Finy Petra Kerti szonáta
című regényének befejezésekor eldöntöttem, hogy fogok még olvasni az írónőtől.
Akkoriban éppen Könyvért Lelkemet – Nóri ajánlásába futottam bele, ami segített döntést hozni, hogy a Marlenka
legyen a következő. Nem bántam meg, hiszen talán témájában Petra regényei közül
ez áll hozzám a legközelebb, ám mégsem nyűgözött le úgy, mint az említett
kötete.
 |
| Eredeti megjelenés éve: 2019 Athenaeum Kiadó mágikus realizmus három csillag |
Marlenka imádja a
nárciszt. Nem csak a virágot. Bár már három felnőtt gyereke van, vonzza magához
a narcisztikus személyiségeket, és gyenge ahhoz, hogy ellenálljon nekik. De
vajon miért viselkednek furcsán Marlenka felnőtt gyermekei? Miért tör az
asszonyra rosszullét a Városmajor egyes pontjain? Az 1944 telén a városrészben
történt tragikus események Marlenka családjának több nemzedékére kihatnak. A
gyógyuláshoz pedig több nemzedéknyi idő szükséges.
Finy Petra legújabb
regénye identitástörténet: főhőseinek hosszú utat kell bejárniuk ahhoz, hogy
rájöjjenek, kik is ők valójában. Marlenkának és gyermekeinek meg kell
dolgozniuk a boldogságért és a szerelemért, ám a harmónia még így is törékeny
marad.
Nem könnyű olvasmány, így
mindenképp időt kell hagyni az események feldolgozására. Az elbeszélőink gondolatai
helyenként elkalandoznak, miközben haladunk előre az időben, emellett pedig nem
mindegyikük 100 %-osan megbízható. Apró részletekből áll össze az egész, és
sokkal inkább a belső fejlődésre koncentrálunk, mint a nagy cselekményre.
Történetünk…
a felszínen Marlenkáról, a
családjáról és a virágboltjáról szól, alatta viszont sokkal inkább a
nárcisztikus személyek kerülnek a középpontba, akik elveszik az emberek álmait.
Mindez kiegészül a múlt sebeinek feldolgozásával valamint a második eséllyel,
de végig megmaradunk a kisemberek életénél.
Sajnos kevesebb
világháborút tartalmaz, mint szerettem volna. Ugyan a család sorsára eléggé
rányomja a bélyegét a nyilas rezsim, de csak futó képeket látunk belőle. A dőlt
betűs részeken keresztül Marlenka édesanyja is megjelenik, aki a múltja
elmesélése után felülről szemléli az aktuális eseményeket, ezzel mágikus
realista jelleget kölcsönöz a regénynek. Ezeket a részeket egyre inkább
szerettem, bírtam a mama éleslátását, mert végre valaki rá mert mutatni a
toxikus kapcsolatokra.
Maga a történet a jelenben
játszódik Budapesten, annak is a városmajori környékén. Nem kapunk sok
helyszín, nagyrészt a virágboltra koncentrálunk, de említés szintjén megjelenik
benne pl. a Patrona, ahova édesanyám is járt. A leírások azonban élők és élénkek,
amelyen érzékelhető a költészet ráhatása. A mondatok is sokkal rövidebbek, mint
a Kerti szonátában, így könnyen lehet vele haladni.
 |
| Forrás: Google keresés és Pinterest |
Összetett szereplőkkel dolgozik,
akiket nem lehet egyértelműen jó és rossz kategóriába sorolni. Talán Marlenka
édesapja a legkevésbé szimpatikus, aki mivel nem akarta a lányát is elveszteni
a felesége után, megtiltotta neki az énekesnői karriert. Emellett pedig nyíltan
csúnyának nevezi, amely kijelentés senkinek sem tesz jót, egy meghunyászkodó
személynek meg pláne nem. A papával egyívású még Marlenka férje is, akik
együttes erővel teljesen tönkreteszik a lányt.
A kedvencem egyértelműen
Náncsi volt, akinek semmi köze nincsen a családhoz azon kívül, hogy a
virágbolttal kombinált kávézóban dolgozik. Kicsit nyers a stílusa, de mindezzel
együtt szerethető. Ellensúlyozza a langymeleg állóvizet, mert Marlenka gyerekei
sem a legkomplettebbek. Rajta kívül még Dobos doktor nőtt a szívemhez, aki
minden nap sétáltatja a láthatatlan kutyáját. Az öreg viszont egyáltalán nem
flúgos, sokkal inkább ragaszkodik a megszokásaihoz. Érdekes volt a Marlenkához
való kapcsolódási pontja, de erről nem szeretnék bővebben mesélni, hiszen
nektek is kell hagynom felfedeznivalót.
Összességében
Nem adta könnyen magát, el
kellett telnie egy kis időnek, hogy teljes valójában tudjam értelmezni, mert olvasás
közben sokkal inkább részleteiben láttam. Több rétege van, valamint a szereplői
sem egysíkúak, mégis nem történik benne sok minden.
„Marlenka kisimított néhány ősz-barna tincset a szeméből. Teljesen feleslegesen. Göndör, oroszlánsörényre emlékeztető haja tőle független életet élt. Nem beszélve a viharról, ami gyakorlatilag az összes haját az arcába fújta. Talán a múltját is.”
~~~
„Dühös volt, és úgy érezte, hogy végképp nem találja az utat önmagához.
Hogy elvesztette a kulcsot a saját lelkéhez.
Nem is nyitotta ki többet, később sem.
Csak a boltját. Ahhoz legalább még megvolt a kulcsa.”
~~~
„Az egyetlen hely, ahol nem bánthatnak, az az elmém.”
~~~
„– Apám, nem kell a színpadon állnom ahhoz, hogy belém essen valaki.
– De hát csúnyácska vagy, ha az éneklés nem szépít meg, úgysem esik beléd senki. Az enyém maradsz.
– A magáé, apám? – Marlenka feje zúgott.
– Rosszul fogalmaztam, nem is vagy csúnyácska. Inkább furcsán szép – toporgott az apja.”
~~~
„El lehet-e ítélni egy szülőt, aki másodszorra készül tönkretenni a gyermeke boldogságát, ha nem gonosz szándékkal teszi?”
~~~
„Egy kicsit bogarasnak lenni, még nem azt jelenti azt, hogy örökre elmentek otthonról.”
~~~
„Hasonló meggyőződéssel magyarázhatott magában, mint Micimackó, amikor fekete felhőnek öltözve akarta elterelni a méhek figyelmét. Csak jóval kevesebb hittel, és több nemtörődömséggel.”
~~~
„Úgy szorították egymást, ahogyan az keveseknek sikerülhetne…
Ahogy csak azok tudják, akik nagyon sokat szenvedtek.”
~~~
„Miként lehet, hogy az a két test, amely érintés alapján ismerte az összes hajlatot, rücsköt, illatot, szőrbokrot és libabőrragyát, egy idő után már soha nem talál vissza a másikhoz? A bőr, ami úgy érzékelte a másik bőrét, mintha saját szöveteinek folytatása lenne, már csak értetlenül figyel, és azt kérdezi magától, hogyan simíthattam ezt az idegen, rideg testet annak idején?
Nincs válasz.
Ha egy házasság elkezd repedezni, nincs az a malter, mely összefogná. Vagy vérből, fájdalomból és megalázkodásból kell készülnie annak a habarcsnak.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése