Volt egyszer egy március…
Biztos, de olyan iramban szaladt el, hogy akármennyire is siettem utána, nem
értem utol. Már az év első két hónapja sem feltétlen a pihenésről szólt, de
most ez annyira begyürüzött, hogy már alig vártam a húsvétot, hogy legyen egy
kis nyugalmam. A metszést ugyan befejeztük, de ezzel kapcsolatban volt egy
továbbképzésünk is, ami szintén hétvégére esett. Jártunk Bécsben is, voltak
köszöntések, tréningek és egy táncverseny is, amire már egyáltalán nem volt időm
külön készülni. A hétköznapjaim is besűrűsödtek, ugyanis egyre aktívabb
résztvevője vagyok a csapatmunkának, aminek örülök, csak hát mindez egyszerre
már a pihenés rovására ment.
2024. március 31., vasárnap
Havi zárás – Március 2024
2024. március 30., szombat
A bölcsesség követe | James Norbury – Betekintő #42
James Norbury mesterien
ért a keleti tanítások közérthető, élvezetes és művészi átadásához, amelyet A
macska, aki zent tanított című kötetében már harmadjára tett meg, mégsem
éreztem azt, hogy elfáradt volna.
Eredeti megjelenés éve: 2023 Magyar megjelenés éve: 2023 21. Század Kiadó aforizma öt csillag |
Mese a zen tanaiban
járatos macskáról, aki meghallotta, hogy a juharerdő mélyén áll egy ezeréves,
magányos fenyőfa, és a bölcsességet az alatt a fenyő alatt lehet megtalálni.
Ezzel kezdetét veszi a
macska felfedezőútja.
Útközben a
legváltozatosabb állatokkal találkozik: nyughatatlan majommal, életunt
teknőssel, indulatait uralni képtelen tigrissel, zavarodott kölyökfarkassal és
kapzsi hollóval.
Mindegyikük elmond valamit
a macskának, és mindegyikük leckével szolgál.
De miután a macskát egy
játékos kiscicával hozza össze az élet, mindent kétségbe von, amiben addig
bizonyos volt.
Kezdetben egyáltalán nem
vonzott a kötet, mert a szerző teljesen búcsút intett a számomra oly kedves
Panda – Kicsi Sárkány párosnak. A macskákkal sem vagyok feltétlenül nagy
barátságban, viszont nagyon sokan igen, így egy nagyon jó potenciális ajándék a
cicakedvelők körében. A könyvesboltban azonban volt szerencsém belelapozni –
amit minden hozzám hasonló kételkedőnek ajánlok –, és eszembe jutott, hogy
miért is szeretem annyira Norbury köteteit.
2024. március 28., csütörtök
Egy zseni hajszája a győzelemért | Alessandro Baricco
Baricco egy zseni. Bár ezt
már egy ideje tudom, de a Történet című regénye ezt a tényt csak még inkább
alátámasztotta. Szabadon garázdálkodott, mégis tudatosan vitte előre a
megkezdett ívet. Különböző hangokat keverve alkotta meg a tökéletes egyveleget,
melynek a hossza sem vált a kárára.
Eredeti kiadás: 2005 Magyar kiadás: 2007 Helikon Kiadó történelmi fikció öt csillag |
A regény valamikor a 20.
század elején játszódik, az automobil és a csodálatos férfiak legendás, múltba
vesző hőskorszakában. Főszereplője Ultimo Parri, akit az olvasó kisfiúként ismer
meg a történet elején, de már akkor is mindenki tudja róla, hogy különleges:
Ultimo olyan ember, akit „aranyfüst borít”, és akinek egyetlen célja: rendet
tenni a világban.
Ötéves, amikor
megpillantja az első automobilt, és huszonöt, amikor találkozik a szerelemmel.
Az ő története ez a megrendítő regény, amelyben az automobil, a sebesség- és
versenyszenvedély párosul egy életen átívelő, rejtélyes szerelemmel és a konok
tenni akarással, a szavak és formák mögött rejlő jelentések felfejtésével.
Baricco újra rátalált arra
az elbeszélői hangra, amely a Selyem című regényében ejtette először rabul a
magyar olvasót, de a Történet szélesebb ívű, több hangon megszólaló alkotás. Hősei
sokáig az olvasóval maradnak, és segítenek – élni.
Egyrészt nagyon vártam már
ezt az olvasást, ugyanis magam is lelkesedem az autóversenyzésért. Másrészt viszont
szerettem volna még elodázni, mert ezen kívül már csak egy regényét nem
olvastam. Ezen kívül mást tényleg nem tudtam előzetesen róla, de hát a legtöbb
Baricco műbe így mentem bele. Ez azonban csak nagyon keveseknek adatik meg,
ugyanis jelenleg nem kapható, és az új kiadásban sem jelent meg.
2024. március 27., szerda
Túlfűtött várakozás | Alessandro Baricco
Alessandro Baricco Könyvfesztiválos
látogatására készülve elterveztem, hogy elolvasom az összes eddig még kimaradt
kötetet az írótól. Másodikként Az ifjú Arát kerítettem sorra, amelyről
előzetesen csak a címkékből tájékozódtam, és ott eléggé szemet szúrt az
erotikus címke. Ugyan már nem egy művében találkoztam testiséggel, de itt
teljes mértékben a középpontba állítja, mint azt a borító is sugallja.
Eredeti megjelenés éve: 2015 Magyar megjelenés éve: 2015 Helikon Kiadó családregény, felnőtt három csillag |
Az ifjú Ara tipikus
Baricco-mű: tömör és titokzatos, sejtelmes és meghökkentő. E történet
fókuszában egy látszólag egyszerű szituáció áll: a családi ebédre betoppan az
Ara, és keresi a vőlegényét, a Fiút. Akiről nem sok mindent tud. És mi sem. És
ők sem, pedig ők a regény szereplői: az Anya, az Apa, a Lány és a Bácsi. A
kérdést feltehetnénk az ő szemszögükből is: Ki az Ara? A számtalan párhuzamos
történetből aztán felsejlik valami egészen különleges viszonyrendszer, ami
egyszerre bizarr és bizonyosan egyedi. Sokkoló és váratlan. Vagy ilyen, amikor
a családi idill mögé pillantunk? Baricco tollszikével boncol megint, mi pedig
lenyűgözve merülünk el két család múltjának titkaiban.
Kettősség jellemzi a
regényhez fűződő érzelmeimet. Egyrészt szerettem a hangulatát és érdekeltek a
sorsok, de az írásmód miatt nehézkesen csúszott. Hiányzott a párbeszéd
jelölése, ami miatt helyenként teljesen belekavarodtam abba, hogy most ki is az
elbeszélő, illetve hogy most mesélünk vagy épp beszélünk. Leginkább egy
kísérletezéshez hasonlított, amit a szövegben megjelenő író személye is
alátámasztott. Engem nagyon kilöktek ezek a részek, és utólag sem érzem
feltétlenül odavalónak őket, mert nem tettek hozzá az élményhez.
2024. március 25., hétfő
A halfejű generáció | Alessandro Baricco – Betekintő #41
Alessandro Baricco Könyvfesztiválos
látogatására készülve elterveztem, hogy elolvasom az összes eddig még kimaradt
kötetet az írótól. Az, hogy ezt miért épp a Barbárokkal kezdtem, teljesen a
véletlen műve, mert úgy éreztem, hogy az aktuális könyvem mellé szeretnék rövid
kis szösszeneteket olvasni, amihez ez a kötet tökéletesen megfelelt.
Eredeti megjelenés éve: 2006 Magyar megjelenés éve: 2019 Helikon Kiadó esszé három csillag |
A Barbárok című esszékötet
írásait Baricco először a La Repubblicában közölte. A különböző témák köré
csoportosított miniesszék gyorsan változó világunkat vizsgálják.
Minden korszak forradalmi
változásokat hozott, és az adott időszakban élő emberek nem mindig álltak
készen az újra. Kérdés, hogy az internet-korszak szülte újítások milyen
következményekkel járnak. A magaskultúra őrzői számára mindez a barbár hordák
inváziójának tűnhet, azonban a mutáció nem annyira az értékek
szembeállításáról, mintsem a tapasztalatszerzés új formáiról és ezek új
jelentésekkel való felruházásáról szól.
Nem voltak nagy
elvárásaim, hiszen már előzetesen már tudtam, hogy egy újságban megjelent
esszéit fűzte össze ebben a kötetben. Már az elején tisztázza, hogy nem
szerkesztette őket újra, hanem meghagyta az eredeti stílusukat, ami miatt
spontánabb és élőbb szöveget kapunk. Én viszont egy kicsit sajnáltam, mert
bizonyos részekre ráfért volna egy tömörítés. A kötet elejét jobban élveztem,
egy ponton túl viszont már eléggé elvesztettem a fonalat.
A könyv egy témára felfűzve
tartalmaz elmélkedéseket, amely új generációk különbözősége. Érdekes
gondolatokat vet fel, ami a keletkezéstől számított több mint tizenöt év
távlatából már sokkal mélyebben lehet értelmezni. Ami a 2000-es évek közepén
még inkább csak bevezetési stádiumban volt, az ma már a mindennapok része. A
tapasztalatlan emberek térnyerésének felismerése engem is megdöbbentett.
2024. március 6., szerda
Hazugságon alapulhat-e szerelem? | Rachael Anderson – Read in Inglish
Számát sem tudom, hogy egy
évben mennyi történelmi romantikus regény jelenik meg a külföldi piacon,
amelyek közül Magyarországra egy előszűrt mennyiség érkezik. Így találkoztam
Rachael Anderson Lord Drayson bukása (The Fall of Lord Drayson) című
regényével, amelyen sajnos az sem segített, hogy eredetiben olvastam.
Eredeti megjelenés éve: 2016 Magyar megjelenés éve: 2020 Könyvmolyképző Kiadó történelmi romantikus két csillag |
Amikor Colin Cavendish,
Drayson újdonsült grófja tájékoztatja Lucy Beresfordot, hogy az édesanyjával
együtt el kell hagyniuk a házat, amit az elmúlt két évben az otthonuknak
tekintettek, Lucy rettentően felháborodik. Nincs se pénzük, se rokonaik, nincs
senki, akihez segítségért fordulhatnának, és nincs hova menniük. Hogy meri a
gróf minden lelkiismeretfurdalás nélkül felrúgni az apja Beresfordéknak tett
ígéretét?
A végzet Lucy kezére
játszik, amikor egy lovasbaleset után eszméletlen állapotban talál a grófra az
út közepén. Amikor a férfi magához tér és nem emlékszik rá, hogy ki is ő
valójában, Lucy megragadja az alkalmat, hogy leckét adjon alázatosságból a
grófnak: elhiteti vele, hogy ő csupán egy egyszerű szolga, méghozzá Lucy
szolgálatában.
És ezzel kezdetét veszi az
elbűvölő mese egy nagyképű lordról és egy lobbanékony fiatal lányról, akik úgy
belekavarodnak az események hálójába, hogy az is kérdésessé válik,
kikeverednek-e belőle valaha.
Könnyen olvasható, és
nagyjából ennyi pozitívumot tudok felsorolni a regényhez. Engem nagyon zavart a
felépítése, egy ponton az alapszituációnk is el kezdett irritálni, és a
szereplőket is végig esetlennek éreztem. Ugyan egy olyan sorozat nyitányáról
beszélünk, ahol az egyes részek lazán kapcsolódnak egymáshoz, de az írónő
további döntéseire nem vagyok kíváncsi.
2024. március 4., hétfő
Havi zárás – Február 2024
El sem tudjátok képzelni,
hogy mennyit számított nekem a plusz egy nap. Általa végre nem éreztem azt, hogy
kifutott a lábam alól ez a hónap, mint általában a februárnál szoktam érezni.
Viszont idén sokkal kevesebb nyugodt időm volt, mert hétvégente az létra tetején
metszettem az almafákat, ami után este engem úgy kellett összekanalazni,
annyira kifáradtam a jó levegőn. Hétköznap pedig a munka foglal el – míg az
egyik helyen a pályázatleadási határidő sürgetett, a másiknál pedig a meetingek
zavarják meg a megszokott délelőtti nyugalmamat. Emellett pedig elkezdtem
konditerembe járni, hogy fizikálisan is felkészüljek a négyperces
versenykoreográfiára. Ez azonban heti két reggelemet veszi el, így azokon a
napokon eleve kevesebb időm van olvasni, és jóval fáradtabb is vagyok. Cserébe
a vonatozások alkalmával hosszan tudok elmerülni a könyvekben, már ha épp nem
melletted beszélik meg az életüket