Mindig jó, ha egy történet nem
csak a szereplői síkján áll össze, hanem a társadalmi mozgások és
háttéresemények is szerves részét képezik. Ezáltal mélyebb értelmet kap a
cselekmény, és a szereplők viselkedését szubjektív látásmódunktól eltérően
objektívan is mérlegelni tudjuk. Marie Rutkoski A nyertes átka című regényének
sikerült mindezt elérnie. A csinos külső alatt ugyanis érdekes kérdéseket
boncolgat.
 |
| Magyar megjelenés éve: 2016 Könyvmolyképző Kiadó fantasy, romantikus, ifjúsági három csillag |
Megfizethetsz-e a
szerelemért?
Amikor a 17 éves Kestrel egy
rabszolgapiacon megvásárolja a herrani Arint, aligha sejti, hogy élete gyökeres
fordulatot vesz. A valoriai birodalom ellen lázadást előkészítő Arin sem
tervezi, hogy beleszeret a hazája leigázásáért felelős tábornok lányába. A
herrani felkelés egy időre szerep cserére kényszeríti őket. Kestrel megmenti
ugyan Arin életét, de cselekedete lehetetlenné teszi, hogy valaha is egymáséi
lehessenek. Hűség, sötét titkok, párbajok, felborult értékrendek… Mi mindenért
kell fizetni?
Előzetesen már rengeteget
hallottam róla, hogy milyen eszméletlenül jó. Aztán barátnőm is csak falta,
alig bírta otthagyni egy pillanatra is. Ebből gondoltam, hogy milyen lendületes
cselekménye lehet. Magas elvárásokkal álltam neki, melyet csak részben
teljesített.
Történetünk szerint...
10 éve nagy háború dúlt a
valoriaiak és a herraniak között, melyből a előbbiek jutottak ki győztesként.
Támadó félként elfoglalták az egész félszigetet, katonákat mészároltak, a civil
lakosságot pedig rabszolgasorba taszították. Az elfoglalt terület fővárosában
él Kestrel, a hódító Trajan tábornok lánya, ki élete nagy döntése előtt áll:
vagy beáll katonának a hadseregbe, vagy férjhez megy. Ezt a lehetőségen minél
hamarabb végig kell zongoráznia az előnyök és a hátrányok elemzésével. És ha
még mindez nem lenne elég, a sors a nyakába varrt egy rabszolgát is. Arin
herraniként mások szolgálatában kénytelen élni. Kovácsként alkalmazzák, de
időnként Kestrelt kísérgeti. Kettejük viharos kapcsolatnak kialakulásáról szól
a történet, mely vajon békében és háborúban is megállja a helyét?
Helyszínként egy kitalált világ
szolgál, melynek felépítése az elejétől kezdve nagyon hasonlított az ókori
Római Birodalomra. Aztán magától az írótól is kaptam megerősítést a regény
végén, hogy tényleg az a kor inspirálta. Szellős és napfénytől teli villák
tarkítják a városhatárokat, rabszolgák robotolnak a házaknál, hódító
hadjáratokra mennek. A ruhák nem hasonlítanak egyedül, na meg az a tény sem,
hogy léteznek katonanők is. Ők a társdalom által függetlennek elfogadott nők,
akik harctudásukkal felveszik a versenyt a férfiakkal. Tetszett az egyenjogúság
gondolata, hogy a lányok választhatnak a két hivatás, az anyaság és a haza
védelme között.
Az elnyomás és a rabszolgaság
kérdésével tüzetesen foglalkozik. Vajon mennyit engedhet meg magának a gazda,
hogy ne alázza meg szolgáját? Belefér-e az ellenállás vagy csak a főhajtásos
beletörődés jöhet számításba? Álmodozhat-e a szabadságról? Változtathat-e a
sorsán? Ezeket a feltevéseket mind-mind feszegeti a regény. Körüljárja és
szétcincálja őket, meghallgatja mindkét álláspontot, de a égleges döntést
nekünk kell meghozni. A mi szemünkben mi az egészséges hatát, és mi az, amin
már felháborodunk?
Központi helyet kap a zene,
hiszen Kestrel szenvedélyes zongorista. Édesanyja kedvenc elfoglaltságát
folytatva képes ujjkínzó mennyiséget billenteni. Mindent kockáztat a klaviatúra
érintéséért, hiszen ebben élheti ki magát igazán. A valoriaiak szemében azonban
a zene csak a herraniak elfoglaltsága, akik ahelyett, hogy katonai kiképzést
adtak volna fiaiknak és lányaiknak, az irodalom és a zene szeretetét nevelték
beléjük. Legalábbis az ő szemükben.
De ha már így nekiálltam
Kestrel bemutatásának, akkor következzék ő. Tábornok lányaként az elit tagja,
de ennek előnyét mégsem élvezi. Bár vannak barátai, sőt még udvarlója is akad,
mégsem tud mindennek őszintén örülni. Ugyanis mindig megérzi a hazugságot, és
ezt képtelen magában tartani. Ezért olyan sikeres a Marj és Csípj nevű
játékban, ami a valoriaiak kedvelt szórakozása. Ez a kártyajáték pusztán a
manipuláláson alapul, melyben Kestrel messze jobb kortársainál. Nyerő
stratégiai érzéke máshol is megmutatkozik, ezért is lehetne belőle jó katona.
Apja leghőbb vágyát, hogy nyomdokaiba lépjen, kategorikusan elutasítja, így nem
marad más számára, mint a házasság. Ronan udvarlásával próbálja meghatni a
lányt, de mintha nem is ugyanazon a síkon lennének. Mindent felülről szemlél,
ezért is esik akkorát a forradalom után. Képtelen megszokni a bezártságot, a
bizalmatlanságot és az alsóbbrendűséget. Ezért is forralja titokban menekülési
tervét, mert az elnyomottak tudvalevőleg mindig a szabadságról álmodoznak.
Képtelen megbocsátani Arinnak az őszintétlenségéért, emellett azonban szívesen
töltené az ölelésében napjait. Kettős érzés, meg kell hagyni.
Arin egy herrani nemesember
fia, aki a háború miatt kényszerült rabszolgasorba. Kitanulja a kovácsmesterséget,
de a régi életét szeretné visszakapni. Részt vesz az összeesküvésben, majd a
forradalom után vezető szerepet vállal. Rabszolgaként igen makacs, sokszor
furcsán viselkedik, hiszen nem tudja összeegyeztetni Kestrel irányába táplált
érzelmeit és az elnyomókkal szemben érzett utálatát. Savanyú ábrázatával rengeteg
palástol, ezért is olyan titokzatos a karaktere. Sokáig nem tudtam hova tenni,
a végére azonban sikerült jobban megkedvelnem, mint Kestrelt. Okos gyerek,
felismeri az ellenség módszereiben rejlő lehetőséget, és azt tanulmányozva
stratégiát épít ki. Szereti a lányt, ezért is menti meg, de fordított
helyzetben ő sem tud mit kezdeni a hölgyike viselkedésével. Mivel nem
egyenrangúak egyik szituációban sem, így szerelmük reménytelen. Remélem, hogy a
trilógia kisüt belőle valami jót.
Az írásmód miatt nem tudtam
teljesen befogadni a történetet. Lehet csak azért, mert
elszoktam az E/3-tól, se szerintem ennél több volt a bajom. Helyenként olyan
mély mélázásba feledkeznek a szereplők, hogy elfelejt történni valami. Ezáltal
nem volt meg helyenként a párbeszédek dinamikája. Bár maga cselekmény kétség
kívül pattog, de a tálaláson javítanék mindenképpen. Vagy az is lehet, hogy
belenyugszom a ténybe, de legyünk már egy kicsit telhetetlenek.
– Úgy tűnik, valakit elkapott a nyertes átka.
Kestrel odafordult felé.
– Hogy érti ezt?
– Nem sűrűn jársz árverése, igaz? A nyertes átka azt jelenti, hogy te nyerted meg ugyan a licitet, viszont hatalmas árat fizetsz érte.
~~~
Összességében
Imádtam a stratégiát, a
helyszínt és a társadalomkritika sem egy utolsó szempont, de a szereplőkön
lehetne még mit javítani. Ettől függetlenül nagyon várom már a folytatást, mert
az a vég… Jönnek a tamtamdobok és az ütők is magasba lendülnek. Akarom!
Hogy kinek ajánlom?
Ha tetszett Tear királynője, Az árulás csókja, a Karvalyszárnyon, a Hó mint hamu vagy esetleg az Üvegtrón közül
valamelyik, akkor ne habozz.
Ha szereted az ókori hatású
történeteket, vagy a rabszolgaságot mint témát.
Esetleg kutatod a Stockholm
szindrómát, akkor itt is találsz rá egy példát.
Ti olvastátok már?
Nektek hogy tetszett?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése