Számát sem tudom, hogy egy
évben mennyi történelmi romantikus regény jelenik meg a külföldi piacon,
amelyek közül Magyarországra egy előszűrt mennyiség érkezik. Így találkoztam
Rachael Anderson Lord Drayson bukása (The Fall of Lord Drayson) című
regényével, amelyen sajnos az sem segített, hogy eredetiben olvastam.
Eredeti megjelenés éve: 2016 Magyar megjelenés éve: 2020 Könyvmolyképző Kiadó történelmi romantikus két csillag |
Amikor Colin Cavendish,
Drayson újdonsült grófja tájékoztatja Lucy Beresfordot, hogy az édesanyjával
együtt el kell hagyniuk a házat, amit az elmúlt két évben az otthonuknak
tekintettek, Lucy rettentően felháborodik. Nincs se pénzük, se rokonaik, nincs
senki, akihez segítségért fordulhatnának, és nincs hova menniük. Hogy meri a
gróf minden lelkiismeretfurdalás nélkül felrúgni az apja Beresfordéknak tett
ígéretét?
A végzet Lucy kezére
játszik, amikor egy lovasbaleset után eszméletlen állapotban talál a grófra az
út közepén. Amikor a férfi magához tér és nem emlékszik rá, hogy ki is ő
valójában, Lucy megragadja az alkalmat, hogy leckét adjon alázatosságból a
grófnak: elhiteti vele, hogy ő csupán egy egyszerű szolga, méghozzá Lucy
szolgálatában.
És ezzel kezdetét veszi az
elbűvölő mese egy nagyképű lordról és egy lobbanékony fiatal lányról, akik úgy
belekavarodnak az események hálójába, hogy az is kérdésessé válik,
kikeverednek-e belőle valaha.
Könnyen olvasható, és
nagyjából ennyi pozitívumot tudok felsorolni a regényhez. Engem nagyon zavart a
felépítése, egy ponton az alapszituációnk is el kezdett irritálni, és a
szereplőket is végig esetlennek éreztem. Ugyan egy olyan sorozat nyitányáról
beszélünk, ahol az egyes részek lazán kapcsolódnak egymáshoz, de az írónő
további döntéseire nem vagyok kíváncsi.
Történetünk kezdetén…
Lord Drayson édesapja
halála után szeretné eladni a leromlott állapotban lévő Tanglewood-ot, ám a
birtokon lévő egyik kisebb házban él az édesanyjával Lucy, akik az öreg lord
szóbeli ígéretének köszönhetően lakhatnak ott. Mindezzel a férfi egy látogatás
alkalmával szembesül, amelyről hazamenet baleset éri. Amnéziás lesz, és Lucy a
helyzetet kihasználva szolgaként bánik vele. Az egymásra halmozott hazugságok
egy ponton túl összeborulnak, illetve az erénycsősz szomszéd néni is színre
lép, mielőtt még a mama hazaérne a kirándulásról. Vajon mi menti meg őket a
földönfutóságtól?
Rájöttem, hogy szeretem
angolul olvasni a történelmi romantikus regényeket, mert hiányzik belőlük a
magázás mesterkéltsége, illetve a könnyű nyelvezetük miatt jó gyakorlásnak
számítanak. Leginkább ezért is álltam neki ennek a könyvnek, amit a felütésénél
még nagyon is élveztem. Lucy egy szerethető hősnő, aki ugyan hibát követ el, de
természeténél fogva segítőkész, törődő és jószívű. A szolgáló is igazi belevaló
lány, akit az írónő nyelvhasználatban is különbözővé tesz, ami szintén nagyon
aranyos volt. Kapunk egy rövid gyászfeldolgozós részt is, szóval minden megvolt
benne, hogy igazán tetszen.
Forrás: Pinterest |
Leginkább az zavart benne,
hogy egy hazugságon alapul Lucy és a lord szerelme, amit sajnos a másik szemszögből
is megkapunk. Nagyon furcsa volt az úriemberünk tudatlansága, emiatt a pillanatok
sem tűntek igazinak. Enyhe fogvatartó-fogvatartott érzésem is volt, hiszen Lucy
egy ideig nem engedi kimozdulni a birtokról, mert hátha felismerik, és akkor
lebukik. És amikor kb. a felénél kiderül a turpisság, akkor pedig kölcsönösen
hazudnak egymásnak, ami meg aztán főképp idegesített. Hiányoltam belőle a
drámát, de hát nem is voltak közöttük mélyek az érzések.
Míg a kötet első fele a
hazugság köré fókuszált, addig a második fele szétesett. Nemigazán éreztem az
ívét, hanem minden totál random történt, és hiányzott belőle az átgondoltság.
Úgy tűnt, mintha az írónő az csak egymás mellé pakolta volna azokat a tipikus
jeleneteket, amik az ilyen regényekben feltűnnek. Ezen a ponton Lucy is
vesztett már a színéből, és állandóan mástól várja a megoldásokat.
„Rain can be considered cheerful if one wishes for it to rain, after all.”
~~~
„…it was not fair to pass judgement pn a book from the title or even the first chapter or two. One must get to know the book in its entirety before one could declare it a good book or not.”
~~~
„Books feed my soul,” he’d always said. „Without them, I’d be nothing bur a shell.”
~~~
„There was nothing worse than losing the rescpect of someone you cared about.”
~~~
„There is a reason a man and a woman complement each other. A woman thinks with her heart and a man with his head. When the two come together to work through difficulties, more perspectives can be evaluated and a better solution can be found.”
A sorozat további részei:
Miss Notley nem hagyja
magát (#2)
Lady Harriett, az üldöző (#3)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése