2015. július 29., szerda

Hogy élek most - Majd ha újra lesz béke

A vendég fel-alá téblábolt az étteremben. Maga sem tudta, hogy mit keres.
- Egy disztópiát kérek – bökte ki az első eszébe ötlő szót kellő sznobizmussal, majd kényelembe helyezte magát az egyik fotelben, és várt.

Valahogy én is hasonló fenntartásokkal kezelem a borús jövőképet elénk festő könyveket. Nem elég, hogy a saját korunk problémáival kell foglalkoznunk, még gondolkodjunk el a jövő ezer lehetőségéről is? Bár nekem is van egy harmadik világháborús ötletem, mely még az első fellángolás fázisban található, mégis elszörnyülködök a háború gondolatától.
Mai könyvem a Majd lesz újra nyár Meg Rosofftól, akinek nevét mindig rosszul hangsúlyozom, egy variációt mutat be ebből a jövőképből, mégpedig egy tizenöt éves gyerek szemével.

„Elizabeth a nevem, de senki sem szólít így. Mikor megszülettem, és az apám rám nézett, biztos arra gondolt, hogy olyan méltóságteljes, szomorú képem van, mint egy középkori királynőnek vagy egy halottnak. Később kiderült, hogy átlagos vagyok, nincs bennem semmi különös. Még az életem is tök átlagos volt eddig. Ez egy Daisy élete, nem egy Elizabethé.”
„Azon a nyáron, amikor elmentem Angliába az unokatestvéreimhez, minden megváltozott. Valamennyire a háború miatt is, hisz az állítólag nagyon sok mindent felborított, de mivel nem sokra emlékszem a háború előtti életből, az nem is igazán fontos most ebben a könyvben.”
„Leginkább Edmond miatt változott meg minden körülöttem. Elmondom, mi történt. Itt és most – az én könyvemben.”

A könyvvel való kapcsolatom valahogy hasonlóképpen indult, mint a Zabhegyezővel: megláttam a sok pozitív értékelést róla, hogy milyen jó könyv, ezért sürgető vágyat kezdtem érezni, hogy kézbe vegyem, és végre elolvassam.

2015. július 26., vasárnap

Az elcsábulás kilenc szabálya

Mint már tudjátok, imádom a régi korokban játszódó történetek, főleg az olyanokat, melyek egy kis romantikával vannak fűszerezve. Ezalól mai regényem, Sarah MacLean A csábítás kilenc szabálya sem kivétel. Csak olvastam a fejezeteket, és a lapok meg egyszer csak eltűntek. Te jószagú mézesbödön?! Ezek meg merre csámborogtak el?


Egy igazi lady nem szivarozik, a lovat nem férfimódra üli meg, nem foglalkozik vívással és nem is párbajozik. Ezenkívül nem lő pisztollyal és nem kártyázik férfiklubban.
Lady Calpurnia Hartwell mindig betartotta ezeket a szabályokat, de végül is mi értelme volt ennek? Még mindig nincs férjnél és enyhén szólva elégedetlen a helyzetével. De most megfogadta, hogy megszeg minden szabályt és végre élvezni fogja az életet!
De ahhoz például, hogy végigtáncoljon egy bált vagy szenvedélyesen csókolózzon, kell egy megfelelő partner is. Egy olyan férfi, aki mindent tud a szabályszegésről. Például az elbűvölően vonzó Gabriel St. John, Ralston márki, akinek épp olyan rossz a híre, mint amilyen bűnös a mosolya.
Ha Lady Calpurnia nem vigyáz, akkor éppen a legfontosabb szabályt fogja megszegni: akik az élvezeteket keresik, azoknak soha nem szabad reménytelen szerelemre lobbanniuk.

2015. július 23., csütörtök

Rontásűzők 3. – A tündértrutyi

Ismételten egy Böszörményi könyvvel érkeztem, ezúttal a Rontásűzők trilógia befejező része kerül górcső alá. Mivel imádom az író stílusát, ezért ezt a könyvet is faltam, már ahogy az időm engedte. És megint nem csalódtam benne, bár az maga a csoda lenne. Úgyhogy, ha véletlenül kritikát találtok benne, az csakis arra az adott szereplőre vonatkozik.
Szóval kezdünk is bele!


„Endzsiék már csupán kétháznyira voltak a Bazalt utca 14-től, mikor a soron következő földrengés leverte őket a lábukról. Mély moraj, sivalkodó szirénák, sikoly, üvöltés, vonyítás, robajló és recsegő hangok töltötték be a világot. Az egyik villanyoszlop kifordult a helyéből, és szikrát hányó vezetékeit magával rántva az úttestre zuhant. A magasfeszültség eleven kígyókként rángatta-tekergette a fekete drótokat, míg végül a sarkon álló transzformátor iszonyú csattanással ki nem sült. A ragacsos, átláthatatlan, piszkossárga Köd lassan mindent elnyelt…”


2015. július 19., vasárnap

Tükörváros titkáról terjedelmesen

Ma egy magyar író ifjúsági regényét tálalom elétek, melyre én sem bukkanta volna rá soha, ha nem kapja meg szeretett öcsém év végi jutalomkönyvnek, és bevallom, egy kalanddal kevesebb lennék. Elgondolkodtató történet a maga olvasmányos burkában.


A történet egy fiktív királyságban játszódik. A nagy, bölcs és jószívű Daledon király által vezette Tükörváros jólétben élt addig, míg gonosz lánya, Lunarda meg nem ölte. Áhított a hatalomra, de legfőképpen az ezzel járó Napkőre, mely korlátlan hatalmat biztosít a tulajdonosának. Lunarda ennek erejét azonban magának akarta, hogy halhatatlan legyen. De a király ezt megakadályozván testőrével, Sólyommal elrejtette a követ, hogy a város biztonságban legyen.

2015. július 1., szerda

Havi zárás – Június 2015


Ez a hónap is villám sebességével száguldott tova.
Érettségi, majd a jól megérdemelt pihenés közben mivel is tölti az idejét egy moly a bebábozódáson kívül? Olvas.


Júniusi olvasmányok: (kb. 1800 oldal)


Júliusi tervezet:
- Mikó Csaba: Tükörváros titka
- Böszörményi Gyula: Rontásűzők 3. - A tündérköd
- Donald McCaig: Rhett Butler
- George Eliot: Büszkeség és ártatlanság
- Sarah McLean: A csábítás kilenc szabálya


Babó Buca