Családi perpatvar | Lilian H. AgiVega

Imádom a tündéres történeteket, és ezt nem győzöm eléggé hangoztatni. Van valami azokban az apró, szárnyas lényekben, ami megfog. Vagy csak egyszerűen varázserejükkel rákényszerítenek a szeretetre. Ki tudja...

Hartman Ágnes Második Atlantisz-sorozata is velük foglalkozik, na meg az atlantiszi sellőkkel, bár utóbbiak a második részben kevesebb figyelmet fordít rájuk. Már az első kötet is kerek egész, de ettől függetlenül kíváncsi voltam a karakterek további életére. Gyertek, és fedezzük fel együtt Az elveszett tündérfalut!

- AgiVega -
Első megjelenés éve: 2011
Aba Könyvkiadó
urban fantasy
négy csillag

Tíz évvel járunk az első kötet, a Második Atlantisz eseményei után. Hőseink felnőttek, és problémáik már nem kamaszos botorságok, hanem a felnőttkor jóval komolyabb gondjai.

Azaész, miközben attól tart, hogy varázsereje ismét rossz útra téríti, kénytelen azzal is szembenézni, hogy édesapja betegsége miatt hamarosan rászáll a korona.

Aengus a pilisi erdő mélyén rálel egy eddig ismeretlen tündérkolóniára, ahol az őskori matriarchális társadalmak törvényei uralkodnak.

Szerelemmel és árulással egyaránt meg kell küzdenie, miközben megpróbál változtatni a magyarországi tündérek évezredes, kegyetlen szokásain.

Santorinin feltűnik Lucien, Spiro féltestvére, hogy híres bátyja találmányai után szaglásszon, ő pedig többre bukkan, mint legvadabb álmaiban képzelte volna.

Az emberi kapzsiság lelepleződéssel fenyegeti Atlantisz városát, ahova a gaztevők útja a pilisi tündérek aljas kihasználásán keresztül vezet.

Vajon fel tud-e nőni Azaész az uralkodás sellőt próbáló feladatához? Sikerül-e ismét megmentenie Atlantiszt, és felelősségteljes uralkodóvá válni? És miféle titkot rejt az a norvég barlang, amely képes az egész tündértársadalom életét egy szempillantás alatt megváltoztatni?

Kezdjük is rögtön azzal, hogy ez a fülszöveg már megint sokat árul el. Megértem én, hogy nem lehet üres hátlappal könyvet kiadni, de hát a zsákbamacskák is olyan jól működnek. Pár jól szerkesztett mondat is ugyanúgy felhívja a figyelmet. Részletességének ellenére mégis megkísérlem összefoglalni én is, hogy miről szól.

- AgiVega -
Csenge és Aengus

Szerintem jó ötlettel indít, hogy nem közvetlenül a kötet befejezése után veszi fel a fonalat, hanem tíz évvel később. Ez lehetővé teszi azt, hogy a szereplők felnőjenek, változzanak és érett (vagy annyira mégsem?) fejjel álljanak a problémákhoz. Atlantisz megmentése után a sellők és a tündérek békésen élnek egymásról tudva. A szárazföldön is zajlik az élet, gyerekek születnek és kezdenek felcseperedni. Minden idillikus, de csak látszólag. Azaész lelkében háború dúl, eszméletlen nagy varázserejétől fél, nem akar megrészegülni tőle, hogy ezáltal rosszat tegyen bárkinek is. Elellel nem születik közös gyerekük, mert tudatosan nem akarnak. Azi még nem nőtt fel a feladathoz, túlságosan önző, hogy ekkora felelősséget varrasson a saját nyakába. Santorinin sem unatkoznak. Egy titokzatos családtag bukkan fel a láthatáron, aki beépített emberként akar minél többet kiszedni a Nobel-díjas kutatóból. Mert igen, Spirócskánk igen csak sokra vitte. Kedvenc Aengusöm ismét belekeveredik egy tündérkalamajkába. Egy pilisi tündérfalucskára bukkan rá, ahol nem éppen megszokott a szabályrendszer. Szóval lesz itt kaland bőven. De ha ez nem lenne elég, akkor mindez mögött sokkal veszélyesebb dolgok vannak készülőben.

A történet középpontjában a karakterdráma áll. A már jól megismert szereplők komolyabb dolgokkal kerülnek szembe, mint hogy most hova is menjenek érettségi után nyaralni. Legtöbbet vitatott kérdés az apaság. Már a legelején olvashatunk a bosszankodó Azaészről, hogy őt már évek óta ezzel szekálják. Mindenki rászáll, mindenki erről pusmog, mindig előkerül. Aengusnek is van minderről egy határozott elképzelése. A maga párszáz évével még nem gondolja elég érettnek a hozzáállását a feladathoz. Emellett pedig van a két boldog férfi, Spiro és Lantos Aladár, aki egy-egy aranyos kisfiú büszke apukái. Sokat foglalkoznak vele, de kell is, hiszen komoly felnőttekről van szó.

Új helyszín csatlakozik a régiek mellé. Bár Atlantiszban viszonylag keveset forgolódnak, az ottani események döntő szerepet játszanak a cselekményben. A hangsúly áttevődött Santorinire, azon belül is Spiroék otthonára, ahol a technika vívmányait mellőzve modernebb atlantiszi szerkentyűkkel dolgoznak. 

Sokat járnak Magyarországon, azon belül a pilisi erdőben eldugott aprócska tündérkolóniában, ami sikeresen vészelte át az elmúlt tizenegyezer évet. Az alapítók mind Atlantiszból származnak, de még a sziget elsüllyedése előtt szöktek meg onnan. Azt hiszik, hogy egyedüli túlélőként feladatuk a faj fennmaradása, ezért mindent megtesznek azért, hogy sikeresek legyenek ebben. Egy idő után azonban a belterjesség olyan méreteket öltött, hogy muszáj volt minden alkalmat megragadni kósza tündérek elfogására. A falucska vezetője a Tündéranya címet viseli és a falu elöljárói is mind nők. A férfiak ugyanis mind alárendelt státuszban vannak köszönhetően a szökésnél lévő alacsony számnak. Ők végzik a piszkos munkát, jogaik nincsenek, de nem is lázadnak ellene, mert ebbe nőttek bele. Feminista társadalmuk alapjáraton jól működne, ha nem lennének begyöpösödve a vén szipirtyók. Meghatározták, hogy egy leánykának csak akkor lehet szavazati joga, ha már hált férfival. Nőközpontú világuralom tökéletes tükre. Megmutatja, hogy a túlzottság is ugyanolyan rossz, mintha nem tennénk az elnyomás ellen semmit sem. Ebbe az elzárt társadalomba érkezik meg Aengus, aki nem szótlanságáról híres. Megbotránkoztatja a lakókat gondolkodásmódjával, de ugyanakkor kíváncsivá is teszi őket. Vajon milyen lehet az élet a varázsburkon kívül?

Azaész hozta a töprengő hőst. Önmarcangoló viselkedése egy idő után azonban türelmetlenné tett. Legszívesebben leüvöltöttem volna a fejét, hogy emelje már föl királyi kacsóját, különben nagy lesz a gáz. Játssza a depiherceget, akit senki sem ért meg, de aztán megtalálja a megfelelő személyt, aki lelki fröccsben részesíti.

Visszatér a régi banda, felsorakoznak egytől egyik, mert senki sem hiányozhat a buliból. Az anyaságra vágyó Lilla, az aggódó Lantos papa, az emberi Finola, Papafotiouek, na meg az elragadó Aengus, aki hozta a formáját. Bar kevésbé csipkelődős, mert hát az ő szívet is megfertőzte a szerelem nevű vírus egy amazon tündérlányka személyében. Tökéletesen összeillenek, mindketten erős egyéniségek, és olyan aranyosak tudnak lenni együtt.

Új szereplőként csatlakozik még a francia szívtipró Lucien, a buggyant Eszterella es a végtelenül kíváncsi Enikő. Egy egész hadsereget kellett mozgatnia az írónőnek, és ezt teljesen jól tette.

A Star Wars-os utalásokat mindig megmosolyogtam. Nagy rajongója lehet a filmeknek, ha regényében is említéseket tesz róla. Elejtett utalások csak, de színesítik a párbeszédeket.

– Állj, állj! Aengus doktornak össze kell foglalnia a hallottakat! Értsem úgy, hogy Azi egyféle Anakin Skywalker, aki már megtapasztalta a Sötét Oldal hatalmát, de miután mégis a jó oldal mellett döntött, állandóan fél, hogy ismét Sith lesz belőle?

Lilla komoran bólintott.

– Valami ilyesmi. Pedig ő távolról sem Sith, csak egy ostoba, idegesítő Jedi, aki nem veszi észre a saját értékeit!

Bár egy sorozat második részéről beszélünk, én mégis úgy érzem, hogy akár külön is neki lehet állni a kötetnek. Az előzményekről sem maradnak üres foltok az ember fejében. Ezért is vagyok nagyon kíváncsi a befejezésre.

Összességében

Erős karakterekkel és fejlődéssel elvarázsolt történet, mely tündérszerető emberek kedvében jár. Trónörökösök harca a szerelemért, a családjukért, és az apaság fojtogató kérdésének boncolgatása. A sok szemszög még élvezetesebbé teszi az egészet. Az 50 éves Lantos papától Patrikig felvonultatja a korosztályokat.

Hogy kinek ajánlom?

Ha az előző könyv a sellőszerető emberek nagy kedvence lehet, akkor ezt mindenképpen a tündéres történetek pártolóinak ajánlom szíves figyelmükbe. Ha szereted a különböző társadalmak ütköztetését.

Semmiképpen ne hagyd ki, ha olvastad az elsőt!

Ti olvastátok már? 

Vagy felkeltettem az érdeklődéseteket?