Könyvmolyképzős könyveket általában akkor olvasok, ha szeretnék gyorsan
haladni. Szedésük miatt elég könnyen pörgetem a lapokat, illetve mivel őket
követem a legrégebb óta, így rendesen felhalmozódtak a náluk található címek. A
listámról most Csendes Nóra Zápor utca című regénye került sorra, amiről
előzetesen azt hallottam az egyik barátnőmtől, hogy neki nem tetszett. Engem
viszont teljesen berántott a múltbéli szál, kompenzálni tudta a néhol döcögős
jelenbéli elbeszélőnket.
 |
| Eredeti megjelenés éve: 2016 Könyvmolyképző Kiadó ifjúsági, romantikus négy csillag |
Kockáztatnál a szerelemért?
Két történet – két tizennyolc éves lányról.
Ötven év választja el őket egymástól, és az életük nem is lehetne különbözőbb, mégis összeköti őket valami.
Bogi félénk gimnazista, Gergő pedig igazi vagány, aki több lányt
bolondított már magába, mint amennyit meg tudna számolni. De mikor a szülők
baráti nyaralása egy fedél alá kényszeríti őket, Bogi meglátja a kemény külső
mögött az érzékeny művészt, aki a színpadra lépve álomszerű játékával önti
dallamokba a benne lakozó fájdalmat.
Vajon lehet szerelem ennyire különböző emberek között?
Gergő különleges ajánlatot kap, és Boginak döntenie kell.
Egy kemény korszak sötét éveiben, az alföldi táj varázslatos ege alatt
egymásra talál két fiatal. Amikor mindkettőjüket Budapestre küldi a családja, a
lány azt hiszi, végre boldogok lehetnek együtt. De a fiú többre vágyik, kiútra…
és a lány kegyetlen válaszút elé kerül.
Ki ez a lány, és hogyan fonódik össze a sorsa Bogi életével?
A regény a IV. Aranymosás Irodalmi Válogató nyertes műve. Az író a tizennyolc évével a kiadó legfiatalabb szerzője.
Megfordulhat az élet egyetlen pillanaton?
Kövesd a szíved!
Ez egy erőteljesen ifjúsági regény már a témája miatt is, amit a szereplőkhöz korban közel álló író csak erősít. Bár ennek megvan az árnyoldala is, hiszen tapasztalat hiányában a két lány főszereplő elég naivra sikerült. Azt azonban nem mondom, hogy nem hasonlítottam rájuk ennyi idősen. Ha gimnazistaként vagy friss egyetemistaként olvasom, akkor jobban megszólított volna, de így is megmelengette a szívemet. Viszont helyenként nagyon látszottak a műfaj jellemzői, amiből már kinőttem. Felnőtt lehetek?