Végre! Eddig is nagyon
szerettem volna szeretni Mörk Leonóra regényeit, de valamiért a fikciós
alkotásaival nem tudtam zöld ágra vergődni. A papagájos ablak azonban egy
nonfiction könyve, ahol mesterkéltségtől mentesen mesél egy németországi
útjáról. Ez a személyes hangvétel visszavezeti őt a gyökereihez, hiszen
újságíróként kezdte pályafutását.
![]() |
Eredeti megjelenés éve: 2017 Jaffa Kiadó nonfiction, útinapló öt csillag |
Olykor szabadságra kell mennünk a saját életünkből. Amikor fordulóponthoz érkezünk, és rádöbbenünk, hogy már régóta nem azzal töltjük a napjainkat, amivel szeretnénk. Amikor végre meghalljuk, mit mond addig makacsul elnémított belső hangunk. Amikor megértjük, hogy ki kell lépnünk a megszokott környezetünkből, mert csak így láthatunk rá önmagunkra, és találhatjuk meg a hitelesebb élet felé vezető utat.
Sokan ilyenkor felülnek
egy Spanyolországba tartó repülőre, és meg sem állnak az El Caminóig. A
papagájos ablak szerzője másfelé indult, Németországba, ahol szintén vezet egy
zarándokútvonal, összekötve Luther életének legfontosabb színhelyeit. Utazott
hajóval az Elbán és szamárháton fel Wartburg várába, lakott romantikus
panzióban és gótikus kolostorban, sétált girbegurba középkori utcákon és tévedt
el őserdőben, s eközben megtanulta újraértelmezni legfontosabb élményeit,
emlékeit. Hiszen egy régi történelmi alak és egy mai, modern átlagember is
könnyen találhatja magát hasonló helyzetekben, nézhet szembe hasonló
kihívásokkal, és tapasztalhat meg hasonló érzéseket.
A papagájos ablak egy
szökés történetével indul, és egy megérkezéssel fejeződik be. De ahogy a mondás
tartja: ahol egy út véget ér, ott elkezdődik egy másik.
A korábbi tapasztalatok miatt
vonakodtam kézbe venni, de beleolvasva egyszerre elkapott a stílusa, és azt
vettem észre, hogy az eredetileg csak kísérő olvasmánynak szánt kötetet sokkal
szívesebben veszem kézbe. Nagyon érdekesen mesél a németországi útjáról, annak állomásairól,
a környék történelméről, valamint személyes múltjáról. Kombinálódnak a
megfigyelések és a kutatómunka gyümölcsei, amelynek segítségével én is rengeteget
tanulhattam Németország közepének egy szeletéről.
A lapokon rajzolódott ki a személyiségének egy szelete, és látjuk azt is, hogy ezek hogyan épülnek bele a regényeibe. Az írónő először a Lány igazgyöngyökkel-re tesz utalásokat, viszont mivel azt én nem olvastam tőle, hidegen hagytak. Ellenben A Hellinger-Madonna egyszerre feltűnt, mert amennyire nem szerettem magát a regény, az általa szerzett reformációval kapcsolatos tudás beleégett a tudatomba.
Az írónő számomra a
gimnáziumi időket elevenítette fel. Egyrészt a német irodalom húrjait pengette
meg a Goethevel, a múlt rendszeres felidézése, a történelem iránti olthatatlan
szomjamat csillapította, a Luther kultúrtörténetre gyakorolt hatása pedig az ökumenikus
szellemben való neveltetésemnek köszönhetően az ott kialakult világképemet
szólította meg. Bár a komolyzene már gyerekkorom óta az életem része, de a
zongorataníttatásom is részben erre az időszakra datálódik. Jó volt látni, hogy
az írónő életének is milyen fontos részét képezik Bach művei, az meg hogy
hallgatott már Haydnt Fertődön csak hab volt a tortán.
![]() |
Forrás: Pinterest |
Összességében
Meglepetésként ért, hogy
mennyire is tetszett az írónő ezen könyve, amely egy németországi utazásának beszámolója.
Az elbeszélés hangneme miatt sokkal jobban élveztem, mint a korábban általam
olvasott fikciós műveit. Amellett pedig, hogy jobban megismerhettem őt magát és
a munkásságát, rengeteget tanulhattam az általa felkeresett helyekről és a
hozzájuk kapcsolódó történetekről. Akármennyire szerettem ezt a kötetet, nem
biztos, hogy merem ezt ajánlani belépő kötetnek, viszont remélem, hogy a
jövőben is kapunk tőle hasonló könyveket.
Nagyon szépen köszönöm a
lehetőséget a Jaffa Kiadónak!
„A vonat amúgy tök jó közlekedési eszköz, amennyiben egyik nagyvárosból akarsz eljutni a másikba egy tiszta, kényelmes, gyors és pontos intercityvel, csomag nélkül. Ha viszont többheti hucimucit hurcolsz magaddal a kofferedben, mindjárt rájössz, hogy a vasutat abban a korban találták ki, amikor odahaza az inas lecipelte és berámolta az útitáskáidat a konflisba, az állomáson csak végig kellett sétálnod a peronon a hordár nyomában, aki le- és felpakolta helyetted, majd érkezéskor ugyanez játszódott le fordított sorrendben.”
~~~
„Göthe mellett láthatólag Luther az a másik híres német, aki mindenre tudott volna valami okosat mondani. Illetve nyilván mindnyájan tudnánk mindenre valami okosat mondani, csak a mi lábunknál nem ülnek áhítatos tanítványok készenlétben tartott tollal, hogy megörökítsék és a jövő nemzedékek okulására közzétegyék bölcs meglátásainkat.”
~~~
„Popper tanár úr egyszer elmagyarázta, az emberek azért menekülnek a csend, ahogyan az egyedüllét elől is, mert nem szeretnének egyedül maradni önmagukkal. Akkor ugyanis olyan gondolataik támadnának, amelyekkel kényelmetlen lenne szembenézniük, ez ellen védekeznek az állandó hangkulisszával.”
~~~
„Szerintem valahogy így viszonyulunk manapság a természethez is: szeretjük, de csak mértékkel.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése