2024. április 22., hétfő

Illékony visszatérés | V. E. Schwab

V. E. Schwab A mágiaárnyalatai trilógiájával tudott először nagyot dobbantani, de a részek már különböző mértékben tetszettek. Míg az elsőért oda meg vissza voltam és a másodikat is élveztem, a harmadikról nem kívánok beszélni, akkora csalódás volt. A világot viszont mindezzel együtt is érdekesnek találtam, ezért is volt egyértelmű választás számomra, hogy a folytatássorozat első részét, A hatalom törékeny szálait is sorra fogom keríteni.


Eredeti megjelené éve: 2023
Magyar megjelenés éve: 2023
Agave Kiadó
fantasy
négy csillag

Egykor négy világ létezett, és úgy simultak egymásra, mint egy könyv lapjai. Mindegyiket átjárta a csodálatos hatalom, miközben egyetlen város kötötte össze őket: London.

A mágia azonban túl gyorsan burjánzott, a világok pedig önvédelemből rákényszerültek, hogy bezárják a kapuikat egymás előtt. Az idők során aztán megritkult azon mágusok száma is, akik még képesek voltak kinyitni ezeket a kapukat.

Napjainkban már csak háromról van tudomásunk: Kell Mareshről Vörös Londonból, Szelina Bardról Szürke Londonból, és Holland Vosijkről Fehér Londonból.

Megjelenik azonban Fehér Londonban egy új mágus, Kosika, és váratlanul elfoglalja a trónt. A fiatal királynő hajlandó vérrel táplálni a városát – még a sajátjával is –, ám ezzel olyan óriási erőt szabadít fel, amely felett nem biztos, hogy képes uralkodni.

Eközben Vörös London királyi családjának életét lázadók fenyegetik, akik a királyság intézményének ledöntésével akarják kiegyenlíteni a hatalmi viszonyokat.

A régi barátok és új ellenségek szövedékében ráadásul felbukkan egy lány, aki egy rejtélyes szerkezet birtokába jut. A lányt Tesnek hívják, és szokatlan képességével az összes világot veszélybe sodorhatja.

V. E. Schwab, az Addie LaRue láthatatlan élete szerzőjének új könyve káprázatos és izgalmas epikus fantasy, amely visszatér A mágia árnyalatai világába, de az előzmények ismerete nélkül is tökéletesen olvasható.

 

Előzetesen olyan értesüléseim voltak a kötetről, hogy teljesen új szereplőkkel fog operálni. Ez részben igaznak bizonyult, mert behozott új szálakat, viszont az időnk legnagyobb részét a megszokott bagázzsal töltöttük. Számomra ez nosztalgikussá és komfortossá tette az olvasást, viszont erőteljesen elgondolkodtam azon, hogy az újonnan csatlakozóknak milyen érzés lehet itt felvenni a fonalat. Ugyan nem hagy sötétben tapogatózni a múltbéli eseményekkel kapcsolatban, de szerintem írt már ennél jobb sorozatkezdő kötetet az írónő.

 

Történetünk…

hét évvel az ominózus események után veszi fel a fonalat, mikoris Vörös Londonban egy Kéz nevű titkos társaság uralkodóleváltó terveket sző. Csipet-csapatunk a rejtély nyomába ered, egy ezermesterlány pedig hatalmas bajba keveredik, miközben egy másik London királynője a mágia feltámasztásán ügyködik. Vajon milyen módon fognak a szálak összegabalyodni?

 

Tetszett a regény alapozása – bár egy ponton túl már kezdett ez a végtelenségig húzódni, de nyitány berántó erejét viszont nem lehet tőle elvenni. Ismeretlen ismerősként tárult fel a szemem előtt, ugyanis a világban otthonosan mozogva mégis új szemszögökön keresztül láthatjuk azt. Míg Kosika és Tes esetében kötődést épít a sorsuk felvázolásával, a harmadik szemszög – akit tevékenysége miatt nem nevez nevén a regény – inkább csak a bonyodalom eszköze. Alucard által a múlt nagy eseményeit foglalja össze, így mindenki azonos tudással rendelkezik.

 

Forrás: Pinterest

 

Amennyire szimpatikusnak találtam Kosikát gyerekként, a felnőtt részei már kevésbé vittek magukkal. Ehhez valószínűleg nagyban hozzájárul a Fehér London irányába táplált és mélyen gyökerező ellenszenvem. Olyan érzésem volt, mintha semmi sem változott volna a korábbiakhoz képest, mert ugyanúgy ellenségeknek tekintik a másik világokat. Ugyan próbálkoznak a mágia feltámasztásával, ám ennek nem a királynő rabigában tartása a megoldása. Végig reménykedtem benne, hogy majd valahogy csatlakozni fog a szála a fő eseményekhez, de csak a látomások tekinthetők kapcsolódási pontnak.

 

Tes lett az új kedvencem, és nála erősen reménykedem abban, hogy nem csak epizódszereplő lesz. Már a legelső feltűnése is mosolyt csalt az arcomra, ugyanis a kisméretű lányzó egy javítóműhelyben dolgozik, amelyet az általa kitalált mester vezet. Tehetsége a mágia szálainak érzékelésében és irányításában nyilvánul meg, amely ilyen mértékben igazi kincs. Vörös Londonban él, ahol kívülállóként független véleményt fogalmaz meg a lázadásról és a többi szereplőről. Ugyan ritkán tűnik fel, de ez idő alatt a jelen eseményeiben játszott szerepe mellett a múltját is megismerjük.

 

Jó volt látni, hogy Szelina és Kell duójának dinamikája mit sem változott az évek alatt. Lina hivatásos kalózként járja a tengert, és emellett segít hercegünknek feldolgozni a mágia nélküli életet, aki kész egzisztenciális válságon megy keresztül. Számtalan kalandjukra tekintünk vissza, de a jelen sem bonyodalmaktól mentes. Alucard továbbra is a szívem csücske, aki Rhy felesége mellett szintén az uralkodó életének része. Érdekes megoldást talált az írónő, ahol tombolthat a szerelem, de emellett a trónöröklés is biztosítva van. Nadyia is mindenképpen jól járt, ugyanis nagyhatalmú tudósként a duplaházassággal szabadságot és befolyást kapott.

 

Forrás: Pinterest

 

Ez egy roppant lassan építkező regény, ahol a szálakat eltolva alapozza meg, ezáltal még a regény közepén is úgy éreztem, hogy még jócskán a dolgok elején járunk. Sokat járunk a múltban, ezáltal tyúklépésben haladunk előre a jelenben. A bonyodalomként szolgáló Kéz is elég komótosan teszi tiszteletét, viszont mivel ez valószínűleg a többi köteten keresztül is húzódni fog, nem is szerette volna elsieti. Az akciódús jelenetek már inkább hiányoztak, bár a végére azért kapunk némi izgalmat.

 

Akármennyire szeretem az Agave Kiadó borítóötleteit, számomra itt valami nagyon félrement. Azt értem, hogy egy az eredetitől teljes mértékben eltérő koncepciót szerettek volna alkotni, de mintha elfelejtették volna az Addie Larue-nál bemutatott zsenialitást. Még a vörös folyót értem, de már a háttérben szereplő város esetében is vannak kifogásaim, a középen található palaszürke lány viszont mindentől is elüt. Utólag próbáltam magyarázatot keresni, és talán a Fehér London lesz a titok nyitja, viszont a szememben továbbra sem vált harmonikussá. Éppen emiatt nagyon kíváncsi vagyok, hogy az előzménysorozatnál milyen borítók mellett döntenek, merthogy elméletileg azok is érkezni fognak.

 

Összességében

Számomra a nosztalgia vitte el a hátán a regényt, merthogy az izgalmat mintha kispórolta volna belőle az írónő. Jó volt a szeretett szereplők újabb kalandjait követni, de emellett az újak közül Tesst is megkedveltem. Sokat alapoz, ezáltal elég lassan haladunk a cél felé, és a bonyodalomnak is inkább csak megágyaz. Biztosan lehetett volna rövidebb vagy másképp felépített, de elég elfogult vagyok az előzményköteteket ismerve.

 

Nagyon szépen köszönöm a lehetőséget az Agave Kiadónak!

 

„– Azért fizetsz, hogy tartsam nyitva a fülemet, igazi fenyegetéseket keresve. A Kéz csupán apró kellemetlenség.

– A molylepkék is azok. Amíg meg nem eszik a kedvenc kabátodat.”

~~~

„– Az óvatosság a véneknek való, akik vizes padlón akarnak átmenni – közölte Maris, és ezüstös hajfonatába belekapott a szél.”

~~~

„Ki mondhatná meg, hogy mi az igazság, és mi a babona? Azokat a meséket választjuk ki, amelyek megnyugvással töltenek el bennünket.”

~~~

„A mágia sok mindent felgyorsíthat […]. De maga a változás mindig időbe fog teni.”

 

Kapcsolódó könyvek

A mágia árnyalatai

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése