Szeretem a magyar irodalmat, mert tudom, hogy a poénok az eredetiben ütnek a legnagyobbat. Rengeteg igényes művet lehet olvasni, melyek nem állnak be az amerikai tucattörténetek sorába. Virág Emília Sárkánycsalogató
című regénye is ízig-vérig magyar, ugyanis mind a környezetében, mind
hiedelemvilágában a tudottakból és a kevésbé ismert dolgokból táplálkozik.
Első megjelenés éve: 2016 Athenaeum Kiadó urban fantasy öt csillag |
Józsi, a pizzafutár egyetemi
hallgató egy másnapos reggelen utat nyit a világok között, s rászabadít egy
sárkányt Budapestre. Nyomában ott van Béla, a lovag, akinek a sárkány tojására
fáj a foga. Aki ugyanis megszerzi a sárkány tojását, elnyeri a szépséges
királynő kezét.
Miután feldúlják az Oktogont,
ellopnak egy tehenet és legyőzik a gonosz boszorkát, a tabletébe kapaszkodó,
nyegle fiúról kiderül, hogy pont olyan nemes, önfeláldozó és hűséges, mint Béla
lovag, s ketten együtt nagyon sok mindenre képesek szívük hölgyéért.
Amikor először találkoztam a könyvvel azonnal felkeltette az érdeklődésemet. Nem is csodálkozom rajta,
mert különleges borítót társítottak egy szintén különleges regényhez. A sárkány,
a kávéfőző és a háttérben felsejlő budapesti helyszínek és magyar motívumok
összessége kérdéseket tettek fel bennem. El kezdett járni az agyam azon, hogy vajon
miről szólhat a történet. Ezért úgy voltam vele, ha lehetőségem adódik rá,
mindenképpen sort fogok keríteni a regényre.
Mivel a fülszöveg hál’ Istennek
nem árul el az expozíción kívül semmit, aminek külön örültem, jöjjön egy rövidke
cselekményleírás a fordulatokat és a végét kihagyva:
Budapest. Egy átlagos reggel.
Zajlik az élet, munkások
döcögnek dolgukra, egyetemisták másnaposan ébredeznek, egy sárkány dúl az
Oktogonon. Hogy micsoda? Egon, a hét világ sárkánya tojása elrablóját követve
érkezett a városba, majd a kicsikét megszerezve a piliscsabai vasúti alagútba
fészkeli be magát. Mindennek szemtanúja Józsi, aki egy kotyogóssal szabadította
rá Nagykörútra a bestiát és a tolvaj lovagot. Ahhoz, hogy Egon és Béla
sikeresen hazamehessenek, egy tehenet kell megszöktetniük a közeli menhelyről,
ahol Sára, Józsi barátnőfélesége dolgozik. Ez a tervük azonban kudarcba fullad,
mert elfogják őket. Szabadulni csak világokon keresztül tudnak, ám ott
cseberből vederbe esnek. Csak akkor kímélik meg az életüket, ha Józsinak
sikerül megszerezni a Setét erdő rettegett boszorkányának, Hollusnak botját. Eközben
Sára és a sárkány is akcióba lenül, és a rossz szándékú emberek is ráéreznek a
helyzet hasznossá tételére. Vajon sikerül mindenkinek hazajutnia?
Egy igazi kacagtató és
szívmelengető népmeséhez volt szerencsém. amely minden különcségével együtt
szebbé tette a napjaimat. De hát, mondhatnátok, ez egy regény, és még csak
nem is ifjúsági. Hogyan lehet ezt egy meséhez hasonlítani? Egyszerűen. A hét
világban játszódó események nagyon is hasonlítanak rájuk. Van benne végeláthatatlan
puszta, ami leginkább az Alföldre hasonlít, egy királyság, mely megmentésre
szorul és egy szegény legény, akire a feladatot sózzák. Társul szegődő beszélő
állatok, bűvös tárgyak, parasztházak az út során, a mágikus hármas szám és még
sorolhatnám napestig. Mind-mind azt támasztják alá, hogy az írónő mélyen
belenyúlt a népi kultúránkba, és nem hagyta ott egyik karját sem.
Ehhez kapunk egy laza, ám
kötelességtudó főhőst, akitől ez a világ igen távol áll. És ez a látszólagos
diszharmónia hozza meg a regény igazi értékeit.
Józsinak, a pizzafutárként dolgozó
hobbiegyetemistának jó beszélőkéje van. Igazi 21. századi srác, aki az életét
kávé és Wi-Fi nélkül képtelen megélni. Mikor Bélával összekerül, csak a hasamat
fogtam. Azok a megjegyzések…Próbálja lazára venni a figurát, azonban minden sokkal
komolyabbá válik, és az élete a tét. Azt azonban senkinek sem adja ingyen.
A mellékszereplők egész
hadseregét mind jól megismerjük. Kedvencem Hollus, akiről a nevén kívül többet
nem szeretnék mondani. Talán csak annyit, hogy szópárbajban túlszárnyalja Józsit is.
A helyzetek sok komikumot
szültek. A lidérccsirke egyszerűen haláli. Ahogy betotyog a legváratlanabb
pillanatban, mitmitezik és emellett mindent megcsinál, amire kérik, holott egy csirke. Az állításokban sokszor nem
hihettem, mert úton-útfélen megcáfolták, megfordították, túlozták, és most
döntsem el, hogy mi a valóság. Ezek a félreértések igazán mókás párbeszédeket
szültek. A keretes szerkezet pedig feltette az i-re a pontot.
Bár a harmada táján, mikor Józsi egyedül bandukol a pusztában, egy kicsit leült a cselekmény, mert igazi
valója az emberekkel való konfrontációiban jön ki. Az erős kezdés után ezért
egy kicsit megijedtem, de aztán újra visszavette a tempót és seprű szárnyán
haladt előre.
Összességében
Egy igazi magyar csemege, mely jó példája annak, hogy az átlagélet és a fikció tökéletesen megfér
egymás mellett. A híradórészletekben ugyanis teljesen természetes tényként
közölték az előkerülő hüllőt. Ment a fejtegetés, hogy milyen kormányzati titkos
laborból szabadulhatott ki.
Hogy kinek ajánlom?
Urban fantasy könyvek
kedvelőinek. Mert attól még, hogy magyar, nem rossz.
Akik szeretik a magyar
népmeséket, vagy a sárkányos történeteket.
Ha tetszett az Apa, randizhatok egy lovaggal?, akkor ennek is adhatsz egy esélyt.
Ti olvastátok már?
Nektek hogy tetszett?
Nagyon szépen köszönöm a példányt az Athenaeum Kiadónak!
Szia! :)
VálaszTörlésAmikor megláttam, hogy erről a könyvről írsz rögtön jöttem is olvasni az értékelésedet, mert nagyon kíváncsi voltam. :)
Nem kellett csalódnom, mert szuper lett.
Tudod mondtam már, hogy nem nagyon szeretem a magyar könyveket, de erről igazán sok jót olvastam.
Köszönöm szépen! *irul-pirul*
TörlésAkkor végülis győzött a kíváncsiságod. A magyar irodalomhoz sok kísérletezéssel teli időt kívánok! :)