A Helikon Kiadó gondozásában
megjelent Zsebkönyvek sorozatban két Austen gyűjtemény is helyet kapott. Már régóta kerestem
a Catharinet, bár a Lázi Kiadós változatban, mégis megörültem, mikor megláttam a
könyvesbolt polcán, és azonnal meg is vettem.
A kötet tizenegy írást
tartalmaz hosszabb-rövidebb terjedelemben az írónő korai időszakából, melyeket
vagy nem fejezett be, vagy olyan gyorsan összecsapott, hogy csak kapkodni
tudtam a fejemet.
Ezek közül hármat szeretnék
kiemelni, mely megfogta a fantáziámat és sajnálom a minőségüket, de összességében igen szórakoztatónak bizonyultak.
A Lesley-kastély
A tíz levélből álló regény
barátnők régimódi papír- és tollkoptató tereferéit örökítik meg. Családi drámák, meghiúsult
házasságok és női pletykák tárháza. A címadó helyszínen élő két nővér életének
azt a szeletét mutatja be, mikor is új mostohaanya érkezik a házhoz, de még
mielőtt érdekessé válnának az események, abbamaradnak.
Legtalpraesettebb karakter:
Lady Lesley, a maga apró termetével hegyeket is meg tudna mozgatni, ha az
lenne a kívánsága.
Evelyn
Anglia egyik eldugott zugában
lévő falucska neve ez, hol olyan furcsa emberek laknak, melyet még nem hordott
a hátán a Föld. Az éppen erre járó Mr. Gowert megbabonázza a látvány, és
sürgető vágyat kezd érezni a letelepedés iránt, ám ezzel mindent elfelejt.
Legjobb tanulság: Ne feledkezz
meg semmiről, mert abból nem sül ki semmi jó.
Catharine, avagy a lugas
A leghosszabb történet, bár
véleményem szerint még így is kissé összecsapott. Nagyon látszik rajta, hogy
kezdeti fázisban írta, hisz ez nem az a Miss Austen, akit oly jól ismerni
vélünk. De már nyomokban felfedezhető benne az élcelődő, kritikus hangnem.
Catharine Percival árvaként
házsártos nagynénjénél tengeti napjait. Kedvenc elfoglaltsága a már tőle messze
élő barátnőivel közösen épített lugasban való üldögélés, ahol teljes nyugalom
uralkodik. Ezt az egyhangú életet a Stanley család látogatása deríti fel.
Legbutább nőalak ever: Camille
Stanley
Hogy én még egy ilyen
nőszeméllyel nem találkoztam könyvekben, de maradandó élményt nyújtott.
Végignevettem minden egyes megszólalását.
A színfolt: Edward Stanley
Segítőkész, vonzó, művelt és
minden, aminek egy férfinak kell lennie. Bár egy kicsit lassíthatna.
Következtetés
Minden írónak el kell kezdenie
valahol. Az én apró jegyzeteim is valahogy hasonlóan néznek ki. Sokat
fejlődött, így én sem vagyok reménytelen eset.
Hogy kinek ajánlom? (mert ezt a
lezárást azért megtartom ennél az új formánál is)
Austen rajongóknak, akik
képesek a nagy művek rózsaszín ködén keresztül mást is észrevenni.
Aki még nem olvasott hőn
szerett írónőmtől, az ne ezzel kezdje. Vagy ha mégis, akkor nem menjen el a
kedve a többitől.
Remélem tetszett ez az új forma
is. Köszönöm, hogy elolvastátok.
Maradok, a könyvszerető
Babó Buca
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése