A legnagyobb Talány | John Green – Olvassunk „auf Deutsch”

Nem tudtam, mit várjak John Green Eine wie Alaska (Alaska nyomában) című könyvétől. Semmit sem tudtam róla, és még abban sem voltam biztos, hogy tetszeni fog. A Csillagainkban a hiba gyönyörű történetét nagyon szeretem, a Papírvárosok olvasása viszont nem maradt meg jó emlékként. Tudtam, hogy a könyv írásmódja valószínűleg tartani fogja a szintet, a történettől viszont kicsit féltem. Ahogy azonban belemélyedtem, egyre inkább magába szippantott a regény különös varázsa.

Eredeti megjelenés éve: 2005
ifjúsági
öt csillag

Miles hat die Schule gewechselt. Auf dem Internat verknallt er sich in die schöne Alaska. Sie ist das Zentrum ihres Sonnensystems, der magische Anziehungspunkt des Internats. Wer um sie kreist, ist glücklich und verletzlich gleichermaßen, euphorisch und immer nah am Schulverweis. Alaska mag Lyrik, nächtliche Diskussionen über philosophische Absurditäten, heimliche Glimmstängel im Wald und die echte wahre Liebe. Miles ist fasziniert und überfordert zugleich. Dass hinter dieser verrückten, aufgekratzten Schale etwas Weiches und Verletzliches steckt, ist offensichtlich. Wer ist Alaska wirklich?

Mit Anmut und Humor, voller Selbstironie und sehr charmant erzählt Green die zu Tränen rührende Geschichte von Miles, in dessen Leben die Liebe wie eine Bombe einschlägt.

Keresi az útját, szembesít és elgondolkodtat. Nem csak a főszereplők, hanem maga a regény is. Mintapéldája a mai young adult (fiatal felnőtteknek szánt) irodalomnak: adott a középiskolás környezet, egy magát kereső tini, és az élet nagy kérdései, ami ilyen korban kezdi el foglalkoztatni az embereket. Menő gyerekek, akiket nem értenek meg a felnőttek. Olyan, mint egy amerikai repülő osztály, csak itt nincs egy Justus, aki egyenként foglalkozna a gyerekek problémáival.

Történetünket…

Miles Halter szemszögéből követhetjük végig, aki az élete értelmét keresve egy bentlakásos iskolába megy. Ott egy menő gyerek, Chip azaz Colonel szobatársa lesz, aki azonnali belépőt jelent Alaska körébe, aki az iskola legismertebb és egyben legtitokzatosabb lánya. Amilyen laza a kollégiumi lét, annyira nehéz maga az iskola, de ez nem gátolja meg őket abban, hogy lázadjanak. Cigiznek, alkoholizálnak és élvezik az életet. De emellett a túlvilágról is méláznak, hiszen Miles rengeteg híres utolsó mondatot ismer, megszállottan tanulja őket. Egy idő után azonban komolyra fordul a helyzet, és a szórakozásból küldetés válik.

A könyv nem fejezetekből áll, hanem napokból. Egy teljes tanévet ölel fel, amelyet az Esemény szel ketté. Létezik előtte, és létezik utána. Sokat gondolkodtam olvasás közben, hogy vajon mi is lehet olyan fontos, ami megváltoztatja az életeket. Abban biztos voltam, hogy engem is meg fog rázni. És milyen igazam lett.

Forrás: Pinterest

A regény rengeteget foglalkozik a halál témakörével. Az egyetlen óra, amire bepillantást nyerhettünk, az a hittan volt. Itt azonban nem egy vaskalapos és bigott öregúr osztotta az igét. Már eleve maga a gondolat is tetszett, hogy egyszerre három vallás (keresztény, muzulmán, buddhista) szemszögéből közelítik meg a kérdéseket. Alaska is rengeteget filozofál, amit a többiek csak nehezen tudnak követni. Sokat mélázik, de nem depresszív módon. Ötletes csínytevések kiagyalója, de emellett rengeteg titkot hordoz magával. Egy kész talány, aki senkinek se mutat teljes képet. Mindenki imádja, de ő mindenkivel csak haverkodik. Jelensége belengi a lapokat. Viszont neki se könnyű együtt élni a múltjával.

Okos könyv, nem rágja szádba a tanulságot, hanem engedi felfedezni. Mindenki mást visz belőle magával, és ez így van rendjén. Foglalkozik a szegénységgel, a nemek közti egyenlőtlenséggel, az elmúlással, a gyásszal, a szerelemmel, a veszteséggel, a titkok jelentőségével, de ugyanúgy a barátsággal, a csínytevésekkel és a finom kajákkal is. Mindezt jó humorral fűszerezve.

Végső meglepetésként pedig azzal szembesültem, hogy ez John Green debütáló regénye. Nem biztos, hogy ezt írta meg először, de ezt adták ki elsőként. Ebből a szemszögből nagy kalappal az írónak. Önéletrajzi ihletettség mellett komoly témákat feszeget. Elgondolkodtam azon, hogy a többi regényének is neki kéne állnom. Vagyis ha szembe jönnek velem, akkor nem kéne elfutnom előlük, hanem kihasználni az alkalmat.

Forrás: Pinterest

„Die Dinge laufen nie so, wie man sie sich vorstellt.“

~~~

„Mythen sind überlieferte Geschichten und erzählen etwas von Menschen, von ihrer Weltsicht und dem, was sie für heilig halten.“

~~~

„Ihr raucht zum Spaß, ich rauche, um zu sterben.“

~~~

„Wie jeder gute Lehrer war sie nur leidlich in der Lage, abweichende Meinungen zu tolerieren.“

~~~

„Wegkommen ist gar nicht so einfach…“

~~~ 

»…Von der Zukunft zu träumen, ist auch eine Art Nostalgie.«

»Hä?“, fragte ich zurück.«

»Dein ganzes Leben steckst du in dem Labyrinth fest und denkst daran, wie du ihm eines Tages entfliehst, und wie geil dann alles wird, und die Vorstellung von dieser Zukunft hält sich am Laufen, aber am Ende tust du es nie. Du hast die Zukunft einfach benutzt, um aus der Gegenwart zu fliehen.«

Forrás: Pinterest

„Manchmal verliert man eine Schlacht. Aber Frechheit gewinnt am Ende den Krieg.“

~~~

»Sie hat tolle Brüste«, sagte der Colonel, ohne den Blick vom weißen Wal zu nehmen.

»REDUZIER DEN KÖRPER EINER FRAU NICHT ZUM OBJEKT«, schrie Alaska.

Er blickte zu uns hinunter. »Tschuldigung. Straffe Brüste.«

»Das ist kein bisschen besser!«

»Ist es doch“, sagte er. »Toll ist ein Urteil über den Körper einer Frau. Straff ist eine reine Beschreibung. Sie sind straff. Ich meine… verdammt noch mal.«

~~~

„Alaska beschloss, Delores beim Kochen zu helfen. Sie meinte zwar, es sei sexistisch, die Kocherei den Frauen zu überlassen, aber besser ein gutes, sexistisches Essen als mieser, von Jungs zubereiteter Fraß.“

~~~

„Es kommt die Zeit, da wir begreifen, dass unsere Eltern weder uns retten können noch sich selbst, dass jeder Einzelne von uns, die wir durch den Fluss der Zeit waten, irgendwann von der Strömung weggerissen wird – kurz, dass wir alle gehen.“