Ugyan én inkább Könyvhét
párti vagyok – hiába a mindig beköszönő eső és a Vörösmarthy tér szűkössége –,
viszont idén halaszthatatlan dolgok miatt sajnos ki kellett hagynom, így
kétszeres lendülettel készültem a Könyvfesztiválra. Még az sem gátolhatott meg
a részvételben, hogy az almaszüret kellős közepén voltunk. Valamint okos
szervezésnek köszönhetően két nap is ki tudtam látogatni, és szerintem a
jövőben is megtartom ezt a jó szokásomat.
Mörk Leonóra regényeivel
időről időre megpróbálkozok, de a siker eddig háromból kétszer elmaradt. Hiába
meseszép kívülről A Hellinger-Madonna új kiadása, a beltartalma kevésbé
nyűgözött le. Ugyan bővített az eredeti szövegen az írónő, amelynek pozitív
hatása mellett nem lehet szótlanul elmenni, de témakörében számomra eléggé összecsengett
Bauer Barbara Vörös posztójával, ami lényegesen jobb élményként maradt meg
bennem.
 |
| Eredeti megjelenés éve: 2014 Jaffa Kiadó romantikus három csillag |
Kata, az elegáns pesti galéria művészettörténésze a szakmájában sikeres, a szerelemben kevésbé. Egy fájdalmas csalódást követően úgy dönt, kipróbálja a Hellinger-féle családállítást, ahol bebizonyosodik, magánélete kudarcaira a múltban kell keresnie a magyarázatot. Élményei akkor nyernek értelmet, amikor egy eltűnt családi örökség, egy Madonna-kép után kutatva Németországba utazik és megismerkedik a mű új tulajdonosával. Johannes, a weimari ügyvéd nem hajlandó megválni a képtől, ám meglepő ajánlatot tesz a lánynak. Kata igent mond a férfinak, és közösen igyekeznek felderíteni a festményt övező rejtélyt.
Nyomozómunkájuk az 1500-as
évek Wittenbergjébe vezeti őket, ahol egy nap titokzatos fiatal nő érkezik a
szász választófejedelem udvari festőjének, Lucas Cranachnak a házába.
Matthiast, a festő legkedvesebb növendékét elbűvöli a különös idegen, és amikor
a mester megbízza a lány portréjának megfestésével, a fiú olyan üzenetet rejt
el a képen, amelyből a figyelmes szemlélő megrázó történetet olvashat ki.
Két fiatal nő, akiket
ötszáz év választ el egymástól. De mi köti össze őket?
MÖRK LEONÓRA író,
újságíró, szerkesztő, műfordító, éveken át az Elle főszerkesztő-helyetteseként,
illetve a Nők Lapja vezető szerkesztőjeként dolgozott. Regényeiben nem elégszik
meg azzal, hogy elmesél egy magával ragadó történetet, hanem izgalmas
kultúrtörténeti kalandozásra is hívja olvasóit. A Hellinger-Madonna az
eredetileg 2014-ben megjelent regény bővített, átdolgozott kiadása.
Leginkább a távolságtartás
jut eszembe Mörk Leonóra regényeivel kapcsolatban. Ugyan szeretem az események
mögötti szorgos kutatómunkát, de a bevonódás hiánya rányomja a bélyegét az
olvasmányélményemre. Az átdolgozás hatása és az írói fejlődés is érezhető, de
nem állította a feje tetejére a kötetet, emiatt elég kétélű lenyomatot hagyott.