Megtévesztés csókja | Mary E. Pearson

Te vajon mit tennél, ha édesapád egyszer csak kijelentené, hogy márpedig kislányom férjhez mész, és a szerencsés embört már ki is választottam neked? És mindezt tizenhét évesen? Én valószínűleg először tombolnék,, de egy idő után beletörődnék a sorsomba. Én ilyen vagyok, de Arabella Celestine Idris Jezelia hercegnő, Morrighan Első leánya ezt másképp gondolja. Mai könyvemben, Mary E. Pearson Az árulás csókjában az ő kalandját követhetjük végig.

GABO Kiadó, 2015
ifjúsági, fantasy, romantikus
négy csillag

EGY HERCEGNŐ KERESI A HELYÉT AZ ÚJJÁSZÜLETETT VILÁGBAN.

Megszökik az esküvője napján. Ősi iratokat lop el a kancellár titkos gyűjteményéből. A saját apja küld fejvadászokat utána.

Ő Lia hercegnő, Morrighan királyságának Első Leánya.

Morrighan Királyságának rendjét hagyományok és egy letűnt világ történetei szabják meg, de bizonyos hagyományoknak Lia nem hajlandó engedelmeskedni. Az elrendezett házasság elől menekülő és új életre vágyó lány az esküvője reggelén egy távoli halászfaluba szökik. Egy fogadóban talál munkát, ahová hamarosan két idegen érkezik, de Lia mit sem tud arról, hogy egyikük az elhagyott herceg, a másik pedig egy ellene küldött orgyilkos.

Megtévesztés és árulás szövi hálóját a három fiatal köré, és Lia veszedelmes titkokra bukkan, amelyek elpusztíthatják a világát. A titkokon túl azonban olyasmit is talál, amire nem számított – szerelmet.

- Te jó ég… Most mi van? - 

Nagyjából ezek voltak a reakcióim a könyvvel kapcsolatban. Mindenki az egekbe dicséri, hogy milyen hű meg há volt. Nekem is tetszett, de nem vett le teljesen a lábamról. Ezért is ülök a pergődobom mellett és tamtamot ütve várom a sorozat többi részét, mert biztos jó lesz.

Rögtön az események közepébe vágunk, hiszen éppen az esküvői előkészületek zajlanak. Éppen egy csodálatos hátfestésen dolgoznak a művészek, mely a szokás része. Lia azonban már napok óta tervezi, hogy megszökik, és csak a megfelelőpillanatra vár. Mindent előkészített szobalánya, Pauline segítségével, mert nem akar kényszerházasságot kötni. Még sosem találkozott a szerelemmel, de hiszi, hogy csak így házasodhat meg. Paulinnel együtt lépnek le a lány szülővárosába, egy kis halászfaluba, ahol egy fogadóban dolgoznak teljes inkognitóban. A herceg nem nyugszik addig, míg meg nem találja, de apja is keresésére indít csapatokat. Emellett más királyságok is holtan akarják látni, úgyhogy van itt kalamajka bőven.

A cselekmény fordulatos, már ezért megérte elkezdeni, nem hagy nyugodni egy percre sem, mert mindig szövődik a bonyodalom. A többnézőpontúság pedig még jobban felcsigázta szegény olvasót, aki már alig várja, hogy kiderüljön az igazság.

A környezet is mesés, a kastély, a színes házal, illetve a hosszú utazás alatt bejárt tájak is mind fantáziaindítóak.

De nézzünk egy kicsit a felszín alá.

Lia karaktere elnyerte a tetszésemet. Végre nem egy olyan hercegnő, aki megijed egy kis átlagosságtól. Kétkezi munkával is ugyanolyan jól boldogul, mint az udvarbéli tanulmányaival. Sőt, ezt jobban is élvezi, mert végre szabad lehet. Nincsenek olyan emberek körülötte, akik állandóan megfigyelnék, vagy legalábbis ő nem így tud róla. A szabadság ízét azonban megkeseríti a kötelességtudat, mert igenis törődik az ország sorsával, csak éppen apjával nem ért egyet. A regény közben felnő, hiszen az elején nagyon nem akar a haza sakkfigurája lenni, de végül beadja a derekát és „katonaként” harcol. Vállalja tetteinek következményét, amiért én csak tisztelni tudom.

Paulinnal való barátsága is nagyon tetszett. Közöttük erős a kapocs a társadalmi ellentétek dacára. Kölcsönösen törődnek egymással, ismerik a másikat, és biztos támaszt jelentenek a nehéz időkben is. Ilyen valakinek mindenki életében kell lennie, hogy megtapasztalja az igaz barátság örömét.

Ami viszont nálam rendszeresen kivágta a biztosítékot, az a herceg és az orgyilkos kiléte, merthogy ők azok a szép, daliás ifjak, akik betoppannak egy nap a fogadóba. Mert miért is ne együtt tegyék ezt meg… Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én szeretem tudni a szereplőkről, hogy ki fia borjaik, és hogy miben sántikálnak. Utálok tudatlanságban lenni, amit viszont ez a regény tökéletesen megad. Felállítottam több alternatívát a kilétükről, azonban az írónőnek sikerült mindig mást elhitetni velem, mint amire éppen gondoltam. Csak kapkodtam a fejemet, hogy most ki kicsoda. Ilyen szempontból alaposan elő volt készítve minden. A szereplők kilétére tett homályos utalások biztonságérzetbe ringatják a kedves olvasót, hogy minden jól fog alakulni… És nem. Mindkét karakter ügyesen felépített, kétségekkel küzd, így választanom is igen nehéz az elején. Csak amikor már végre pártot találtam magamnak, akkor kezdtem el szurkolni neki, hogy ne ő legyen a hunyó.

Összességében

Izgalmas felütésű sorozatnyitókötet. Megéri elolvasni, mert mindig tartogat meglepetéseket. Jól összecsavarozott szereplőket kaphatunk, melyek nem csak a főhősök soraiból, hanem a mellékkarakterek soraiból is kitűnnek. Mindenképpen újraolvasós lesz, hiszen a keresgélés között biztosan elveszett pár részlet. Jobban lekötött Rafe és Kaden elemezgetése.

Hogy kinek ajánlom?

Aki szereti az ifjúsági regényeket, és nem retten vissza a fantasy elemektől sem. Bár még nem akkora mennyiségben tartalmaz varázslatos, de azért fellelhető itt-ott.

Aki szereti a titokzatos regényeket, az az orgyilkos és a herceg kiderítésében is örömét fogja lelni.

Aki meg csak egy jó ifjúsági fantasyt szeretne kézbe venni, annak merem ajánlani, mert folytatják, úgyhogy fel a fejjel.

Maradok, remélem még sokáig,

Babó Buca