2023. november 27., hétfő

Képalapú felnőttmesék | Mészöly Ágnes – Betekintő #40

A mesék még a Grimmek idejében sokkal inkább felnőttes és komoly hangvétellel rendelkeztek, ezzel is hangsúlyozva a tanító szándékot. Ezt a vonalat követve írta meg Mészöly Ágnes Nap aranya, Hold ezüstje című kötetét, amelynek történeteit Viive Noor képei inspiráltak. Mindezzel azonban szembemegy a mai mainstreamnek, és jól áll neki ez az egyediség.

 

Eredeti megjelenés éve: 2023
Trend Kiadó
mese, felnőtt
négy csillag

Áldás vagy átok, ha valaki érti, mit mond a szél? Milyen sors vár arra, aki a Nap aranyára és a Hold ezüstjére vágyik? Boldog életet élhet, aki soha nem néz szembe a sötétséggel? Mészöly Ágnes felnőtteknek szóló „gonosz” meséit nemcsak sajátos hangulatuk teszi különlegessé, hanem az is, hogy a tizenhárom történet mindegyikét Viive Noor észt illusztrátor egyedi világú képei ihlették.

 

Mészöly Ágnes nevével ugyan már találkoztam és jókat is hallottam róla, még nem volt szerencsém olvasni tőle. Mindez egyébként annak is köszönhető, hogy nagyrészt gyerekeknek szánt mesekönyveket írt eddig a néhány ifjúsági regény mellett. Leginkább a stílusa miatt voltam kíváncsi az új kötetére, és egyáltalán nem csalódtam benne.

 

Elsőre a könyv eléggé sötét benyomást kelt, fel is tettem a kérdést magamban, hogy vajon kapok-e benne boldogabb kimenetelű mesét is. Az illusztrációk tökéletesen keltik a hangulatot, és csak egy helyen nem passzolt számomra a történethez. Nagyon bírtam az rajzstílust, amelyet a feltupírozott vagy csak egyszerűen tömbként használt haj, illetve a nőiesség jellemez. A színek is kellemesek a szemnek, nekem tetszett a barna-piros-fekete-fehér kombinációja.

 

A kötet tizenhárom mesét tartalmaz, amely mind a már jól ismert mesei elemeket használja, de a végkifejlet a legtöbb esetben szomorú. Mágiával szövi át a világot, és górcső alá veszi az emberi gyarlóságot. Arra viszont rá kellett jönnöm, hogy jobban szeretem a boldog befejezést, így számomra ezek maradtak meg jobb élményként. Ha kedvencet kellene választanom, akkor Az erdőkerülő és az örömlányt illetve A bőreváltó gyermekeit mondanám, de az utolsónál, azaz A sötétség kertjénél lepődtem meg a leginkább.

 

Egyesével nem szeretnék a történetekről mesélni nektek, mert meghagyom a saját felfedezés örömét, viszont szeretnék kiemelni néhány apróságot belőlük, amelyek elnyerték a tetszésemet. Iszonyat menő volt a gyík mint háziállat, illetve az órásmester mechanikus találmányai. Emellett pedig nagyon meglepődtem az agresszív méheken, mert A méhek titkos életét olvastam párhuzamosan. Jók voltak a mondanivalók is – felhívja a figyelmet a kívánság erejére, illetve a mindentudás hatalmának árnyoldalára, megmutatja a beismerés és az emlékezés feloldó erejét, valamint elfogadásre és egymás mellett kitartásra buzdít.

 

Összességében

Nagyon szépen ír Mészöly Ágnes, tetszettek a kitalált helyszínek illetve a fordulatok is. Ötletes volt, hogy képeket használ fel inspirációnak, és tipikus mesei elemek mellett egy kis csavarral ellátott történeteket körít hozzájuk. Azonban egy kicsit félek, hogy mesekönyv mivolta miatt kevésbé találja meg a célközönségét. Ezért is ajánlom a mesefeldolgozások illetve az inkább sötét tónusú adaptáció kedvelőinek.

 

Nagyon szépen köszönöm a lehetőséget a Trend Kiadónak!


Illusztrációk a könyvből
Forrás: megaart.it

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése