
Fumax Kiadó
weird fiction, dark fantasy
négy csillag

A 2017-es évben Nebula-, Hugo-, Locus-, John W. Campbell és Shirley Jackson-díjra jelölt, World Fantasy Díjat nyert történet

Kij Johnson elbűvölő és félelmetes könyve egyszerre eleveníti meg és helyezi más megvilágításba H. P. Lovecraft klasszikus dark fantasy történeteit, ezúttal egy női főhős szemszögéből.

Vellitt Boe a híres-nevezetes Ulthar Lánykollégium tanára. Amikor legtehetségesebb diákja megszökik egy álmodóval, aki az éber világból érkezett, nem tehet mást: veszélyes utazásra indul, hogy megtalálja, hiszen az egész egyetem sorsa múlhat ezen. Fiatalkori vándorlásait megidézve átvág egy őrült, álomszerű logika által uralt világon, amelyet szeszélyes és kegyetlen istenek uralnak, és fantasztikus, lidércnyomásos teremtmények népesítenek be.

Azonban küldetése nem csupán az álmok riasztó vidékére viszi el őt, hanem saját rejtélyes múltjának mélységeibe is, ahol az árnyak között titkok lapulnak – olyan titkok, amelyeknek nem lenne szabad valósággá válnia.

 

Már a nyitóképével megvett magának a regény, hisz fáradtan is előttem táncoltak az ablakból besütő holdsugarak. Mivel erős képzelőerővel rendelkezek, így a cselekményszegény, de leírásokban gazdag történetek is teljesen magukkal tudnak ragadni, és ennél is ez volt a helyzet. Lassabban haladtam vele, mintha tele lett volna párbeszéddel, de így minden képet magam elé tudtam képzelni. Akinek viszont kevésbé élénk a fantáziája, annak megértem, ha nehézséget okoz az élvezete, hisz nincs benne semmi grandiózus.