Miért kell mindig valakinek meghalnia? | Demi Kirschner

Aranymosás. A Könyvmolyképző mézes madzagja, hogy belőled is lehet író. Alig jut át valaki a rostájukon, viszont a szerencsések regényei ismertségnek örvendnek, és ténylegesen el is jut az olvasókig. Nehéz kitörtni az ismeretlenségből, főleg elsőkönyvesként. Borsos Dóra is nagyot álmodott és Demi Kirschnerként sikerült is kiadatnia az Öld meg Jana Robinst című könyvét. De ennek már négy éve…

Magyar megjelenés éve: 2015
Könyvmolyképző Kiadó
ifjúsági, urban fantasy
három csillag

Jana Robins tizenöt éves, Lipcsében él, és számára az élet az iskolát, a legjobb barátját, vak házvezetőnőjüket és állandóan dolgozó, elérhetetlen apját jelenti.

De egy nap minden megváltozik. Kiderül, hogy mindez csak látszat. Megpróbálják elrejteni előle a világ valódi arcát. Egy olyan világét, ahol az emberek mellett különleges lények őrködnek.

Mindenkinek van egy előre elrendelt sorskulcsa, aminek be kell teljesednie az élete során. De vajon mi az élet értelme? Föl lehet lázadni az előre megírt jövő ellen?

Mi történik, ha a szerelmed talán az ellenséged?

Jana útra kel, hogy megfejtse a világ rejtélyeit, és múltja ádáz titkát. De megpróbál rájönni arra is, mit érez a két fiú iránt, akikre a lelkét is rábízná. Lehet-e barátságból szerelem? Vagy épp az ellenségből lesz a kedvesed?

Első benyomást már szereztem a regényről, mivel anno beleolvastam. Nem volt szimpatikus, de úgy voltam vele, hogy adok neki egy esélyt. Mégishát Lipcsében játszódik, az meg az én szeretett Németországom egyik városa. Legalábbis én ezt hittem, de aztán Krakkóban futkostak fel-alá. Nem bántam meg, de azért mégsem volt az igazi.

Történetünk…

Nem megszokott helyen veszi kezdetét és a folytatásban is különleges helyszínen játszódik. Jana Robinski, a lány, akit hanyagol édesapja,+ egy vak és néma nevelőnővel él együtt ó, és egy jó barátja van, aki elrabolja. Jó felállás. És ha még azt is hozzávesszük, hogy képességek birtokában van, akkor egy szokásos urban fantasy receptet kapunk. A lények és a világrend viszont újszerű. Ebben a számomra is komplikált és meg nem értett világban kell kiderítenie Janának, ki is ő valójában, és mit is akar tőle a Rend. Merthogy nem tisztességesek a szándékaik, az biztos. Megtudja ki az igazi barátja és ki az ellensége, és hogy a látszat sokszor csal.

Fura egy regény, pont mint a felütése. A mai napig nem tudom hova tenni a bogaras Mr. Loran szokását. Meg hogy miért kellett belevenni. Másodjára már leesett, hogy a babaház bábui valós emberekről vannak mintázva, de még mindig nem tudom, mi célt szolgál. Így irányítja az embereket, vagy woodoobábu az összes? Böki a csőrömet, hogy hagyta a levegőben lógni. Nincsenek fejezetek, csak folyik a történet. Ez egyrészről jó, de inább idegesített, mert nem tudtam, hol éri meg abbahagyni.

Képek forrása: Pinterest

A sorskulcsos mizéria érdekes, azaz a gondolat, hogy mindenkinek van egy végzete, amit beteljesít. De ebbe is csak bele lett kapva. Jana még igen az elején jár, és talán ezért. Szívesen megnézném a Rend működését, akik ezen kulcsok őrzésével foglalkoznak. A főszereplők még gyerekek, de a több szemszög enged bepillantani máshova is.

Az elején Jana se kedveltette meg magát. Az örök tinédzser problémákkal küzd, és lehet, hogy ebből én már kinőttem. A szülők, a barátok, az önállóság. Egyedül a fellobbanó szerelmével tudtam azonosulni. Az aranyos volt, és életszagú. Oly friss és ártatlan, mintha csak magamat látnám, ez azonban nem biztos, hogy nekem válik előnyömre. Nem akartam szeretni, nem is jött össze neki. A szerelmi háromszög is inkább zavart. Nem akartam Griffint, mert egy szemétláda. Oliver cuki, de nagyjából ennyi.

A kölkök stílusa nemigazán jött át. Olvastam, mert kíváncsi voltam, hogy mit hoz ki belőle. A mellékkarakterek között találtam számomra rokonszenveseket és őket a végén is jobban szerettem, de arra már megenyhült Robinski kisasszony iránt is a szívem. Axon és Clifford, a két zerkan mentette a helyzetet humorukkal, éleslátásukkal és lazaságukkal. Bár utóbbi még igen tapasztalatlan, de jó úton halad.

Leginkább a főgonosz, Virgin fogott meg. Ilyen is ritkán történik velem, hogy átállok a sötét oldalra. Érdekes karaktert alakít, mert egy kettősügynökséghez színészi képesség kell. A Claviust és a Constitutiot is szolgálja, emellett a maga malmára is hajtja a vizet. Csak jót akar a fiának, akit mélységesen szeret. Ezt nemigazán mutatja ki, ezért is tűnhet visszataszítónak. Gesztusaiból azonban sokat ki lehet olvasni.

Várom, hogy jobban megismerjem a világot, a különböző fajokat. Mert kaptam ugyan betekintést, de igazából csak a zerkanokat ismertem meg.

Ui. olvastam a második részt is, de az sem nyűgözött le.

Képek forrása: Pinterest