Camelot-i káosz a négyzeten | Soman Chainani

Már szinte mindenki letett Soman Chainani Jók és Rosszak Iskolájának befejezőköteteinek magyar megjelenéséről, mikoris mindenki nagy örömére kiderült, hogy a Netflix aktívan dolgozik egy adaptáción. Végül a Menő Könyvek karolta fel a teljes sorozatot, és megújult külsővel adta ki az egész sorozatot, ezzel egy újabb olvasóréteget megszólítva. Nekem már megvannak a korábbi részek, de akkor sem tudok elmenni a tény mellett, hogy milyen pöpecre sikerültek a gerincek is, amelyek egymás mellé rakva az iskola címerét adják ki. Ugyan a második trilógia már nem feltétlen ott játszódik, hanem sokkal inkább Camelotra fókuszál, de mégis szorosan függ az intézménytől.

 

Eredeti megjelenés éve: 2019
Magyar megjelenés éve: 2022
Menő Könyvek
ifjúsági, fantasy, mesefeldolgozás
három csillag

#5 A király esztelen

 

„A múlt jelen, a jelen jövő. A történet körbejár újra és újra.”

Egy király láncon…

Egy királynő menekül…

Egy áruló a trónon…

Egy hamis király foglalta el Camelot trónját, és halálra ítélte Tedrost, az igazi királyt. Amíg Agatha alig tudja elkerülni a sorsát, Sophie Rhian király csapdájába esik. Rhian esküvője közeledtével veszélyes játékra kényszerül, miközben barátai élete függőben van. Mindeközben Rhian király Camelottal kapcsolatos sötét tervei formálódnak. A Jó és Rossz Iskolája diákjainak most meg kell találniuk a módját, hogy Tedrost visszaállítsák a trónra, mielőtt történeteiket – és a Végtelen erdők jövőjét – újraírnák… örökké.

Újraírja a tündérmesék világát, miközben folyton megfogalmazódik bennünk a kérdés, hogy akkor most ki a jó és ki a rossz.

 

Eddig ez a rész tetszett a legkevésbé a sorozatból, a világ viszont továbbra is a szívem csücske. Voltak érdekes meglepetések, de mégis úgy éreztem, hogy túlságosan bő lére volt eresztve a kötet. A fejezetek hosszán lehetett volna mit redukálni egy feszesebb szerkesztéssel. Nekem az a teóriám, hogy mindenképp trilógiát akart másodjára is az író, viszont nem biztos, hogy ezzel a legjobb döntést hozta meg.

 

A kötet középpontjában Rhian és Japeth párosa áll, akik Tedrost a trónról letaszítva vezetik Camelot népét. Jót akarnak, de a módszereik már megkérdőjelezhetők, mert a cél sosem szentesíti az eszközt. Meg akarják dönteni a sorsokat formáló varázstoll, a Ténetész uralmát, hogy ne csak a kiváltságosakról szóljanak a mesék. Megalkotják a saját tollukat, amivel a propaganda részeként csak hazugságokat terjesztenek. A regény második felében pedig jobban megismerjük a múltjukat, és a trónkövetelési igényük hátterét.

 

Roppantul elkényelmesedtek a szereplőink. A legtöbbjük börtönben, és  leginkább a sült galambot várják. Sophie volt a legélénkebb mindenki közül, aki aktívan is tesz az ügy érdekében. Jó, ő éppen házassági előkészületek miatt szabadabban mozoghat, de ő is korlátozva van. Az ötleteit díjaztam, amivel Gonoszsága mellett bátorsága is kidomborodik. Agatha szintén szabadlábon van, és kezd igazi vezetővé válni. Ő kívülről próbálja menteni a helyzetet Tedros helyett, aki harmatgyenge. Teljesen megértem, hogy miért gondolják sokan, hogy nem megfelelő királynak.

 

A mesehősök és az erdő lakói közül Robin Hood és Nottingham seriffje nagy szerepet játszanak. Emellett kapunk még gnómokat is, akik a vezetőjüket nem a saját népükből választják, hanem mindig egy külsős uralkodik felettük. Ezen kívül elég minimális volt a mesei jelenlét, amit nagyon sajnáltam, hiszen számomra ez jelentette a korábbi kötetek lelkét.

 

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

 

Eredeti megjelenés éve: 2020
Magyar megjelenés éve: 2022
Menő Könyvek
ifjúsági, fantasy, mesefeldolgozás
három csillag

#6 Egy igaz király

– Megtörtént az első próbatétel. A kard kikerült a kőből. Új király neveztetett meg.

A koronára azonban ketten tartanak igényt. A kard ezennel visszakerül a kőbe, mert csak az egyikük igaz király. Ki? Láttam a jövőt, sok-sok lehetőség tárult elém… Halljátok hát királyi akaratomat: senki sem koronázható meg a viadal eldőlte előtt. Királyi Viadal. Három próbatétel. Három kérdésre kell választ találni. Verseny a célig. Ez az utolsó koronázási próbatétel, amely elé utódomat állítom. Az Excalibur megkoronázza a győztest, a vesztesnek fejét veszi. Az első próbatétel közeleg. Készüljetek!

Arthur király

Soman Chainani New York Times bestseller fantasy-mesesorozatának hatodik, befejező részében Camelot koronája és a Végtelen erdő sorsa a tét.

Jón és Rosszon, a boldogan-élnek örökkévalóságon is túl Sophie és Agatha története drámai fordulóponthoz érkezik.

Készüljetek fel a Végek végére!

 

A zárókötet olvasása előtt mindenképp egy nagy levegőt kellett vennem, mert amennyire szeretem a sorozat koncepcióját, az utóbbi részek már kevésbé nyűgöztek le. Ugyan itt sem voltam maradéktalanul elégedett, de azt mindenképpen le kell szögeznem, hogy kevésbé éreztem problémásnak a fejezetek és a regény hosszúságát. A bonyodalmak lezárásához idő kell, amelyet az író kellő mennyiségben meg is ad nekik. Viszont még mindig bizton állítom, hogy a szereplőknek jobban állt az iskola, mint a való élet.

 

Az események középpontjában egy királyi viadal áll, ahol most már végérvényesen eldől Camelot sorsa. Ötletesek voltak a próbatételek, illetve hogy ezek során nem csak a külszínen utazunk, hanem szereplőink belső fejlődésére koncentrálunk. Tedros ráébred arra, hogy mitől válik az ember jó uralkodóvá, Agatha pedig megtanulja, hogy a cél elérésének érdekében néha háttérbe kell szorítania önmagát, még ha ez nehezen is megy neki, Sophie pedig végre felismeri a szíve igazi vágyát.

 

Az egész Erdő a feje tetejére áll ebben a részben, és az elején ezt egy darabig szó szerint is kell érteni. Teljes a káosz, amiben sajnos gyakran megesett az, hogy szereplőket vesztettünk el. Az író válogatás nélkül áldozza be őket, és ugyan a kulcsfigurák túlélik – ami helyenként szintén kérdéses volt –, de mégis fájt az elvesztésük. Hat kötet után pedig már le tudom vonni azt a tanulságot, hogy Chainani kegyetlen tud lenni, ezért érdemes mindenkit félteni tőle.

 

Forrás: Pinterest

 

Mesék tekintetében kettő játszott kulcsfontosságú szerepet. Az egyik Arthúr és a Zöld Lovag története, amiről korábban nem is hallottam, viszont az író nagyon jól belesimította a sorozatba ennek a jelentőségét. A másik pedig Aladdin és a csodalámpája, amire már a második rész nyitóillusztrációjában is utalt. Járunk a sivatagban, találkozunk a dzsinnel és sikeresen túl is járunk az eszén.

 

Maguk a csavarok és fordulatok számomra kevésbé szóltak nagyot, de szeretném emelni kalapomat az író előtt, aki rengeteg apró utalást rejtette el eddig is, és ebben a részben is. Konkrétan jelen kötet idézeteinek kiírása közben is csak pislogtam, hogy mennyire okosan művelte ezt. Arthúr titkát is fokozatosan bontja ki előttünk, amelynek felfedezését szintén élveztem.

 

Végezetül pedig szeretnék kiemelni egy apró részletet, amin nagyon meglepődtem, de emellett örültem is neki. Már az egyik korábbi részben is megesett az, hogy Tedros beleszeretett a magát fiúnak kiadó Sophieba, de itt a szereplők konkrétan lezavarnak egy beszélgetést a transzneműekről és a nemváltásról. Tetszett, ahogy kezelte, illetve hogy ezen kívül is kapunk egy LMBTQ reprezentációs jelenetet, amit viszont nem kötnék az orrotokra.

 

Összességében

A sorozat befejeztével tartom magam ahhoz, hogy jobban állt a szereplőinknek az iskola és a meseközpontúság. A való élet valós problémáihoz még nagyon gyerekek, és három kötet kellett ahhoz, hogy kissé felnőttebbé váljanak. Az elgondolást és az alapkoncepciót végig szerettem, egy idő után viszont úgy éreztem, hogy elfáradt a történet. Az első trilógia is kerek egész, így ha annyira nem rajongtál a sorozatért, akkor inkább álljál meg, mert a második hármas már nagyobb és nehezebb falat, és igazából csak rajongóknak ill. kíváncsiaknak ajánlatos.

Köszönöm szépen a lehetőséget a Menő Könyveknek!

 

#5 A király esztelen

„Ha Camelot új királyának az a feltett szándéka, higy megölje az igaz szerelmedet, elrabolja a legjobb barátnődet, és úgy vadásszon rád, mintha vadat űzne… akkor jobb, ha van valami terved.”

~~~

„Tündérjáratok a Szépség és Szörbetek nevű híres nevezetes vendéglátó kétségbe, akarom mondani, egységbe!”

~~~

„A Jó az, ha szembeszálltok a Gonosszal, amikor az megjelenik. Bármikor. Akármilyen alkalmatlan időben.”

~~~

„Az nem szerelem, hogy az ember a párjával bezárkózik, vagy elrejtőzik olyan helyen, ahol minden tökéletes.

A szerelem azt jelenti, hogy együtt néztek szembe a világgal és a világ megpróbáltatásaival akkor is, ha nem sikerül teljesíteni a feladatokat.”

~~~

„Minél rövidebb a történet, annál valószínűbb, hogy az emberek elolvassák […].”

 

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

 

#6 Egy igaz király

„Egy fejet sokféleképpen lehet elveszíteni. Persze csak egyszer (...).”

~~~

„Arthur tudta, hogy a történelmet a résztvevői nem mondhatják el. Az ember túl érzelmes, túlságosan köti az egója. Az igazság csak más perspektívából, az eseményektől időben is távolodva mutatkozik meg.”

~~~

„Ezért a szerelem a legjobb próbatétel. Arra kényszerít minket, hogy fejlődjünk, jobbak legyünk, de van, hogy ez sem elég. Saját utunkban állunk. Mi vagyunk a saját magunkat akadályozó legrosszabb galádok. De csak egy igazi galád hiszi azt, hogy hatalmában áll befolyásolni a szerelmet. A szerelmet ugyanúgy nem lehet megzabolázni, mint a bozóttüzeket. A szerelem a sors és a szabad akarat egyensúlya.”

~~~

„– Ezért ott, ahonnan én származom, csak a gyerekek olvasnak meséket. Egy bizonyos ponton túl az emberek félnek az élet titokzatosságától. Ahogy idősödnek, az életük egyre kisebb és kisebb lesz. Nem a szívükkel, hanem a félelmeikkel ítélnek meg másokat.”

A sorozat további kötetei:

A kezdet kezdete (#0)

A kezdet végzete (#0,5)

Jók és Rosszak Iskolája (#1)

Itt nincsenek hercegek (#2)

Jótett helyébe (#3)

Az én váram (#4)

A Miheztartási kézikönyv